04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

Gáti István: Lehetne rend
2016.06.08 - tiszatáj

 

 

 

 

 

 

Az Ünnepi Könyvhét apropóján induló friss és ropogós GYORSREAKCIÓ alrovatunk célja, hogy a megjelenése után minél gyorsabb reakciót kapjanak az olvasók a magyar könyvtermésről. Az általunk felkért kritikusok és szépírók írásaiból így reményeink szerint mozaikszerűen kirajzolódik a könyvpiac vállaltan szubjektív képe. A Tiszatáj Online természetesen a rovatban megjelent írásokra is vár reakciókat.

 

Gáti István első kötetét évek óta várom. Nem is értem, hogy aki már több mint tíz éve rangos folyóiratokban szerepel a verseivel, ír gyerekeknek, fordít, miért váratott eddig. Vagy őt váratták? Ritka, hogy első kötetnek ennyire önálló hangja, világa van. Talán megérte eddig a háttérben, előbb az asztalfióknak, utóbb egy-egy lapnak, néhány olvasónak csiszolni-írni a szövegeket.

Az a türelem, szemlélődő lassúság, ami lehetővé tette ezt a hosszú várakozást, a versekben is megjelenik. Gáti István költői beszélője rácsodálkozik a világra. Mintha gyerekként tenné: ítélkezés nélkül, és mintha aggastyánként: bölcsen. A házra, hogy mi mindent kibír, a benne lakók sorsát is: „Mit kibír a ház! Mennyi sorsot!/ Mennyi fajtisztát, mennyi korcsot! / Miféle fejvesztett napokat /   Takar a födém, a vakolat!” (A ház), a tárgyakra, amelyek ragaszkodnak: „A tárgyak bölcs ragaszkodása. / Lukas cipő, a régi táska, / A gyermekkor relikviái, / A gardróbpolc alatt a sámli, / Családi kép cipősdobozban, / Az évek könyvgerince hosszan.” (Reváns), vagy épp nem akarják a rendet „Hetekig van szilánk, hogyha törtél. / Söprögetsz, de órák múlva csak. / Eldugul a mosdó, búg a csap. / Fejre áll a könyvespolcon Örkény” (Lehetne rend).

Látja a körülöttünk lévő világ minden furcsaságát, sőt szörnyűségét, de belenyugvással, kicsit távolról szemléli, mintha terrárium üvege mögött vizsgálná az életet. És mindig az életet, még a halálban, vagy épp a köztemetőben is. „Hol lombos a kert fala, dália nő, / Hogy lásd, csupa élet a köztemető.” (Köztemető), egy-egy pillanatképben „Tavasz megint. Macskát fialt a pince.” (Tavasz megint).

Gáti István szereti ezt a rongyos, itt felejtett világot. Az emlékeket, ahol megjelenik az anya (Anyám és Szörény Rezső), az apa, (Túlnyomás), a nagymama Szigorú Szemüvege (A Szigorú Szemüveg), a nagyapa, akinek már idegen lenne ez a város (Hol nem volt). Alapvetően melankolikus hangját hol önironikus, hol frivol humor, máskor leheletfinom erotika ellensúlyozza. Mielőtt mennybe megyek című versét, amelyben saját életét fejti mágikusan vissza, erős belső koherenciája miatt nem is lehet részben, csak egészben idézni:

„Mielőtt mennybe megyek,
Még jöjjenek a legyek,
S a nyomukban nyüzsgő lárvák,
Hogy maszkomat szépen lerágják.
S kellene előbb az öregség,
Hogy csontjaim némán kövessék
Az osteoporosis parancsát.
Kéne a felduzzadt prosztata,
A kérdés, te hova futsz, tata?
De előbb még egynéhány betegség,
Pár ősz hajszál. Csak mozogni tessék!
Az importált családi szeretet,
A fészekből elhúzó gyerekek,
Akikhez nem árt egy házasság,
Vagy valami tartósabb kapcsolat,
De előbb egy biztos munkahely.
A vizsgadrukk, hogy megfelelj.
Valami hasznos képesség,
Mielőtt végleg szétesnék.
Kellene iskola, egyetem,
Hogy bölcs legyen majdan a tetem.
Kitűnő családi háttér,
Hogy kár legyen egyszer a srácért,
Aki még meg kell hogy szülessen.
Intézze gólya vagy Isten,
Esetleg egyszerű fogamzás.
Így már a menny is olyan más.”

Gáti István a klasszikus hagyományokon nevelkedett, visszacseng műveiből a Nyugat vagy az Újhold hangja. Jól ismeri a költői mesterséget, legyen szó elegáns rímekről vagy könnyed ritmikáról, jambusokról, daktilusokról. Az ujja köré csavarja a verssorokat: ír bravúros limericket, Bóbita-parafrázist, megírja a saját Születésnapomra című versét, harminckettedik évét köszöntve. Tud romantikus balladát költeni, letisztult dalt, vagy elbeszélő költeményt Anyegin-strófában. Mégsem lesz sem utánzó, sem ügyesen zsonglőrködő, üres szavakkal dobálózó formaművész. Megteremtett egy saját költői világot, amely számomra szorongásának és életszeretetének ambivalenciájával a kortársak közül leginkább Szabó T. Annáéval rokon.

A legerősebbnek akkor látom, amikor birtoklás és elvesztés, élet és halál, a belső és külső világ között egyensúlyozik. „Most megvan az olló, / De nincs meg a kés. / Most eltűnt a dudor, / De nincs meg a rés. / Most megvan a partvis, / De hol van a kosz? / Most mély a medence, / De nulla a hossz. / Most nálam a gyógyszer, / De semmi se fáj. / Most tiszta az ablak, / De szürke a táj”. (Keresgélő) „Amíg mi ketten az ágyon… / Valahol emberre lőnek. / Rügy fakad éppen az ágon, / Elkel a félárú szőnyeg.” (Ketten az ágyon). Költői szemlélete egyszerre modern és nosztalgikus, erotikus és éteri, sokszor gyerekszemmel néz körül, de halálba tekintő mélysége már a felnőtt férfié.

A négy ciklus közül az utolsó kettőre hat leginkább az orosz irodalom. Az Ez minden címűben szereplő Szofja Tolsztaja balladája igazi nőtörténet, az utolsó, a Postamester pedig Puskin modorában meséli Virin és megszöktetett lánya, Dunya történetét.

A karcsú kötet dizájnja internetes tartalom betöltődését idézi, a versek viszont ezzel ellentétben Csokonait, Puskint, József Attilát, Weöres Sándort.

Mikor olvasni kezdtem, először mosolyogtam örömömben az ötletes rímeken, vagy bele-beleborzongtam egy-egy képbe. Aztán sírtam. Végül irigykedtem.

Olvastam már korábban egy-egy versét, de így együtt közel harmincat, még soha. Most, az első kötet megjelenésének küszöbén azt kell, hogy mondjam: Gáti István mindent tud, amit a költészetről tudni lehet. És azt kell kérdeznem: mi jöhet még? Aztán azt: és mikor?

Kiss Judit Ágnes

 

lehetne_rendGáti István: Lehetne rend

Tipp-Cult Kft., 2016.

Ár: 1470 forint

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , , ,
2021.05.09 - tiszatáj

Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom

Tovább olvasom >>>
2021.05.08 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A VACSORA ZSUZSIVAL ZENEKARRAL
Május 13-án jelenik meg a Vacsora Zsuzsival zenekar új EP-je Talán nincs baj címmel. A tagokkal 2020 szeptemberében a Gribedli stúdió udvarán, egy felvételszünetben beszélgettünk tagcserékről, koncertélményekről, és a már rögzített, de kiadatlan számok sorsáról… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő