PREMIER MÁRCIUSBAN
Az évad talán legfontosabb, mindenképpen kiemelkedő produkciójára készül a Békéscsabai Jókai Színház. Katona József Bánk bánját nem aktualizálják, hanem korszerűsítik: olyan huszonegyedik századi színművet alkotnak, amely hű marad a drámaíró eredeti szándékához és üzenetéhez, ugyanakkor érthető és élvezetes a mai néző számára. Minden korábbi feldolgozást és értelmezést el lehet tehát felejteni, Zalán Tibor dramaturg „átvezetése” Szabó K. István rendezésében márciusban kerül színre.
Az előadás súlyának megfelelő, komoly sajtóérdeklődés kísérte a január 26-ai olvasópróbát, ahol először Seregi Zoltán igazgató méltatta a bemutató jelentőségét.
Legnagyobb nemzeti drámánk színrevitele érzékeny pont, ezért is komoly előkészületeket igényel. Nagyon sokat ígérő Szabó K. István rendezői koncepciója, és olyan előadást szeretnénk létrehozni, amely élvezetes az átlagnézőnek, de az igazi színházi ínyenceknek is valódi csemege. Zalán Tibor dramaturg felfrissítette a dráma nyelvét, hihetetlen érzékenységgel és tehetséggel modernizálta a szöveget, „átvezette” – ahogyan ő fogalmaz – a mai korra, s mindezt észrevétlenül.
A direktor ezután köszöntötte a produkció népes csapatát, a társulat „hazai” tagjait és a vendégművészeket: Szabó K. István rendezőt, aki korábban többek között a nagyváradi Szigligeti Színház művészeti igazgatója volt, a címszerepre meghívott Demeter András színművészt, aki számos szerep mellett a temesvári Csiky Gergely Színházat irányította, a román tévé produkciós vezetője. Nagy taps fogadta itthon Földesi Ágnest, aki Füzesgyarmaton született, a Jókai Színház Színiiskolájában végzett és megnyerte ősszel a Melinda szerepére kiírt castingot. Végül Seregi Zoltán Verebes Ernő zeneszerzőt üdvözölte, aki először dolgozik Békéscsabán.
Bánk bánt rendezni, Katona drámájával foglalkozni nem egyszerűen feladat, hanem ügy is – szögezte le Szabó K. István. – Előadásunkban nem a történelmi, hanem az emberi viszonyok játszanak főszerepet, Bánk bánban először az embert keressük meg, utána a nemzetit, mert ember nélkül nem lehet nemzeti. Divat manapság a színházban is egyik vagy másik oldalra állni, én középen szeretnék maradni, az örök színházi értéket felmutatni. A dráma az egyensúlykeresésről szól, miközben a világ kibillent az egyensúlyból, és az ember ebben a viharban, szétszedett állapotok közepette próbálja az egyensúlyt újra megkeresni. Bele is bukik, mert a szélsőségek erősebbek, és a világ butább annál, mint hogy befogadná.
Megtudtuk, hogy a rendező Bánk bán színpadra állításakor kerüli a sablont, az előadás tanulságát pedig a nézőre bízza. Mint mondta, az érdekelte, hogyan lehet, hogyan érdemes a magyar történelmi drámát napjaink kontextusában megszólaltatni. A szöveggel kapcsolatban úgy fogalmazott: sok átirat létezik, de azokkal nem akartak foglalkozni, inkább az volt a céljuk, hogy az eredeti nyelvezetet átmentsék, hogy az ne sérüljön, ugyanakkor az új változatot sajátjuknak érezhessék.
Nagyon nehezen érthető volt a szöveg. Hiába ismertem a szavakat, úgy fűzte Katona a mondatokat, hogy gőzöm sem volt, mit jelentenek, ráadásul ötös és hatodfeles jambusokban írt – avatott be Zalán Tibor a dramaturgiai műhelytitkokba. – Először is lefordítottam magyarra, megtartottam minden mondandót, húztam, írtam, húztam, írtam. A legfontosabbakat természetesen megtartottam. A szöveg negyedét húztam ki, voltak logikai gondok szerepeknél, szituációkban. Az átiratnál jobban szeretem az átvezetés szót, ami azt jelenti, hogy a régi nyelven írott szöveget átvezetem modern nyelvre, hogy a mondat mondható, a szöveg érthető legyen, de nem változtatom meg a tartalmát. Katona kitűnő író volt, de kevésbé jó dramaturg.
A zenéről Verebes Ernő annyit árult el, hogy kamarazenekar játszik majd, főleg rézfúvósok és néhány ütős, így katonás hangzást kapunk, amit ellenpontoz az árva gyerekek kórusa.
Mielőtt a színészek elkezdték volna az olvasást, Szabó K. István még egy fontos momentumra emlékeztetett: Katona érdeme, hogy a korabeli német és francia színház divatja ellenére a Bánk bán írója inkább Shakespeare színháza felé tekintgetett, egyes mozzanatokban fellelhető a Hamlet hatása. Ennek is köszönhető, hogy – a dramaturgiai, nyelvi bakik ellenére – mondandóját az idő nem tudta kikezdeni, lerombolni, az ma is helytálló. A díszletről és a jelmezekről annyi árult el a rendező, hogy azokkal nem a történelmi korszakra akar összpontosítani, hanem célja pont az elvonatkoztatás, a konfliktushelyzetek hangsúlyozása.
Az előadásban II. Endre király szerepét Presits Tamás, Gertrudis királynét Kovács Edit, Ottó meráni herceget Czitor Attila játssza. Mikhál bánként Mészáros Mihályt, Simonként Katkó Ferencet, Petúrként Bartus Gyulát láthatja a közönség. Biberachot Tege Antal, Tiborcot Jancsik Ferenc kelti életre. Jelmeztervező Rátkai Erzsébet, díszlettervező Mira János, bemutató: március 11-én.
Katona József Bánk bánja eddig kétszer szerepelt a Jókai Színház repertoárján. 1956-ban Vass Károly és Bende Miklós rendezte, a címszerepet Iványi József és Kiss Ferenc játszotta. 1975-ben Orbán Tibor rendezésében, Áts Gyulával a főszerepben mutatták be a drámát. Akad még valaki, aki emlékszik az akkori szereposztás II. Endréjét alakító Gyurcsek Sándorra, vagy Gálfy Lászlóra, aki Biberachot játszotta?
Niedzielsky Katalin
