02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
02.15.
| Plakátkiállítás a Visegrádi csoport 30. évfordulója alkalmából >>>
02.15.
| A Magyar Művészeti Akadémia Elfolyó idő c. tárlata a Pesti Vigadóban >>>
02.13.
| Csáth és démonai bemutató a Vígstreamházban >>>
02.11.
| Egy nő filmvetítés ingyenes · Online esemény >>>
02.06.
| Februári új kiállítások, programok, események a Deák17 Galériában >>>
02.06.
| Otthonába költözik a színház! – indulnak a Miskolci Nemzeti Színház online közvetítései >>>
 TiszaLINE Szalon

02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>

Quan Barry, Báthori Csaba, Becsy András, Csehy Zoltán, Alan Dugan, G. István László, Németh András, Radnai István, Vas Máté versei

Mátyás Győző, Petőcz András prózája

Mítoszok, mesék, testamentumok – Margaret Atwood szövegvilágairól (Benczik Vera, Kérchy Anna, Kovács Fruzsina, Kürtösi Katalin, Martonyi Éva, Sághy Miklós tanulmányai)

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Bűnös város, tiszta falu?
2016.03.20 - tiszatáj

FISZ – A MAGYAR FALU POÉTIKÁI

A magyar falu poétikái címmel szervezett háromnapos irodalmi tanácskozást a Fiatal Írók Szövetsége. A hónapok óta szerveződő esemény résztvevőit az írószervezet falusi környezetbe vitte, az északi határ közelében fekvő Szögligetre. Hogy a falu ne csupán helyszínként szolgáljon, a program része volt minden nap a szögligeti Bubenkó Gábor előadása, mely a minket fogadó helységről és környékéről, Szádvárról és Derenkről szólt, valamint második nap ellátogathattunk Pista bácsi tájházába is. Így a falu nem pusztán az előadások témája, helye lett, de lehetőség nyílt meg is tapasztalni azt, aminek a legtöbb programpontban középponti szereppel bíró szépirodalmi szövegeken keresztül csak olvasói, értelmezői lehetünk.

Köszönhetően a szerző jellegzetes életművének, három program is Oravecz Imre munkásságáról szólt. Az első napon Kulcsár-Szabó Zoltán beszélgetett vele életéről, pályájáról, faluképéről. Oravecz véleménye szerint sajnos ma már nincsenek parasztok, a paraszti kultúrát nem mentették át az évek során. Bár jelenleg szülőhelyén, Szajlán lakik, azt mondja, nem tudta volna egész életét falun leélni, de most már teljesen más a falu, hiszen van tévé és internet. Az Ondrok gödre című kötetéről, azon belül is a tüzesgép szerepéről Mészáros Márton tartott előadást, Pataki Viktor pedig az Oravecz munkásságában megjelenő idegenségről. A gép, amely az elképzelés szerint megrontja a földet, mivel ember és természet közé ékelődik, Mészáros véleménye szerint a kötetben az ember óvatlanságából adódóan válik veszélyessé. A falusi emberek számára behemótnak, azaz Jób könyve alapján az ellenfélnek a hiábavaló harcban nagy jelentősége van, felborítja a falu rendjét, mindenki foglalkozik vele, és fokozatosan az ember ellen fordul, aki a haszonszerzés végett nem a megfelelő szakemberrel üzemelteti. Pataki Viktor megfigyelései az idősíkok egymásra olvasásáról szóltak. Példákon keresztül mutatta be, ahogyan a múlt eseményeit az elbeszélő szembeállítja az azóta történt változásokkal, így újraértelmezve a korábban történteket. Azt mondja, hogy a nyelv emlékeivel teremt, és azt a távolságot mutatja be Oravecz, hogy miért egy adott bevett pontból írunk vagy gondolkozunk.

Kollár Árpád és Orcsik Roland előadásai is rokontémákat dolgoztak fel. Kollár Árpád Tolnai Ottó tágabb tértapasztalatáról beszélt, amit a többek közt az általa is alapított Új Symposion első generációja is képviselt, amelynek tagjai a bezárkózással helyezkednek szembe. Ezután főként Szenteleky Kornél új irodalmi elképzeléseit, a helyhez való viszonyát ismertette. Orcsik Roland a megjelenő faluvilágokról: a centrum felbomlásáról, hiányának reflexiójáról is beszélt többek közt, valamint a falun másként megélt időről.

Hallhattunk ezen kívül előadást Hansági Ágnestől a Jókaira ható faluábrázolásokról, Szilágyi Zsófiától a sokak által használt „móriczi hagyomány” értelmezéséről a paraszt- és faluregények tekintetében, Németh Zoltántól pedig a tanácskozáson többször is említett „tiszta falu-bűnös város” ellentétről. Németh szerint háromféle faluábrázolási lehetőség van ma: az első a modernizáló, átalakult vagy átalakuló, amikor a falu tulajdonképpen már város; a második a globális, ami figyelembe veszi az újmédiát, hogy az internet révén már mindegy, hogy egy ember falun van-e vagy városban, mivel ugyanazokhoz az információkhoz juthat; a harmadik pedig az alárendelt ábrázolás, amely szerint a falu hibás, elmaradott.

Előadók voltak még Jánosi Zoltán, Szirák Péter és Száz Pál. Jánosi Zoltán Ratkó József életéről és száműzetéséről, Szirák Péter az autentikus faluábrázolásról beszélt, Száz Pál pedig Patai József Középső kapu című kötetét elemezte, kiemelve benne az emlékezetet, az oppozíciókat és határátlépéseket, a szociokulturális reprezentációt, az alárendeltséget (azaz az alakzatokat és identitásnarratívákat), valamint a beavatási struktúrákat. Előadásában azon határátlépésről beszélt, ami a párhuzamosan szerveződő elbeszélésben jelenik meg, ahogyan a profán (kommunikatív) és a szakrális (kulturális) elemek kapcsolódnak egymáshoz, futnak párhuzamosan.

Keszeg Anna a népviseletről tartott előadásában a torockói piros csizmát mutatta be, avagy azt a helyzetet, amikor a népviseletet elhagyja egy közösség, majd később, alig öt év alatt újra visszaveszi. Oláh Szabolcs Cserna-Szabó András Sömmi című regénye narrátorának beszédét, személyét jellemezte, ráolvasva Rózsa Sándor alakjára.

A három napot színesítette Fekete Vince felolvasása, valamint, az első napon vetített Ammen című film. A vetítést kerekasztal-beszélgetés követte, amelyet Antal Nikolett vezetett, beszélgetőtársa volt Muszatics Péter, Tompa Andrea és Csepregi János. A beszélgetésben olyan mély témák kerültek elő, mint a vallás egyéni megélésének formái, a mélyszegénységben élők hitének szerepe, valamint a téma filmes ábrázolási lehetőségei. Abban mind egyetértettek, hogy nem áll jogában senkinek megkérdőjelezni más hitének megéltségét, mélységét. Tompa Andrea szerint szükség van a kisebb közösségek élére is egy példaértékű, tekintélyes vezetőre. Muszatics Péter elsősorban társadalmilag, nem pedig vallásilag tartja kényesnek a film témáját, amely velünk hurcolt, kibeszéletlen frusztrációkat ábrázol, sok más filmhez hasonlóan. Csepregi János a megélt hit ártatlanságát, őszinteségét hangsúlyozta, azt a gyermekiséget, amivel a szereplők viszonyulnak megtérésükhöz, Istenhez, hiszen anyagi jólétből véleménye szerint teljesen más a hitélet, mint nélküle, amikor az áldásnak tekintett pénz hiányából az áldástalanságra lehetne következtetni. Bizonyos erkölcsi hittételeknek véleménye szerint alapvetőnek kéne lenni, ami a szereplők számára most az, és abban is egyetértettek a résztvevők, hogy a film általánossága ezen általánosan elfogadott, pozitív értékeknek köszönhető.

A tanácskozáson sajnos nem tudott megjelenni Győrffy Ákos és Fecske Csaba költő, de az általuk megírt szövegeket a főszervező, Korpa Tamás tolmácsolásában halhattuk. Fecske Csaba írása azért is volt különleges, mivel a vendéglátóhelyünkről szólt, ő ugyanis Szögligeten született.

Nagyon nagy köszönet jár Szögligetnek, mert megtapasztalhattuk, milyen az igazi vendégszeretet. Finom, házias ízekkel láttak el minket, így kóstolhattuk meg például a Holló batyut (az elnevezés az étkezést biztosító Holló Vendégházhoz kötődik), ami sertéspörkölttel töltött krumpli alapú palacsinta. Érdekes volt, s valóban hasznos, hogy a falusi emberekről, falusi életről nem csak halhattunk-beszélhettünk, hanem találkozhattunk is velük, méghozzá egy lelkes, hagyományait gyűjtő és tisztelő közösséggel.

Olti Dóra

 

[nggallery id=674]

Fotó: Laki-Lukács Boldizsár


Címke: , , , , ,
2021.03.04 - tiszatáj

MARKÓ BÉLA: AMIT AZ ÖRDÖG JÓVÁHAGY. SZONETTEK
A keresés kényszere – talán ezzel írható le az az erő, ami ott munkál a kötet egésze mögött. Mi lakozik a festékrétegek alatt? Mit rejthet egy sötét folt a vásznon, mit lepleznek a ruhák redői, mit vet ki a partra a tenger? Hol vannak, hová vezetnek az alkotáson hagyott nyomok – legyen szó festményről, épületről, versről, a teremtett világról? Ahogy a szonettek beszélője a festmények vonalaiban, foltjaiban próbál „egy-egy üzenetre lelni” (47), úgy keresi a soráthajlásokban, a szabályos és szabálytalan szonettrészletekben az olvasó is az értelmezés kapaszkodóit… – VARGA BETTI KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.03 - tiszatáj

GYÖRGY PÉTER: FAUSTUS AFRIKÁBAN. SZERZŐDÉS A VALÓSÁGGAL
György Péter Faustus Afrikában című könyvének, mely időben és térben széles kulturális horizonton vizsgálja a művészet és a valóság viszonyát, alapvető tézise, hogy a hatalmi, politikai viszonyok döntően befolyásolják, milyen művészi „szerződések” köthetők a valósággal egy adott korban, és ebből következően ezek a paktumok azt is nagymértékben meghatározzák, hogy miképpen közvetíti, vagy talán helyesebben: hozza létre számunkra a művészet a valóságot… – SÁGHY MIKLÓS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.02 - tiszatáj

POÓS ZOLTÁN: ROCK & ROLL ÁRUHÁZ – EZ A DIVAT, 1957–2000
A divat nemcsak az individualitás kifejezésének ad lehetőséget, hanem a közösségi létezésnek is. Ott képes működni, ahol megvalósul a szabadság társadalmi struktúrája és emberi közösségek jönnek létre. Ehhez pedig rugalmas társadalmi és gazdasági feltételek szükségesek. Az ötvenes és hatvanas évek Magyarországára az előbb felsorolt körülmények kevéssé voltak jellemzők. Ugyanakkor a divat igénye volt az egyik legnagyobb ösztönzője a rendszer demokratizálódásának… – HERCEG LILLA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.03.01 - tiszatáj

JIM THOMPSON: 1280 FŐ
Unalmasnak, sőt, ostobának látszó, valójában simulékony, jéghidegen könyörtelen, ravasz gonosztevő: ismerős karaktertípus az oklahomai író több, mint 30 évet felölelő ouvre-jában, Daniel Woodrell (Winter’s Bone) cseppet sem véletlenül jegyzi meg a reprint 2011-es előszavában, hogy Thompson legalább kétszer építette fel ugyanazt a figurát. És valóban, az 1280 fő az 1952-es, gyakran csúcsműként aposztrofált A bennem élő gyilkos […] párdarabja, összekötő motívumuk egy seriffuniformisba bújt pszichopata bomló elméjének mélyanalízisével kecsegtet – nem véletlenül hivatkoznak a skizofréniát, halált, átverést dőlt betűkkel hangsúlyozó szerzőre Stephen Kingtől Jo Nesbóig… SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.28 - tiszatáj

BORSIK MIKLÓS: ÁTOKNAPTÁR
Borsik Miklós Átoknaptár című debütáló munkája ennél jobb időzítéssel nehezen tudott volna megjelenni. Lírájának ismerős és közeli tapasztalatainkat kényelmetlen, groteszk fénytörésekbe állító mozzanatai ugyanis most, 2021 elején olvasva akarva-akaratlanul visszatükröznek valamit a minket körülvevő világ aktuális kizökkentségéből, a bizonytalanság és az abból fakadó feszültségek természetéből. Elég csupán egy kicsit figyelmesebben körülnéznem a magam környezetében, hogy hasonlóképp tűnjön fel előttem is minden, mint Borsik vonaton ülő versbeszélője előtt… – TOKAI TAMÁS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.27 - tiszatáj

BENEDEK MIKLÓS: MIKÖZBEN HALKAN
Pontos képet sosem fest, csupán a precíz körvonalakkal érzékeltet. A lírai alanyok egészen aprónak látszanak ebben a kötetben, míg az őket körbevevő környezet, társas kapcsolatok, primitív viszonyulások hangsúlyossá válnak. A mondatvégi írásjelek (kivételt képez a pont és néhol a kérdőjel) teljes elhagyása sűrített formát eredményez, mégis ennek ellenére minden egyes szabadvers kifejtve, hosszabb szövegfolyamként is megállná a helyét… – WERNER NIKOLETT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.26 - tiszatáj

LEGÉNDY JÁCINT: FÖLDALATTI OLTÁR
Látványos és sokatmondó a kötet borítója, amelyen a szer­ző félmeztelen, alvó portréja látható kékes derengésben, amely nagyon illeszkedik a tematikához. A sejtelmes portré a kitárulkozás és a zártság aktusaként egyszerre jeleníti meg az underground individuum önmagát felvállaló, kifejező testnyelvét, ugyanakkor a modellnek a nézők felé tanúsított közömbös passzivitását, a nyugalom, a békés önmegadás magatartását. Az oldalmargókon végigfuttatott illusztrációk, amelyek a költő saját kollázsaiból készültek, már önmagukért beszélve idézik meg a ’80-as évek újhullámának hangulatát, mintegy annak oltárképeiként… – HORVÁTH ÉVA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.24 - tiszatáj

TÉREY JÁNOS: NAGY TERVEKKEL JÖTTEM ROSMERSHOLMBA
Térey János egész lírai életművét áthatja a nagyság igénye. Már az első kötetekben feltűnő volt a beszélő erőteljes hangja, a megszólalás provokatív élessége, a sokat emlegetett természetes arrogancia. A nagyság itt leginkább a gyengeség (és gyengédség) hiányában, a kíméletlen határozottságban, illetve a nyelvi eredetiségben, elevenségben, pezsgésben érvényesült… – GÖRFÖL BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő