04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Megőrülnék, ha arra kellene gondolnom reggeltől estig, hogy zenész vagyok
2016.06.11 - tiszatáj

INTERJÚ KOLLÁR-KLEMENCZ LÁSZLÓVAL, A KISTEHÉN ZENEKAR ÉNEKESÉVEL

2016-ban immár harmadjára kerül megrendezésre a Malomfesztivál Oromon. A szervezői csapat az augusztus 18-20-ig tartó fesztivál előtt a nyár során számos Malomfesztivál Warm Up bulit szervez, amelyek közül az első a Kistehén szegedi koncertje lesz június 11-én a Grand Café Várkertben.  Ennek apropóján beszélgettünk Kollár Klemencz Lászlóval.

– Születésnapod alkalmából nemrég sokan megkerestek, hogy interjút készítsenek veled. Mennyi interjút adsz, s hogyan érintenek ezek?

– Nem adok sok interjút, ezért egyáltalán nem terhelnek, amúgy meg szeretek interjút adni, ha az tényleg ilyen beszélgetős. Furcsa dolog ez, hogy hogyan működik a média; vannak pontok, mikor az ember elér bizonyos dolgot – kort, magasságot, kövérséget – és akkor úgy gondolják, hogy erről lehet írni. Ez így működik, ezt el kell fogadni . Így velem is lehetett abból az apropóból beszélgetni, hogy ötven éves vagyok, de nyilván nem is erről szóltak ezek az interjúk, mert ez elég üres téma amúgy.

Honnan ered a Kollár-Klemencz vezetéknév?

– Kollár Lászlóként születtem, a Klemencz a nagyapám vezetékneve volt, s mikor meghalt akkor vettem fel. Nagyon szerettem a nagyapámat és mivel nincs más fiúgyermek a családban, csak lánytestvéreim vannak, ez magával hozta, hogy én viszem tovább a nevét. Egyébként a Klemencz állítólag egy átkeresztelt zsidó család neve volt, valahonnan a német és cseh határ mellől.

Honnan ered az a sok energia, erő, aminek köszönhetően bizonyítani tudsz napról napra számos sikeres formáció tagjaként? Gondolok itt főleg a Kistehénre, a Budapest Bárra, a Rájátszásra, szóló projektedre…

 

kistehen_a38

 

– Itt tanyán sok a fizikai munka, általában este intézem csak a leveleket meg ilyesmiket, mert egész nap jövök-megyek, a lovakkal is foglalkozom elég sokat, mindez viszont nagyon feltölt. A hétvégi koncertek, főleg nyáron, mikor két-három alkalom is van egy hétvégén, azért leveszik az embert és ezek után nagyon jó a csöndbe visszajönni és örülök, ha nem kell bemennem a városba, csak elmatatok itt az erdőben. Én megőrülnék, ha arra kellene gondolnom reggeltől estig, hogy zenész vagyok és várom a koncerteket.

Két éve jelent meg a legutolsó Kistehén lemez. Mi zajlik jelenleg a zenekar háza táján? Számíthat a közönség új lemezre?

– 2014-ben jött ki a Szomjas nők, mostanra pedig nagyjából összeállt egy új anyag, de azért még kell rajta dolgozni; talán év végére meg is jelenik. Úgy gondolom, egy érett zenekarról beszélhetünk érett férfiakkal; össze vagyunk csiszolódva és ez nagyon érződik a színpadon és a lemezeken egyaránt.  Sokáig úgy készültek a lemezek, hogy otthon egyedül megírtam mindent és a zenészek csak a stúdióba jöttek feljátszani a dalokat. Ez már a legutóbbi lemeznél sem teljesen így volt, most meg szinte csak ötleteket vittem be a próbákra és közösen hozunk ki belőle valami olyat, amivel mindenki kényelmesen érzi magát. Ez pedig egy nagyon jó dolog, hogy van egy olyan zenekarom, akikkel lehet ezt csinálni.

Dinamikus lemez lesz, Weil Andris, a billentyűsünk sok pluszt ad; új hangszíneket hoz be, meg úgy az egész ember energiái építőek. A Kistehénnek egyébként szerintem minden lemeze kísérletező. Korábban volt a szájbergyerekes alternatív lakodalmas világ, amit én meguntam, bár már az is sokszínű volt. Azóta is van valami, ami mindig kistehenes marad, de emellett pedig nagyon eklektikus és valószínűleg ez az album is ilyen lesz. Engem addig érdekel ez az egész – és valószínűleg ezt a többiek is így gondolják –, amíg olyat tudunk csinálni egy lemezen, ami számunkra kihívás. Mihelyst kényszerből csinálunk lemezt, ott lesz vége a zenekarnak.

Van kedvenc Kistehén dalod?

– Igen, a Tanulni még című szám.

 

 

Mennyire fontos számodra a szólóprojekted? Nemrég mutattad be a Rengeteget a Müpá-ban? Jövőbeli tervek ezen a téren?

– A szólóprojektek egyre fontosabbak számomra. Nemrég volt a Rengeteg című lemezem bemutatója a Müpában, amelynek stúdiófelvételei a nyáron zajlanak majd, s valószínűleg megelőzi a Kistehén lemez megjelenését. Nagyon szeretem ezt az anyagot, mert úgy érzem, hogy a Kistehén már megy a saját útján, nagyon nincs mit gondolkodni rajta,  a Rengeteg viszont pont egy olyan része a zenének, amely engem nagyon izgat és  amely részén még nagyon sok felfedezést szeretnék tenni magam számára;  rájönni dogokra, megtalálni dolgokat. Kísérleti komolyzene, amely ugyanakkor balladisztikus és akusztikus – ez a terület nagyon izgalmas számomra és szerintem itt még sok minden vár rám.

Az idei Malomfesztivál arculatán egy majom kacsint vissza a nagyérdeműre. Mi a véleményed a malmokról és a majmokról?

– Mindkét dolog nagyon szimpatikus. A malom vonzó dolog számomra minden szempontból, legyen vízimalom vagy szélmalom vagy akármi; maga az építmény. Kár, hogy nálunk már elég kevés van belőle, pedig például pont Szeged környékén elég sok szélmalom volt. Nagyon tisztelem azokat az embereket, akik még mindig eljárnak valamilyen régi malomba őrölni a búzát, még mindig próbálnak ebből megélni. Ezen kívül a malom számomra egy várszerű bástyája az életnek, az élet munkás oldalának.

Hát a majom meg, nem tudom. Most vettünk egy tanyát, ahol lett két nagy faoszlop a bejáratnál. Mondtam a feleségemnek, hogy a tetejére én két ülő, meditáló majmot faragnék a Nagy Kristóf haverommal, aki a szomszéd faluban él és szobrász. Nekem nagyon tetszett volna itt a Pilisben a két meditáló majom az oszlop tetején, de a többiek azt mondták, hogy a majom nem illik ide, inkább bagoly kell. Szóval bagoly lesz.

 

 

Mire számíthat a szegedi közönség?

– Eddig úgy gondolkodtam, hogy koncerteken is csak igazán azt szeretem, hogyha új számokat játszunk. Most viszont a Parkban voltunk múlt héten és összeállítottunk egy Kistehén best of-ot. Ez nagyon jól esett. Eddig volt egy ilyen görcsöm, hogy nem akarom ezt az egészet, hiszen a zenekarral mindig az aktuális dolgokat szeretnénk kiadni magunkból, nem valami múltba révedő nosztalgiát vagy egyfajta közönség kiszolgálást. Tudniillik minden zenekarnak vannak régi nagy slágerei, amelyeket a közönség természetesen a koncerten is meg akar hallgatni. Ennek nem nagyon akartam bedőlni eddig, de most engedtem és tök jól esett. Valószínűleg a nyarat is ezzel a best of anyaggal fogjuk végigjátszani, szóval most újra barátkozom a régi dalokkal. A szegedi közönség is erre számíhat.

A magyarországi feltörekvő zenekarok közül kiket emelnél ki? Van személyes kedvenced?

– A Ricsárdgírt nagyon bírom. Őszintén szólva sok új zenekart nem ismerek, egy-kettő van csak, amely a szemem elé került, mert én magam nem járok koncertekre, de ők nagyon jók.

Végül mit üzensz a vajdasági közönségnek?

– Tulajdonképpen azt üzenem nekik, hogy jöjjenek és igyunk meg egy sört a koncert után.

Horváth Tamás

 

malomfesztival2016_warmup01_kistehen_varkert-szeged_20160611_plakatHivatalos FB esemény: https://www.facebook.com/events/1047335005359263/

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , , , ,
2021.04.21 - tiszatáj

TVERDOTA GYÖRGY: HAGYOMÁNY ÉS LELEMÉNY
Kiemelkedően fontos tanulmánykötet jelent meg éppen két éve. Nagy időhatárokat fog egybe, harminc év terméséből állt össze. Az esetleges rossz nyelvek igyekezetét állítsuk meg rögtön. A gyűjtemény nem egy egyébként létező – tipikus – igyekezet terméke, hogy egy szerzőnek legyen sok év után, akár régi szövegekből is, újból egy kötete. Az egész itt lényegesen nagyobbat ad ki, mint az egyes tanulmányok sejtetnék… – SZÉCHENYI ÁGNES KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.17 - tiszatáj

THE FATHER 
Mielőtt bárki kedvét szegné az esetleges teatralitás, nyugodtak lehetünk: Zeller színdarab-adaptációja nemcsak a formai gyerekbetegségektől szabadul meg, hanem egy tematikai irányzat kurrens csúcsdarabjává is avanzsál… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.16 - tiszatáj

Székely Örs szerény költő, még nincs Wikipédia-szócikke se, de pár adat összegyűjthető róla. 1992. május 7-én született Kolozsváron. Brassóban zeneiskolában tanult, majd a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-német tanári alapszakos hallgatója volt, a mesterképzést viszont már az ELTÉ-n végezte esztétikán. Jelenleg a doktori disszertációját írja. Tanulmányai mellett volt kántor, alkalmi tudósító vagy service desk agent, ez utóbbi akármit is jelentsen… – BÍRÓ-BALOGH TAMÁS LAUDÁCIÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.15 - tiszatáj

SYPORCA WHANDAL: VÁKUUM CÍMŰ TÁNC- ÉS PERFORMANCE FOTÓI KAPCSÁN
A szavak elmerültek benne… A bennfentes (mégis független) nézőpontok koncentrált köröket, spirális érzeteket gerjesztettek… A mozdulatok fázisai befelé szakadtak, tér-tágító gondolatokat teremtettek, változatosan és visszatérően sokszorozták önmagukat…

Tovább olvasom >>>
2021.04.15 - tiszatáj

SUSANNA CLARKE: PIRANESI
A regényben megjelenő belső és intertextuális utalások valójában már Piranesi nevében benne rejlenek. Nemcsak a Másik neve válik beszédessé, hanem a narrátoráé is, hiszen utal Giovanni Battista Piranesire, egy olasz építészre, rajzművészre, akinek rajzai hasonlóak a Clarke által megálmodott Csarnokokhoz, mindez pedig egy újabb külső referencia lehet az olvasók számára a kötet mélyebb megismeréséhez, értelmezéséhez… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.14 - tiszatáj

DRY CLEANING: NEW LONG LEG
Kötelességemnek érzem azzal kezdeni, hogy annak, amit az angol Dry Cleaning zenekar csinál, tulajdonképpen nem kellene működnie – nem is úgy működik, ahogy a mezei zenehallgató azt megszokhatta kedvenc A- vagy épp Zs-listás Spotify-előadóitól. A londoni banda áprilisban megjelent debütáló albuma, a New Long Leg éppen azért érdekes annyira, mert az egyre görcsösebb pózokba merevedő gitározós-éneklős zenekarok világában egyszerre zavar össze, villanyoz fel, érint meg, és gondolkodtat el arról, milyen is a lesújtó mindennapok felemelő popzenéje 2021-ben… – NAGY AMBRUS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.12 - tiszatáj

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

Tovább olvasom >>>
2021.04.10 - tiszatáj

KARINTHY GÁBOR ÖSSZEGYŰJTÖTT VERSEI
Ha az olvasó egy olyan költő kötetét veszi a kezébe, amelyik harminc-negyven évvel ezelőtt bizonyos újdonsággal és máig érvényes hatással volt rá, akkor kétféle szempont érvényesül a versek olvasása közben. A félelem vagy csak óvatosság, hogy ennyi idő elteltével vajon ugyanazt az elragadtatást, ugyanazokat az érzelmeket éli újra át, vagy pedig a szöveg már nem talál benne olyan mély visszhangra, az irodalmi köznyelv, az olvasók ízlése megváltozott, és a relevancia helyett inkább irodalomtörténeti meghatározásra kényszerül… – SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő