04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

A túlélő árnyéka
2015.11.06 - tiszatáj

SZENZÁCIÓS EL KAZOVSZKIJ-KIÁLLÍTÁS A MAGYAR NEMZETI GALÉRIÁBAN

Igazi áttörést hoz az El Kazovszkij-életmű, de a Magyar Nemzeti Galéria szempontjából is a november 6-án nyíló kiállítás. Rényi András kurátor felfejti az opus titkait azzal, hogy rávetíti az életet a műre, ugyanakkor az underground festőnő vásznai hatására kiforgatja sarkaiból a nemzeti kiállítási tradícióit, bevonja fekete vászonnal, kartonnal, plexivel, fehér dobozzal a rémes, rideg termeket és folyosókat, így téve alkalmasabbá az impulzív, expresszív festészet bemutatására.

Már a bejárat leszűkítésével elkezdi a fókuszálást El Kazovszkij (1948–2008) magánmitológiájára és aztán sem hagyja abba, labirintusok szövevényén át vezeti a nézőt „az emberi állapottal járó fájdalmas ellentmondások” között, ahogyan Susan Sontag fogalmazott A pusztulás képeiben. Sok minden szíven ütött ezen a kiállításon, többek között az a kis kék Susan Sontag-könyv, ami nekem is a bibliám volt és most ott látom El Kazovszkij személyes holmijai között is központi helyen Nina Hagennel, a Sex Pistols-szal, a David Bowie-fotókkal. Hogy a feszülten várakozó szomorú fekete kutyákról, a bakancsokról és három férfi szereplős Cselédek előadás dokumentumairól ne is beszéljünk.

Négyszáz művet állítanak ki El Kazovszkijtól A túlélő árnyéka címmel a Magyar Nemzeti Galériában november 6-án megnyílt kiállításon, Rényi András a három kurátor egyike a sajtóbejáráson mégis hangsúlyozta, nem retrospektív kiállításról van szó, hiszen a néhány évvel ezelőtt elhunyt festőnő opusa még nincs hiánytalanul feldolgozva, jelenleg háromezernél tart az összegyűjtött művek száma. Tehát ami most látható, az a kurátor koncepciója az életműről, amelynek a kortárs magyar festészet élvonalában a helye. A festőnő iszonyatos energiájának a forrását Rényi András a személyes szenvedéstörténetben, a szerelem utáni sóvárgásban véli megtalálni, ami a helyzetéből adódóan kielégítetlen maradt. Ezt a személyes, egyéni problémát El Kazovszkij úgy élte túl, hogy mítosszá transzponálta, hatalmas művészetet csinált belőle.

A labirintusszerűen felépített kiállításon tulajdonképpen bármelyik irányban el lehet indulni a nézőnek, de induljon bármerre is, a középpontjában a Dzsan-panoptikum áll. Egy furcsa szerelem, amiről a kiválasztott fiú, Can Togay saját vallomása szerint nem is igazán tudott. Ezt a kapcsolatot növesztette kozmikussá a művésznő, találkozásuk dátumát 1975. I. 15. írta a kezére minden performansza kezdetén.

Rényi András elmondta, hívószavak köré tematizálták a nagyszabású kiállítást. A Dzsan-szoba mellett találjuk az „árnyékok” termét. Ismeretes Pliniusnak a lányról szóló története, aki a háborúba induló kedvesének körberajzolta az árnyképét a falon. El Kazovszkijnál is a HIÁNY kifejezői az árnyképek. A „görög testek” termében az antik szobrászathoz, a szép testekhez fűződő különleges viszonyára derül fény. Művészettörténész édesanyja mellett, a szentpétervári Ermitázs görög szobrai között nőtt fel. Torzók, Pygmalion-effektus-eredete, a művészet, mint a hiány pótléka. Talán innen eredeztethetők festményei zavarba ejtő metafizikus tájai, mint Giorgio de Chirico és Carlo Carra vásznain.

A „testi mesék” terme a személyes élet dokumentumait tartalmazza és nyomatékosítja azt, ami áttételesen a műveiből is kiolvasható, hogy nem tud  azonosulni a női szerepekkel. A férfi-női pólusok közötti játék, a kétarcúság, az ikerjelleg motívumai végigkísérik művészetét. Szadista típusú lény vagyok, állította magáról, miközben látszatra félénk és elbűvölő személyiség volt. Hatalmi játékot játszik áldozatával, miközben egyszerre tettes és áldozat, ragadozó és zsákmány?

A szenzációs kiállítás egyik meglepetése a „fétis teremben” egy Francis Bacon- festmény, amely a lelki és esztétikai rokonság okán kerül ide. A brit festő, a második világháború utáni új figuralizmus, új szubjektivitás egyik leghíresebb képviselője a lényeget, az abszolútumot keresve elementárisan durva őszinteséggel nyilatkozott meg vásznain, ugyanakkor bizonyos teátrális jelleggel, ami El Kazovszkijról is elmondható. A „moziteremben” összegyűjtötték azokat a filmeket, amelyeket különösen sokat megnézett, köztük Fassbinder-alkotásokat, Viscontit, a Caravaggióról szóló filmet stb. Itt láthatók  színházi előadások, például Mnouchkin-rendezések stb. relikviái és már nyakig vagyunk ebben a sóvárgó-kozmoszban misztifikáció és demisztifikáció hullámverésében.

Egy hosszú falat beborító profán ikonosztázzá rendezték össze a kurátorok a festőnő 1980–1992 között azonos méretű papírdobozokra festett negyven képét. Rényi András hangsúlyozza, nem szerette a nemes anyagokat és nem érdekelte a mívesség. Inkább a mű létrejöttének folyamata érdekelte, az impulzus őszintesége.

Külön csoportba tartoznak a „halálciklus” művei, amiket akkor festett, miután értesült gyógyíthatatlan betegségéről. Ezek a Várfok Galéria tulajdonában vannak. Itt említjük meg, hogy Rényi András a sajtótájékoztatón köszönetet mondott annak a több mint száz magángyűjtőnek, akik a kiállítás idejére kölcsönadták a munkákat. Nélkülük nem jöhetett volna létre ez a tárlat, amely még mindig tartogat meglepetéseket. Ilyen például az úgynevezett „white cube” azaz fehér doboz, amely kizárja a világot, hogy csak a művész színeinek, ecsetvonásainak szubtilis játékára figyeljen az ember. Ezt tökéletes megvilágítással is segítik, olyan szórt fénnyel, mintha a felhők felett lennénk, amelyben tényleg felélénkülnek a színek.

A mi sétánkon még ezután következtek a Vajda Lajos művek motívumaira sajátos punk esztétikával készült képregények – mintegy levezetésként. Mert valahogy ki kell keveredni az élet sötét oldalának, az önsanyargatásnak, a megszállottságnak ebből a labirintusából. Le kell oldani a köteleket magunkról, amiket El Kazovszkij felkavaró, metafizikus vásznai raknak ránk, mielőtt végképp belénk fojtaná a szuszt.

Az El Kazovszkij Alapítvány együttműködésével létrejött kiállítás november 6-tól február 14-ig látható a budai várban, a Magyar Nemzeti Galériában.

A kiállítás kurátorai: Jerger Krisztina, Rényi András és Százados László.

Bartuc Gabriella

 

[nggallery id=618]

A szerző fotói


Címke: , , , ,
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.22 - tiszatáj

INTERJÚ JÓNÁS ZOLTÁNNAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL 
Jónás Zoltán előadóművész, kultúraszervező, az erdélyi, felvidéki és észak-magyarországi egyetemeket összefogó Kortárs Hangon irodalmi pályázatának és műhelyének alapító főszervezője beszél a tehetséggondozásban szerzett tapasztalatairól… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő