Tiszatájonline | 2016. március 20.

Bűnös város, tiszta falu?

FISZ – A MAGYAR FALU POÉTIKÁI
A magyar falu poétikái címmel szervezett háromnapos irodalmi tanácskozást a Fiatal Írók Szövetsége. A hónapok óta szerveződő esemény résztvevőit az írószervezet falusi környezetbe vitte, az északi határ közelében fekvő Szögligetre. Hogy a falu ne csupán helyszínként szolgáljon, a program része volt minden nap a szögligeti Bubenkó Gábor előadása, mely a minket fogadó helységről és környékéről, Szádvárról és Derenkről szólt, valamint második nap ellátogathattunk Pista bácsi tájházába is […]

FISZ – A MAGYAR FALU POÉTIKÁI

A magyar falu poétikái címmel szervezett háromnapos irodalmi tanácskozást a Fiatal Írók Szövetsége. A hónapok óta szerveződő esemény résztvevőit az írószervezet falusi környezetbe vitte, az északi határ közelében fekvő Szögligetre. Hogy a falu ne csupán helyszínként szolgáljon, a program része volt minden nap a szögligeti Bubenkó Gábor előadása, mely a minket fogadó helységről és környékéről, Szádvárról és Derenkről szólt, valamint második nap ellátogathattunk Pista bácsi tájházába is. Így a falu nem pusztán az előadások témája, helye lett, de lehetőség nyílt meg is tapasztalni azt, aminek a legtöbb programpontban középponti szereppel bíró szépirodalmi szövegeken keresztül csak olvasói, értelmezői lehetünk.

Köszönhetően a szerző jellegzetes életművének, három program is Oravecz Imre munkásságáról szólt. Az első napon Kulcsár-Szabó Zoltán beszélgetett vele életéről, pályájáról, faluképéről. Oravecz véleménye szerint sajnos ma már nincsenek parasztok, a paraszti kultúrát nem mentették át az évek során. Bár jelenleg szülőhelyén, Szajlán lakik, azt mondja, nem tudta volna egész életét falun leélni, de most már teljesen más a falu, hiszen van tévé és internet. Az Ondrok gödre című kötetéről, azon belül is a tüzesgép szerepéről Mészáros Márton tartott előadást, Pataki Viktor pedig az Oravecz munkásságában megjelenő idegenségről. A gép, amely az elképzelés szerint megrontja a földet, mivel ember és természet közé ékelődik, Mészáros véleménye szerint a kötetben az ember óvatlanságából adódóan válik veszélyessé. A falusi emberek számára behemótnak, azaz Jób könyve alapján az ellenfélnek a hiábavaló harcban nagy jelentősége van, felborítja a falu rendjét, mindenki foglalkozik vele, és fokozatosan az ember ellen fordul, aki a haszonszerzés végett nem a megfelelő szakemberrel üzemelteti. Pataki Viktor megfigyelései az idősíkok egymásra olvasásáról szóltak. Példákon keresztül mutatta be, ahogyan a múlt eseményeit az elbeszélő szembeállítja az azóta történt változásokkal, így újraértelmezve a korábban történteket. Azt mondja, hogy a nyelv emlékeivel teremt, és azt a távolságot mutatja be Oravecz, hogy miért egy adott bevett pontból írunk vagy gondolkozunk.

Kollár Árpád és Orcsik Roland előadásai is rokontémákat dolgoztak fel. Kollár Árpád Tolnai Ottó tágabb tértapasztalatáról beszélt, amit a többek közt az általa is alapított Új Symposion első generációja is képviselt, amelynek tagjai a bezárkózással helyezkednek szembe. Ezután főként Szenteleky Kornél új irodalmi elképzeléseit, a helyhez való viszonyát ismertette. Orcsik Roland a megjelenő faluvilágokról: a centrum felbomlásáról, hiányának reflexiójáról is beszélt többek közt, valamint a falun másként megélt időről.

Hallhattunk ezen kívül előadást Hansági Ágnestől a Jókaira ható faluábrázolásokról, Szilágyi Zsófiától a sokak által használt „móriczi hagyomány” értelmezéséről a paraszt- és faluregények tekintetében, Németh Zoltántól pedig a tanácskozáson többször is említett „tiszta falu-bűnös város” ellentétről. Németh szerint háromféle faluábrázolási lehetőség van ma: az első a modernizáló, átalakult vagy átalakuló, amikor a falu tulajdonképpen már város; a második a globális, ami figyelembe veszi az újmédiát, hogy az internet révén már mindegy, hogy egy ember falun van-e vagy városban, mivel ugyanazokhoz az információkhoz juthat; a harmadik pedig az alárendelt ábrázolás, amely szerint a falu hibás, elmaradott.

Előadók voltak még Jánosi Zoltán, Szirák Péter és Száz Pál. Jánosi Zoltán Ratkó József életéről és száműzetéséről, Szirák Péter az autentikus faluábrázolásról beszélt, Száz Pál pedig Patai József Középső kapu című kötetét elemezte, kiemelve benne az emlékezetet, az oppozíciókat és határátlépéseket, a szociokulturális reprezentációt, az alárendeltséget (azaz az alakzatokat és identitásnarratívákat), valamint a beavatási struktúrákat. Előadásában azon határátlépésről beszélt, ami a párhuzamosan szerveződő elbeszélésben jelenik meg, ahogyan a profán (kommunikatív) és a szakrális (kulturális) elemek kapcsolódnak egymáshoz, futnak párhuzamosan.

Keszeg Anna a népviseletről tartott előadásában a torockói piros csizmát mutatta be, avagy azt a helyzetet, amikor a népviseletet elhagyja egy közösség, majd később, alig öt év alatt újra visszaveszi. Oláh Szabolcs Cserna-Szabó András Sömmi című regénye narrátorának beszédét, személyét jellemezte, ráolvasva Rózsa Sándor alakjára.

A három napot színesítette Fekete Vince felolvasása, valamint, az első napon vetített Ammen című film. A vetítést kerekasztal-beszélgetés követte, amelyet Antal Nikolett vezetett, beszélgetőtársa volt Muszatics Péter, Tompa Andrea és Csepregi János. A beszélgetésben olyan mély témák kerültek elő, mint a vallás egyéni megélésének formái, a mélyszegénységben élők hitének szerepe, valamint a téma filmes ábrázolási lehetőségei. Abban mind egyetértettek, hogy nem áll jogában senkinek megkérdőjelezni más hitének megéltségét, mélységét. Tompa Andrea szerint szükség van a kisebb közösségek élére is egy példaértékű, tekintélyes vezetőre. Muszatics Péter elsősorban társadalmilag, nem pedig vallásilag tartja kényesnek a film témáját, amely velünk hurcolt, kibeszéletlen frusztrációkat ábrázol, sok más filmhez hasonlóan. Csepregi János a megélt hit ártatlanságát, őszinteségét hangsúlyozta, azt a gyermekiséget, amivel a szereplők viszonyulnak megtérésükhöz, Istenhez, hiszen anyagi jólétből véleménye szerint teljesen más a hitélet, mint nélküle, amikor az áldásnak tekintett pénz hiányából az áldástalanságra lehetne következtetni. Bizonyos erkölcsi hittételeknek véleménye szerint alapvetőnek kéne lenni, ami a szereplők számára most az, és abban is egyetértettek a résztvevők, hogy a film általánossága ezen általánosan elfogadott, pozitív értékeknek köszönhető.

A tanácskozáson sajnos nem tudott megjelenni Győrffy Ákos és Fecske Csaba költő, de az általuk megírt szövegeket a főszervező, Korpa Tamás tolmácsolásában halhattuk. Fecske Csaba írása azért is volt különleges, mivel a vendéglátóhelyünkről szólt, ő ugyanis Szögligeten született.

Nagyon nagy köszönet jár Szögligetnek, mert megtapasztalhattuk, milyen az igazi vendégszeretet. Finom, házias ízekkel láttak el minket, így kóstolhattuk meg például a Holló batyut (az elnevezés az étkezést biztosító Holló Vendégházhoz kötődik), ami sertéspörkölttel töltött krumpli alapú palacsinta. Érdekes volt, s valóban hasznos, hogy a falusi emberekről, falusi életről nem csak halhattunk-beszélhettünk, hanem találkozhattunk is velük, méghozzá egy lelkes, hagyományait gyűjtő és tisztelő közösséggel.

Olti Dóra

[nggallery id=674]

Fotó: Laki-Lukács Boldizsár