Tőzsér Árpád: Múzeumok éjjele
Múzeumok éjjele, belépés a múltba grátis,
a sok poros pergamen – felettes énünk – oktat.
Tacitus: Túléltük Tiberiust s Caligulát is,
s Nerót is, de közben egész életünk eltelt. –
„Túlélünk” mi is! A múzeum félmúlt-osztálya
velünk, rossz felünkkel, bűntárgyainkkal eltelt.
[…]
Múzeumok éjjele, belépés a múltba grátis,
a sok poros pergamen – felettes énünk – oktat.
Tacitus: Túléltük Tiberiust s Caligulát is,
s Nerót is, de közben egész életünk eltelt. –
„Túlélünk” mi is! A múzeum félmúlt-osztálya
velünk, rossz felünkkel, bűntárgyainkkal eltelt.
Festmény a falon: Lenin emeli öklét
kimérten. – Kimérte, kilóra, őt is
a hentes történelem s a mérleg öröklét.
Isten meghalt!, az Embernek mindent szabad!,
szabadvers!, a disznók és csökött fajok szabadölése! –
dobozolva a tegnapi menő szavak.
S hátrább már csak tolongás – Vico-i hősök,
királyok, még hátrább istenek lépnek lábunkra,
járnak ki s be a mítoszokba az ősök.
Múzeumok éjjele – az eonok sora sólya,
gördülünk vissza a tengermély sötétjéig,
köröttünk mutánsok vak evolúciója.
(Megjelent a Tiszatáj MÚZEUM – intézmény, idea, ideológia című összeállításában a 2015/12. számban)