Démonok között 2.
Elődjéhez, a Démonok közötthöz hasonlóan ez a film is igaz történeten alapul, egy paranormális esetek kivizsgálására és megoldására szakosodott házaspár, Ed és Lorraine Warren (Patrick Wilson és Vera Farmiga) a főszereplői. A folytatásban is a hetvenes években járunk, csak immár Angliában, ahol őket hívják egy négy gyerekes családhoz, ahol az egyik kislányt a ház előző tulajdonosa zaklatja, kísértet formájában. És ezzel sajnos nagyjából el is mondtunk mindent a cselekményről, amit tudni érdemes […]
Az év egyik legfontosabb hollywoodi horrorja ijesztően rossz, de a tengerentúli kritikusok mégis kedvelik.
Elődjéhez, a Démonok közötthöz hasonlóan ez a film is igaz történeten alapul, egy paranormális esetek kivizsgálására és megoldására szakosodott házaspár, Ed és Lorraine Warren (Patrick Wilson és Vera Farmiga) a főszereplői. A folytatásban is a hetvenes években járunk, csak immár Angliában, ahol őket hívják egy négy gyerekes családhoz, ahol az egyik kislányt a ház előző tulajdonosa zaklatja, kísértet formájában. És ezzel sajnos nagyjából el is mondtunk mindent a cselekményről, amit tudni érdemes. James Wan rendező azzal, hogy igaz történetből csinál horrort, dokumentarizmusra hivatkozva megspórolja a dramaturgiát. Rosszul teszi.
Pedig látszólag minden adott egy átélhető műfajfilmhez: a házaspárt már az előző részből is ismerjük (már aki emlékszik még a hollywoodi horrorok gyenge mezőnyéből épphogy kiemelkedő, kis büdzséje miatt sok bevételt hozott Démonok közöttre), azonosulunk velük, mivel hozzájuk hasonlóan mi is tudjuk, hogy ennek a filmnek a világában létezik a természetfeletti, bármit is állít mindenki más. Az új karakterek pedig egy átlagos család tagjai, akik először kerülnek kapcsolatba a természetfelettivel, ők tehát azokat a nézőket is képesek bevonzani, akik nem látták az első részt, vagy nem emlékeznek.
A gondok ott kezdődnek, hogy James Wan sutba dobja a drámaírás rég kikísérletezett szabályait, pedig azokat betartva is könnyedén készíthetett volna szabványos horrort, a kettő nem zárja ki egymást. Az ördögűző például azért is válhatott kasszasikerré, majd klasszikussá, mert egy ateista, progresszív anya lányát szállta meg benne a Sátán, a hősnő tehát személyre szabott rémálomba keveredett. Ehhez képest a Démonok között 2.-ben a család karaktereinek személyisége nincs kidolgozva, semmivel nem nyerik el a közönség szimpátiáját vagy empátiáját, csak úgy megtörténnek velük a dolgok. Lehet, hogy a valóság is ilyen esetleges, de moziban mindez untat.
A Warren-házaspár szála izgalmasan kezdődik, mintha Wan is rájött volna, hogy lehet egy kis dramaturgiát vinni ebbe a történetbe: a film elején a szkeptikusok ország-világ előtt megszégyenítik a szellemvadászokat egy tévéshowban, egyre több támadás éri őket (egy-két antagonista részéről). Frusztráltak, elegük van a szélmalomharcból és hogy önzetlenségükből csak káruk származik, vissza akarnak vonulni. Kár, hogy mihelyst tudomást szereznek a legújabb természetfeletti incidensről, mindezt elfelejtik, és teszik a dolgukat. Pedig ebből kellett volna több: ha egyik küldetésük során csúnyán elrontanak valamit, tévednek vagy rászedik őket, utána tényleg kihívás lett volna nekik ott folytatni, ahol abbahagyták.
Drámai feszültséget legfeljebb az teremt, hogy Lorraine egy flash forwardnak is beillő vízióban meglátja férje halálát, és ettől kezdve nyitott a kérdés, hogy végül valóra válik-e a látomás. Ez viszont kevés ahhoz, hogy a több mint két óra hosszú film ne váljon unalmassá. Úgy tűnik, a hollywoodi szuperhősfilmek trendjei a horror műfajra is kihatottak: ez a mozi is hosszabb és drágább, mint elődje, fantasy-elemek, CGI szörnyek és speciális effektek karneválját vonultatja fel. Mennyiségben több az elődjénél, nem minőségben. Ahhoz képest, hogy igaz történeten alapul, alig hihető: például miért nem költözik másik házba a család?
Persze érthető, hogy mit esznek ezen a tengerentúli kritikusok: valóban kiemelkedik a gyengécske hollywoodi horrorok mezőnyéből, mivel James Wan rendező jelenetezése látványos és szuggesztív. Kreatívan használja a kamerát és a vágást, látszik, hogy művelt és tapasztalt a horror zsánerében, miközben a hetvenes éveket stílszerűen retró képi világban jeleníti meg. Ijesztgetésben is ügyes, csak épp önmagában is működő, a maga lábán is megálló cselekmény nélkül ez keveset ér. Néhányszor összerezzenünk, szorongunk a horror-jelenetek alatt, ami nagyjából arra jó, hogy így csak a film 99%-a érdektelen.
Az sem csoda, hogy Wan folytatta a Démonok közöttet: a Warrenek akár egy sokévados sorozatot is elvinnének a hátukon, amiben minden epizód egy-egy esetük megoldásáról szólna. Viszont míg a tévésorozatok nem működnek jól megírt forgatókönyv nélkül, ennek a mozifilmnek az egyetlen létjoga, hogy James Wan tud és szeret horrort rendezni. Tény, hogy a tévé az írók, a mozi a rendezők territóriuma, viszont attól még választhatna cselekményesebb, fordulatosabb történeteket. Hollywood úgysem arról híres, hogy jobbnál jobb eredeti ötletekkel állnak elő alkotói, hanem hogy könnyű szívvel lopnak és hasznosítanak újra, de nem bánjuk, mert bármit képesek magasabb színvonalon megvalósítani. A lopott sztori is jobb, mint ha nincs sztori.
Csiger Ádám
Démonok között 2.
The Conjuring 2
színes, magyarul beszélő, amerikai horror, 134 perc, 2016
rendező: James Wan
forgatókönyvíró: James Wan, Chad Hayes
operatőr: Don Burgess
zene: Joseph Bishara
producer: Rob Cowan, Peter Safran, James Wan
vágó: Kirk M. Morri
szereplők: Vera Farmiga, Patrick Wilson, Franka Potente
Bemutató dátuma: 2016. június 9. (Forgalmazó: InterCom)
