Két hét önfeledt zsidózás

INTERJÚ VADAS VERÁVAL, A ZSIDÓ MŰVÉSZETI NAPOK ALAPÍTÓ IGAZGATÓJÁVAL
Május 28-án elindul Budapest több pontján és néhány vidéki városban az első Zsidó Művészeti Napok. A rendezvénysorozat nem csak zsidóknak szól, fő célja bemutatni e sokszínű kultúrát színvonalas művészeti produkcióival, változatos, köztük világi helyszíneken […]

INTERJÚ VADAS VERÁVAL,
A ZSIDÓ MŰVÉSZETI NAPOK ALAPÍTÓ IGAZGATÓJÁVAL

Május 28-án elindul Budapest több pontján és néhány vidéki városban az első Zsidó Művészeti Napok. A rendezvénysorozat nem csak zsidóknak szól, fő célja bemutatni e sokszínű kultúrát színvonalas művészeti produkcióival, változatos, köztük világi helyszíneken. Szeged várhatóan jövőre kapcsolódik be.

– Először beszéljünk az interjú címéről, amely egyben a programsorozatuk szlogenjévé vált: Két hét önfeledt zsidózás. Merész? Formabontó? Ironikus? Mit is jelent ez ebben a formában?

– Emlékszem, amikor 17 éve elkezdtük szervezni, a nevemmel összefonódott Zsidó Nyári Fesztivált – amelynek vezetését 2014-ben fejeztem be szervezeti, strukturális változások miatt – figyelmeztettek arra, hogy ne erőltessük a zsidó név használatát. Az évek során azonban kiderült, kíváncsiak az emberek a kultúránkra, a zenénkre, az épületeinkre, a gasztronómiánkra, és sikerült elérnünk, hogy a zsidó, mint jelző, nem pejoratív már, hanem egy gazdag, színes kultúra jelzőjeként vált ismertté. Ugyanezt kívánjuk elérni az „önfeledt zsidózás” bevezetésével, hogy ebben az értelemben a kikapcsolódást, a minőségi kultúrát jelentse, legyen az színházi, zenei vagy éppen irodalmi program. Egy új rendezvénynél egyébként is fontos, hogy legyen a szlogenje merész, formabontó, szóval, elgondolkodtató, figyelemfelkeltő. Azt hiszem, ez most is sikerült.

A Zsidó Művészeti Napok, a ZSIMÜ egy multikulturális befogadó tér, ahol nemcsak keresztezik egymást, hanem a zsidó kultúra fókuszba állításával eggyé válnak a különböző művészeti ágak. A színház, a komoly-, és könnyűzene, az irodalom, a film, a tánc, amely műfajok mindegyike hangsúlyos a programsorozatban, a sokféleséget, az alkotók pedig a nyitott és kreatív szellemiséget, a toleranciát képviselik a produkcióikban…

– Tavaly debütált a Zsidó Kulturális Fesztivál. Idén pedig elindul a Zsidó Művészeti Napok, amely nem versenytársa a fesztiválnak, ezt hangsúlyozta a programsorozatot beharangozó sajtótájékoztatón is.

– Tulajdonképpen egy helyett két zsidó nyári programsorozat várja a közönséget. Mindenkinek a hasznára válik: kiváló a művészeknek, hiszen több fellépési lehetőséget kapnak, jó a közönségnek, és jó a fővárosnak is, ezen belül a VII. kerületnek, hiszen gazdagodik a kulturális palettájuk, ráadásul több vendég, turista érkezik a városrészbe.

A Zsidó Művészeti Napok egyébként tudatosan erre az időszakra, tehát a nyár elejére koncentrálódik, mert egyrészt májusban van Izrael függetlenségi napja, másrészt beépülhetünk a budapesti nyári programok sorába, amolyan nyitórendezvénnyé válhatunk. Nem konkurálunk a nyár végén kezdődő Zsidó Kulturális Fesztivállal, nem vagyunk versenytársak, jó a kapcsolatunk a hitközséggel.

– Miért napok, és miért nem fesztivál?

– Sokat gondolkodtunk azon, legyen-e ott a nevünkben a fesztivál. A május végén induló kulturális-turisztikai rendezvénysorozat nincs korlátok közé szorítva, sem időben, sem térben. Bármikor meg lehet szervezni, nyáron, ősszel, de akár tavasszal is, lehet belőle néhány napos program, de egy több hétre nyúló sorozat is, mint az idei. Budapest mellett több vidéki város is bekapcsolódik, sőt, tervezzük, hogy a szépen felújított nagyváradi zsinagógában is lesznek majd programjaink.

– Debrecen az egyik fontos vidéki helyszínük. A cívisvárosban az elmúlt hetekben adták át a felújított 120 éves Pásti utcai zsinagógát, ahol városi rendezvényeket, multikulturális programokat szeretne szervezni a város és a hitközség.

– Debrecenben az önkormányzat támogatásával, a Debreceni Zsidó Hitközség közreműködésével valósul meg a program, várhatóan nyár végén vagy ősszel. Az előzetes tervek alapján Csákányi Eszterrel a Barheszt fogjuk elvinni. A felolvasó-színházi előadás egyébként június 9-én látható a Mazel Tovban, és Sopronban is bemutatjuk.

A fővároson kívül más vidéki nagyváros is bekapcsolódott, így az imént említett Debrecen és Sopron, valamint Veszprém és Zalaegerszeg. Szeged várhatóan jövőre lesz helyszíne a programsorozatnak.

Kevesen tudják, hogy a holokauszt jobban sújtotta a vidéki városokat, mint Budapestet. Ma is jelen vannak a zsidó közösségek, van, ahol 10-15 ember alkotja a hitközséget…

Fontos, hogy ezekben a városokban is jelen legyenek a zsidó kulturális programok, azt szeretnénk elérni, hogy az ott működő közösségek a motorjai legyenek az eseményeknek. Jó hír, hogy ebben partnerek a helyi önkormányzatok is. Például Zalaegerszegen a zsinagóga koncertteremként funkcionál, az önkormányzat kezelésében áll.

– Több világi helyszínen zajlanak a programok, külön öröm, hogy Buda is bekapcsolódik a pezsgésbe, egyebek mellett az Átriummal…

– A zsinagógák csodálatos helyszínek, fantasztikus atmoszférájuk van, nagyobb a vonzerejük, mint egy filmszínháznak, mégis arra törekedtünk, hogy világi helyszíneket is bekapcsoljunk, így az Átriumot, a Budapest Music Centert, a Gödör Klubbot vagy az Uránia Nemzeti Filmszínházat. Egyetlen programunk lesz zsinagógában, az is Budán, a Frankel Leó utcai imaházban, amely a Budai Körzet égisze alatt működik.

– Minőségi szórakozást ígérnek a nyárra. Mely programok fontosak az Ön számára?

– Kiemelném az izraeli Beer-Sheva Színház társulatát, a Slichot című vendégjátékukkal érkeznek Budapestre, az Átriumba. Több neves művész elfogadta a meghívásunkat: Tony Lakatos Münchenből, Csordás Klára Párizsból, az idén 20 éves Amsterdam Klezmer Band pedig Hollandiából érkezik Budapestre.

Június 5-én ünnepli a 30 éves jubileumi koncertjét a 100 Tagú Cigányzenekar, hol máshol, a Budapest Kongresszusi Központban, ahol a klasszikus művek, a vérpezsdítő cigány muzsika mellett jól megférnek a zsidó zenék. Olyan kiváló szólisták lépnek föl, mint Kállai Ernő hegedűművész, Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, Masa Anita, a Sabbathsong Klezmer Band énekese és Hábetler András operaénekes.

Szeretnénk nyitni a fiatalok felé, hogy megismerjék a zsidó kultúrát, amely összefonódik a magyar kultúrával, annyira sokszínű, mozgalmas. A flódni jellemzi legjobban a két kultúra összefonódását, a különböző rétegek egy fantasztikus ízvilágot eredményeznek. Bekapcsolódunk a VII. kerület éjszakai pezsgésébe, május 29-én Wood Wood címmel interaktív kortárs táncszínház,  június 11-én Tel Aviv Party lesz a Mazel Tovban. Emellett a Gozsdu Manó Klubban koncertezik az izraeli rock banda, az On the Shoulders of Giants.

A Fogasház kertmozivá alakul, ahol a Zsidó Filmfesztivál közönség-kedvenc filmjeit láthatják majd a szervezésükben. Nagyszerű partnerünk a Gödör Klub, közösen szervezünk Zsidó Könyvnapokat, több mint 30 kiadó részvételével, dedikálásokkal, könyvbemutatókkal a ZSIMÜ első két napján.

– Új programsorozatról van szó, naponta hallani a hírekben a kulturális területet érintő, állami és önkormányzati támogatások megszűnéséről. Mit lehet tudni a programsorozat költségvetéséről?

– A Zsidó Művészeti Napok egy magán kezdeményezés, a Kultúr Produkciós Iroda vállalkozása. Több pályázat elbírálása van most folyamatban, támogatást várunk az NKA mellett a fővárostól, illetve a VII. kerületi Polgármesteri Hivataltól. Segítségünkre van az Izraeli Nagykövetség, néhány izraeli cég és magyar nagyvállalat. Bízunk benne, hogy az első évet a jegyértékesítéssel, ha nem is nyereségessé, de nullszaldósra hozzuk ki. Erősségünk, hogy 17 éve egy kialakult, felkészült csapattal dolgozom, bár most új arculattal jelentkezünk. Egy új rendezvény bevezetéséhez sok energiára és kreativitásra van szükség.

Tóth András Tozzi

Magyar flódni

A zsidó és magyar kultúra úgy olvad össze ezekben a sorsokban, mint a flódni rétegei az ember nyelvén – elválaszthatatlanul.

Ők magukat hol egyszerűen magyarnak és olykor kényszerűen zsidónak vallva, meghatározták a magyar kultúrát, mint például Molnár Ferenc, Karinthy, Örkény, Szerb Antal. Többüket a Horthy rendszer gyilkolt meg zsidó származásuk miatt, bár ők magyarnak és katolikusnak vallották magukat, mint például Radnóti Miklós. És ha visszanézünk az időben, az egyik legnagyobb 48-as hősünk, Löw Lipót, a rámás csizmás rabbi, aki Veszprémben kihirdette a függetlenséget. De a pesti vicc is a kultúránk része, ahogyan az operettek (Csárdáskirálynő) a kuplék (Weisz Adél), a magyar nóták (Seress Rezső) és a kabarék is (Alfonzó).Kováts Kriszta és Nyáry Krisztián estjén, június 4-én, az Átriumban elhangzik a leginkább irredenta dalként elhíresült „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország!” is, amelyről kevesen tudják, hogy eredetileg két zsidó szerző alkotása, és egyikük internálótáborban halt meg.

http://zsidomuveszetinapok.hu/hu/programok/23-junius-4/70-magyar-flodni

Portréfotó: Vajda Tamás