08.04.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban – Negyedik epizód >>>
07.29.
| THEALTER 2021: fókuszban a színházi sokszínűség és a fiatal alkotók >>>
07.29.
| THEALTER 30(+1) színháztudományi konferencia >>>
07.28.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban – Harmadik epizód >>>
07.23.
| Legéndy Jácint performanszai a 101 Klubban DJ Cuvious partisorozatán belül – Nightclub in the Sky >>>
07.22.
| Grand Café – Ráolvasás 07. – Halász Rita: Mély levegő >>>
07.10
| Héthatár: itt a környezettudatos művészeti fesztivál >>>
06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
 TiszaLINE Szalon

07.22.
| Szeged középkori városmagját találták meg a Móra-múzeum régészei >>>
05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Bék Timur, Horváth Eve, Juhász Róbert, Marczinka Csaba, Nagy Zalán, Tóth Réka Ágnes, Vasas Tamás versei
Abafáy-Deák Csillag, Szilágyi Zsófia Emma, Szilágyi-Nagy Ildikó, Totth Benedek prózája
Zalán Tibor drámája
Végel László naplórészletei
Fried István, Kovács Krisztina tanulmányai
Bazsányi Sándor, Urbanik Tímea Mészöly Miklósról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Réz anekdotái Vas és Aczél országából
2015.11.22 - tiszatáj

Mielőtt a nagyváradi gettóba vitték volna, a még kamasz Réz Pál a falhoz vágta a spájzban található pezsgősüvegeket, nehogy az igya meg őket, aki később beteszi a lábát az elhurcolt család lakásába. Bokáig pezsgőben lett a címe az évtizedekig a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztőjeként, majd a Holmi folyóirat főszerkesztőjeként dolgozó, idén 85 éves irodalomtörténész memoárjának, ami a Parti Nagy Lajossal készített rádióinterjú kibővített és szerkesztett változata, és amit a Litera beszélgetéssorozata, az Előhívás résztvevői választottak legújabb témájuknak.

A Nyitott Műhelyben persze nem gázolunk bokáig pezsgőben, de néhány pohárral azért mindenki fogyaszt belőle, mert tizenharmadik születésnapját ünnepli a Litera, és jubilál az Előhívás is. A megszokott beszélgetőpartnerek, Jánossy Lajos, Németh Gábor, Reményi József Tamás és Vári György nagyjából egyöntetűen vegyes érzésekkel állnak a kötethez: Jánossy például légszomjat érez a sziporkázó humor ellenére is, Németh zavarba ejtőnek találja, szórakoztató szövegnek, amitől rosszabb kedve lesz, Vári szerint pedig nehéz szeretni, de nem szeretni sem könnyű. A hosszú beszélgetésekből lett könyv egymásba fűzött anekdoták sora. Megjelenik bennük a nagyváradi gettó és a romániai internálótábor, az Eötvös Kollégium élete, a Szépirodalmi Könyvkiadó és a Holmi folyóirat szerkesztősége, az ’56-os forradalom és a rendszerváltás.

Mesélés közben Réz Pál portrét fest Szép Ernőről, Füst Milánról, Déry Tiborról, Tamási Áronról, Szabó Lőrincről, Zelk Zoltánról, Vas Istvánról, Örkény Istvánról, Juhász Ferencről, Csurka Istvánról és több másik barátjáról, pálya- és kortársáról. Megmosolyogtató történet például, hogy a forradalom hírére Vas nem állt fel kávéházi asztalától, ahol éppen gyöngytyúkot rendelt, és mikor megkérdezték tőle, hogy talán fontosabb-e neki a gyöngytyúk, mint a forradalom, a költő igennel válaszolt. Ez a történet később eljutott a Kádár-rendszer kultúrfelelőse, Aczél György fülébe is – erről maga Vas gondoskodott. A beszélgetés résztvevői elidőznek Csurkánál is, annál a műveletlen, de tehetséges íróként induló nacionalista politikusnál, a „mafla, kövér fiúnál”, aki a zsidó származású Réz mellett állva elsírta magát a szintén zsidó származású Zelk halálos ágyánál.

A Csurka-portré izgalmas ellentmondása, hogy a későbbi szélsőjobboldali uszító teljes mértékben azonos az érzelmes magánemberrel és figyelmes baráttal – legrosszabb időszakaiban sem tagadta meg barátságait. Amikor Réz fájdalmasan fiatalon elveszítette feleségét, Csurka vigasztaló gesztussal fordult hozzá. Reményi a kor sajátosságaival magyarázza kettejük kapcsolatát: mindenki szenvedett, és mindenki sorstársa volt a sajátjától eltérő világnézetű honfitársának is – a rendszerváltás utáni időszak megdöbbentő tapasztalata, hogy ez az egység és szolidaritás hamar megszűnt, és az ország népe, beleértve az értelmiséget is, a diktatúra bukásával villámgyorsan kettészakadt. Ugyanilyen fájdalmas tény az is, hogy leszámítva a szökést, a börtönt vagy a halált, a Rákosi- és a Kádár-rendszerben kizárólag kompromisszumokat kötve lehetett élni és dolgozni.

A világ megváltoztatásának lehetőségéért lelkesedő Réz egyébként hamar kiábrándult a kommunizmusból, és a túlélésben valószínűleg segítette cinizmusa is. Ahogy sokan mások, ’56 után ő is beletörődött abba, ami akkor megváltoztathatatlannak tűnt, és úgy érezte, a kádárizmus az egyetlen optimális megoldás, még ha ez a rendszerváltás után felnőtt fiatalok számára talán nehezen is fogadható el. A korszakot viszont mégiscsak a magyar irodalom egyik aranykoraként emlegetik, függetlenül attól, hogy az irodalmi élet szereplői hol gyávábban, hol bátrabban viselkedtek. Ezt az aranykort Réz fontos pozícióban élte meg, szerkesztőként azonban nehezen ragadható meg az életműve, pedig a rendelkezésére álló nyersanyag, az abszurd vagy éppen tragikus történetek sokasága, valamint az intelligencia és a humor, amivel ezeket élőszóban elmeséli, novelláért és regényért kiált.

Ő azonban lemondott arról, hogy szépíró legyen. Pedig élete legnagyobb részét írók között leélve komoly önmegtartóztatás lehetett nem megírni a zsidóüldözést, amelyet a szülői szigor alól felszabadulva indián kalandnak nevezett, a pesti éjszakát, amikor részegen majdnem összeverekedett Papp Lászlóval, vagy a forradalmat, amikor Déryt egy autóban ülve felpofozta egy állatkertből kiszabadult majom. Jánossy szerint a „hangos memoár” így is a magyar elbeszélő próza része, Réz Pál pedig mai szemmel nézve „megrázóan korszerűtlen” alak, aki szerkesztőként láthatatlan maradt ugyan, mégis markáns figura volt, és mindenki hozzá fordult nőügyeivel és egyéb ügyes-bajos dolgaival. Életére visszatekintve pedig még azt is beismeri, hogy „szarság” volt tőle, amikor egy fiatalembert egy nem létező szerző nem létező művével húzta csőbe vizsgáztatás közben.

Vári mindennel együtt úgy érzi, az igazán fontos dolgok a személyközi viszonyokban dőlnek el: a feleségről szóló, szívbemarkoló részek vagy az irodalmi barátságok leírása bebizonyítja, hogy akár a legsötétebb diktatúrában is lehetséges szépen élni. Németh viszont arra is rámutat, hogy az ember mégiscsak a létezése húsz százalékában tud szabadon mozogni. Szerinte Réz példája azt mutatja, hogy nem lehet moralistaként végigcsinálni egy életet, így például nem mondott, nem mondhatott nemet a Rákosiról szóló antológia szerkesztésére. Lelki alkatából fakadóan ugyanakkor hozott morális döntéseket is, mint amilyen a Charta ’77 aláírása volt. Orvos felesége úgy gondolta, tüdőket röntgenezni itthon is lehet, és Réz is így volt a szerkesztéssel. Nem számított, hogy diktatúra van, a lényeg, hogy együtt lehessenek. „Jó, hát akkor itt fogunk élni” – idézi fel az anya híressé vált mondatát Reményi a Megáll az idő című filmből. Réz és családja is itt maradt, és emlékei alapján úgy tűnik, nem bánta meg.

Szarka Károly

 

[nggallery id=628]

Fotó: Litera.hu/Valuska Gábor


Címke: , , , , , ,
2021.07.28 - tiszatáj

– MONDJA A SZÍNHÁZCSINÁLÓ
BALOG JÓZSEF
Annak ellenére meglepően sokszínű és gazdag az idei Thealter Fesztivál programja, hogy a szervezők harminc év óta először egyetlen fillér működési támogatást sem kaptak pályázatukra. A MASZK Egyesület nemrég Hevesi Sándor-díjjal elismert elnöke, a színészként az Újszegedi Szabadtéri Színpadon Molière-bemutatóra készülő Balog József szerint a szakmai szolidaritásnak és a pandémia okozta lefojtottságnak is köszönhető, hogy minden meghívott társulat vállalta a fellépést Szegeden… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.28 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZKÁROSI ENDRÉVEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Szkárosi Endre József Attila- és Mészöly Miklós-díjas írót Pánczél András kérdezte a Szekszárdi Magasiskola Mészöly Miklós Íróakadémián zajló irodalmi tehetséggondozásról […]

Tovább olvasom >>>
2021.07.28 - tiszatáj

BETTER DAYS
Húsbavágóan aktuális, sőt, régóta jelen lévő probléma az iskolai bántalmazás, mégis viszonylag kevés film (például a belga, mentális betegségekre szintén fókuszáló Ben X) helyezi érdeklődése homlokterébe. Noha a hongkongi születésű, de a szárazföldi Kína bizonyos relációit vizsgáló Derek Tsang végül nem alkot remekművet, drámája igen figyelemreméltó mű a témában… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.27 - tiszatáj

Bék Timur, Horváth Eve, Juhász Róbert, Marczinka Csaba, Nagy Zalán, Tóth Réka Ágnes, Vasas Tamás versei
Abafáy-Deák Csillag, Szilágyi Zsófia Emma, Szilágyi-Nagy Ildikó, Totth Benedek prózája
Zalán Tibor drámája
Végel László naplórészletei
Fried István, Kovács Krisztina tanulmányai
Bazsányi Sándor, Urbanik Tímea Mészöly Miklósról

Tovább olvasom >>>
2021.07.27 - tiszatáj

SIROKAI MÁTYÁS: LOMBOLDAL
A beat tanúinak könyvével elindult az antropocentrikus világot hátrahagyó utazás, amely A káprázatbeliekhez című második kötetben folytatódott a zöld álmokkal és az űr kozmikusságával. A Lomboldal visszatérés a földre, maga a zöld álmok megvalósulása, ahol beteljesedik a „növénylés”, és ahol a szilárd, ontológiai határok ugyanúgy elmosódnak, ahogy a korábbi könyvekben. Tematikusan tehát összekapcsolható a három kötet, mindben ott húzódik a növények megértésének vágya és azok szeretete, a mozgás, egy dehumanizált világ… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.26 - tiszatáj

JURONICS TAMÁS SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL-RENDEZÉSE ÚJSZEGEDEN
Amióta száműzték az operát a Dóm térről, lassan már annak is örülni kell, hogy egyáltalán játszanak egy máshol bemutatott, újrahasznosított produkciót az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. Juronics Tamás kortárs Mozart-rendezése, a Szöktetés a szerájból háromnegyed ház előtt tisztes sikert aratott… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.24 - tiszatáj

BRONKA NOWICKA:
MEGETETNI EGY KÖVET
Bronka Nowicka rendező, író, debütáló prózakötete 2016-ban elnyerte a lengyel Nike irodalmi díjat. Magyarul 2021-ben Sipos Tamás fordításában jelent meg Megetetni egy követ címmel. Ez a vékony kis könyv a tárgyak által előhívott emlékezet 44 rövid története. Ahogy a fülszöveg is ígéri, a kötet rálátást ad a lengyel falu, család, történelem egy-egy részletére is. Emellett létfilozófiai kérdéseket, és azok nyelvi leképezésének lehetőségeit is fejtegeti… – OLÁHNÉ KISPÁL ANITA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.23 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Jó és örömteli érzés ismételten jelen lenni a Vásárhelyi Őszi Tárlaton (VOT67). Tombol a nyár, idővel belefutunk az őszbe. Időzavar, a pandémia miatt. Jövőre tolódik a VOT68. Egyidőben vagyunk, vagy inkább párhuzamos időkben élünk?

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)