01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Malter és pürédombok: novellák az élet áttekinthetetlen nyersanyagából
2016.05.12 - tiszatáj

BERTA ÁDÁM
BALESET AZ ÉPÍTKEZÉSEN CÍMŰ KÖTETÉNEK BEMUTATÓJA

A 2011-es Egon nem fáradt c. novelláskötet és a 2015-ös Miki nem finnyás c. regény után Berta Ádám ismét a kisprózai műfajhoz fordult: Baleset az építkezésen c. kötete az idei Könyvfesztiválra jelent meg a Kalligram Kiadónál. A szegedi születésű szerzővel – akinek nevéhez több műfordításkötet is kapcsolódik – 2016. május 3-án a szegedi Grand Caféban Szabó Gábor, az SZTE BTK Magyar Irodalom Tanszékének docense beszélgetett minimalizmusról, a regényírás közben/mellett lepottyanó (novella)darabkákról, a maradékokról, a hézagokat feltöltő értelemről, kirajzolva interpretáció és szerzői intenció sokat elemzett, időnként provokatív viszonyát.

A könyvbemutató felvezetéseként Szabó a novellákat a szerző fordításai felől közelítette meg, pontosabban felvázolta a Colum McCann-regény, a Hadd forogjon a nagyvilág (2013-ban jelent meg a Magvetőnél) és a novellák poétikája közötti párhuzamokat. A regény centrális motívuma (a kötéltánc, melyet az ikertornyok között kifeszített kelléken végez az artista 1974-ben) a szabadság, a függetlenség metaforája (amit negligál 9/11, az ikertornyok lerombolása), mely köré a különböző sorsok (a regény szereplői, a kötéltánc sokféle tanúja), életdimenziók és narratív szekvenciák szerveződnek, és egymással laza kapcsolatban összeérnek. Szabó szerint a dimenziók, pólusok közötti mozgás, a Berta-novellákban történő kötéltánc, egyensúlyozás egyszerre több szinten is megvalósul: egyrészt abban, hogy hogyan lehet nem unalmasan írni úgy, hogy közben a novellákban nem történik semmi, másrészt hogy van egy tárgyiasságuk, de ettől a tárgyiasságtól, a referenciálisan behelyettesíthető helyektől (pl. Kazinczy utca) folyamatosan eloldódnak a szövegek, és egyfajta lebegő-abszurd szövegtartományba mennek át. Harmadrészt az elsődleges narratíva mögött működik egy másodlagos is, a novellák a kettőt olvastatják egybe, miközben a ballanszírozás tematikailag is megvalósul: a szövegek egyik tétje az autentikus lét, az egzisztenciális függetlenség megteremtése lenne, miközben ezt folyamatosan kioltja a jelenlevő determinizmus és esetlegesség.

Berta – elmondása szerint – írás közben kevésbé teoretikus, a következő mondatra vagy éppen a sztori végére koncentrál, mesterember tehát és nem interpretátor, miközben a maradékosság, a novellák kevésbé jólformáltsága (vagy akár a kötetbe rendezés) feltételez egy külső, kívülről jövő, koncepciót kialakító értelmet, de ez már inkább Szabó, mint az ő pozíciója lenne. A szerző a kötéltáncot nemcsak textuálisan megteremtő, hanem vizuálisan is leképező McCann-regény kapcsán az amerikai irodalom azon periódusát hangsúlyozta, mely elsődlegesen az előzményekkel, a következményekkel, a hasonlatokkal, a szimbólumokkal és az érintkezésekkel foglalkozik. A Hadd forogjon a nagyvilág az érintkezések szövevényének a segítségével áttételes helyzetek létrehozása, így tétje a szövegek kivágásán keresztül a kívülre kerülés. Berta szerint saját novelláinak ambíciója is az, hogy az olvasó ne dönthesse el előre, hogy mik a kulcsjelölők, de elfogadta Szabó azon megállapítását, hogy a narratív szekvenciák laza, mellérendeléses kapcsolódása és az egység megképződésének vagy meg nem képződésének a módja a Baleset az építkezésen c. kötet egyik szembetűnő tulajdonsága, vagy hogy A túlsó part c. novella egyik szöveghelye a kötet poétikai (igaz, Berta számára giccses) önjellemzése. Ez a metafikcionális jelzés pedig a kötet 89. oldalán olvasható: „A malterba nézve gyermekkori homokvárak, lassan oldódó pürédombok, kásahegyek és az élet többi áttekinthetetlen nyersanyaga jutott eszébe, amelyben végül mégis minden ellenőrizhető formát kapott.” Berta mindehhez még azt fűzte hozzá, hogy vannak olyan történetek, amikor a szöveg egy bizonyos pont után elkezd a szerző helyett beszélni, így annak nincs is más dolga, mint a hallgatás: hiszen olyan robotpilótává válik a szöveg, amely segít, irányít, önmagát formázza, betölti vagy épp megteremti a hézagokat.

Szabó olvasatában a novellák fontos tematikai mozzanata tehát a szabadság-determináció, autenticitás-esetlegesség problémája. Például a Mary Poppinst és Casares Morel talámányát egyaránt megidéző Horror c. novellában, ahol a kerékpározó nő nem a szöveg dimenziójában mozog, de a főszereplő belép ebbe a másik térbe, létmódba. Vagy a Gumicserében, vagy akár a banális történetű, laza szövésű, püréhegyekből és malterdombokból felépített Xerxészben, ahol a két nő között választani próbáló Tamás nem szereti a feliratos filmeket (autentikus életet szeretne élni, és nem olyant, ami csak egy felirat, szuplemeter lerakata lenne). Berta az értelmezések sokféleségéről beszélt, a film, a vetítés és a kamera működésén keresztül a kapcsolatok megtalálásáról, így került szóba a Horror esetében a Monty Python-film, Az élet értelme és benne a pincért alakító John Cleese, vagy a Gumicsere angolóráján levetített Hitchcock-film. Az allúziók sorába Krusovszky Mielőtt apát kettéfűrészelték c. novellája is bekerült, hiszen a Titi és a violinkulcs c. novella ennek laza átirata, jóllehet Szabó számára egy másik szöveg, Berta A címlap és előzéklap c. prózája hívta elő Krusovszkyt. Szabó ennek kapcsán a két szerző prózapoétikai hasonlóságaira kérdezett rá. Berta szerint a 80-as években született magyar novellisták egy részét az érdekli, hogy lehet egy történetet elmesélni, hogy a nyelv teljesen eszközszerű, ez történik A fiúk országában is: „kinézünk egy ablakon, miközben az ablakon levő szennyeződéseket, koszokat nagyon ritkán vesszük észre”. Bertát sem a szövegirodalom, a nyelvezés foglalkoztatja, de puszta történetet se akar elbeszélni – a beszélgetés elején Szabó által felvetett ballanszírozás ez alapján a nyelv és történet viszonyában is megvalósul nála. Mivel Krusovszky novelláskötete – mint ahogy Szabó megállapította – a magyar irodalomba mint minimalista próza vonult be, és Bertát is a recepció gyakran minimalistaként kezeli, így a két beszélgetőtárs a továbbiakban ennek az interpretációnak a problémás voltáról értekezett.

Berta nem tartotta magát minimalistának, Krusovszkyt sem, aki jóval hosszabb prózát ír, mint ő, és egyszerre több történetet mesél, mintha egy szövegét többre is szét lehetne szedni, habár nála a karakterábrázoláson van az erős hangsúly. Nagy Ildikó Noémi magyar nyelvű novelláit és Hazai Attila néhány (de nem az összes) prózáját említette meg, mint ékes példáját ennek a stílusirányzatnak. Szabó történeti áttekintője alapján Krusovszky a minimalizmus első, Carver nevével fémjelzett korszakához mégiscsak kapcsolódik, hiszen A fiúk országának minden szövege (kivéve az utolsót) ugyanarra a zsanérra (a következményességre) forog – ti. hogy van egy történet, aminek egyik elhelyezett időbeli-térbeli szekvenciájából felsejlik homályosan egy múltbéli trauma vagy probléma, ami magyarázatot ad a jelen borzasztóságára. Ennek a carveri technikának krusovszkyi lemásolása nem jellemző Szabó szerint Bertára, jóllehet van egy-két olyan Berta-novella, ahol befigyelne ez a következményesség. Például a Titi és a violinkulcs mellett a Maja és Márk címűben, így mintha a szerző épp Krusovszkyn keresztül kapcsolódna áttételesen a minimalizmus első hullámához. Míg Krusovszky csattanóra élezi ki a szövegeit, addig Berta elmosódott szövegvégeket alkalmaz, elfoszlik a textus, jegyezte meg Szabó, amire a szerző azt válaszolta, hogy valóban erre is törekedett, hiszen „egy pici, vékony könyvbe, tizenhét novella végére csak csattanót rakni, az olyan lenne, mintha egy étteremben csak csípős kaját lehetne kapni”.

Az erőszak két novellának (Horror, A címlap és az előzéklap) explicit témája, de Szabó szerint a többi szövegben is ott érződik, beszüremkedik annak baljós jelenléte, és akárcsak Krusovszkynál és Carvernél, Bertánál is a traumatizáltságnak egyfajta lefojott, fátyolosan sejtetett jelenléte működik a karakterek életében. Az erőszak-kérdést a szerző azzal hárította, hogy a regényhez képest a novellában formailag sokkal erősebb, szorosabb kötöttségek vannak, hiszen utóbbi olyan, mint egy cizellált társastánc, aminek során, épp a kis tánctér miatt, gyakrabban és erősebben szorul a falhoz a táncos. A traumatizált szereplőkkel kapcsolatban pedig azt állította, hogy Szabó kijelentése az ő szerzői intenciójával ellentétes, mert hogy szeret belebújni a szereplői bőrébe, akiket olyan tulajdonságokkal lát el, amikkel ő is szeretne rendelkezni (például egész nyáron örömmel pac-manezne, délelőttönkét Hichcock-filmeket nézne munka helyett), és úgy véli, ezeknek a karaktereknek alapvetően jó dolguk van, nagyon jól jártak (mégha ehhez némi traumatizáltság is kapcsolódik).

Az interpretációkat kijátszani akaró szerző végül a Mosquitoes On The Beach c. szöveg traumafelvezetése és következményessége kapcsán, a toklász (a szabói bogáncs és a bertai bújjbejancsi) etimológiája után, végül megadta magát, beszélt a novella írása közben őt foglalkoztató témáról – ti., hogy a szexnek a gyerekkorban mennyire máshol van a helye, például a hajban vagy a toklászban, de hogy idővel kérdés még, hogy hova kerülhet, a beachre, a szúnyogokra, vagy ha elköltözik a barátnő, a szobanövényekbe. Szabó hozzátette, ez nem egy burjánzó, örömmel teli (szövegen belüli) szétszóródás.

A könyvbemutató lezárásaként a kötet, akárcsak az előző könyv novellamennyiségéről, a bűvös 17-ről, szám és betű, irodalom és matematika viszonyáról beszélgetett még a moderátor és a szerző. Végezetül pedig a minimalizmus első hullámát jellemző nem társadalmi lény ábrázolásához kapcsolódó novellák szabói felvetését (ami nagyon különbözik az ellisi, a Denis Johnson-i vagy palahniuki szociális, politikai identitással rendelkező lénytől) azzal bővítette ki Berta, hogy akárcsak az irodalomkritikus vagy irodalomértelmező számára túlságosan stigmatizálttá vált szocreál horizont, úgy a szerző számára is nem kívánatosként jelenhet ez meg. Így ilyen értelemben ő nem szándékosan követi Carvert, amikor a társadalmi-szociális kontextusból kiragadja és mikroklímába helyezi a szereplőit, de ettől függetlenül érvényesnek tartotta Szabó olvasatát. A Nyugtalanság c. novella felolvasása után a közönség azzal az ígérettel távozott, hogy a következő Berta-könyvbemutató már egy regényé lesz.

Bencsik Orsolya


Címke: , , , ,
2021.01.22 - tiszatáj

ORBÁN JÁNOS DÉNES AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Orbán János Dénes, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó műhely Előretolt Helyőrség Íróakadémiájának vezetője – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

BARTÓK IMRE: JERIKÓ ÉPÜL
Formabontó posztapokaliptikus-poszthumanista trilógiájának sokatmondóan vegyes fogadtatása után Bartók Imre az új keretek között sem hagyja el azokat a törekvéseket és irányvonalakat, amelyek előző köteteit vezették és meghatározták. A Jerikó épül családregény, fejlődésregény, de már összetettségét és merészségét tekintve is érdemes összevetni A Patkány évével kezdődő, nagyszabású, transzgresszív trilógiával… – VIDOSA ESZTER KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

MAURER DÓRA IXEK 7-1 CÍMŰ TÁRLATA A VINTAGE GALÉRIÁBAN
Új, színpompás tárlatát tekinthetjük meg Maurer Dórának, a magyar avantgárd jeles képviselőjének, alkotójának. A Kossuth-díjas grafikus és festőművész IXEK 7-1 címet viselő munkái újdonsült szériájának, az IXEK 22-nek (2019-2020) válogatott darabjai. Három alapszínben: vörösben, sárgában, kékben „ragyogó” geometrikus alakzatok… – TAKÁTS FÁBIÁN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

KONOK TAMÁSRA EMLÉKEZTEK A LUDWIG MÚZEUMBAN
z Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművészre, Konok Tamásra emlékeztek pályatársai, barátai a művész 91. születésnapján, 2021. január 9-én… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő