08.04.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban – Negyedik epizód >>>
07.29.
| THEALTER 2021: fókuszban a színházi sokszínűség és a fiatal alkotók >>>
07.29.
| THEALTER 30(+1) színháztudományi konferencia >>>
07.28.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban – Harmadik epizód >>>
07.23.
| Legéndy Jácint performanszai a 101 Klubban DJ Cuvious partisorozatán belül – Nightclub in the Sky >>>
07.22.
| Grand Café – Ráolvasás 07. – Halász Rita: Mély levegő >>>
07.10
| Héthatár: itt a környezettudatos művészeti fesztivál >>>
06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
 TiszaLINE Szalon

07.22.
| Szeged középkori városmagját találták meg a Móra-múzeum régészei >>>
05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Bék Timur, Horváth Eve, Juhász Róbert, Marczinka Csaba, Nagy Zalán, Tóth Réka Ágnes, Vasas Tamás versei
Abafáy-Deák Csillag, Szilágyi Zsófia Emma, Szilágyi-Nagy Ildikó, Totth Benedek prózája
Zalán Tibor drámája
Végel László naplórészletei
Fried István, Kovács Krisztina tanulmányai
Bazsányi Sándor, Urbanik Tímea Mészöly Miklósról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Verses interjú Hegyi Botos Attilával
2015.10.13 - tiszatáj

Hegyi Botos Attila, költő, filozófus, ökológus, zeneszerző. Tanulmányait a Miskolci Egyetem Bölcsészkarán, majd az ELTE Természettudományi Karán végezte. Folyóiratokban 2008 óta publikál, rendszerint verseket, ritkábban esszét. Jelenleg a budai hegyvidéken, a nyilvánosságtól többnyire elvonultan él. Költészete szakrális, hieratikus. Nyelvezete szemantikailag többszörösen rétegzett, mintegy telített, egyúttal szerteágazó. A jelentések különféle szintjein egyaránt megközelíthető az organikusan felépített, egyúttal architektonikus és fiktív verstér. A mélyebb/magasabb értelmekhez való hozzáférések a mitologémákon és bizonyos természettudományos összefüggéseken (geometria, fénytan, biológia stb.) át lehetségesek. A hangvétel magányos, jellemzően emelkedett, gyakran szenvedéllyel, szenvedéssel átitatott, ám legfőbb meghatározója egy sajátos metafizikai szerenitás, valamint filantrópia. Költészetének relevanciáit leginkább az archaikus himnuszokban, hagyományokban, a nyugati költészetben (parciális vonatkozásaiban) példának okáért Danténél, Hölderlinnél, Rilkénél, Eliotnál lelhetjük. Jellemzően összefüggő versekből álló, nagyobb tablókban dolgozik, első megjelent kötete a „rögnyi Ég – áldozati énekek” (Irodalmi Jelen, Arad, 2011) egy dionüszoszi szertartásra; „AZ ETRUSZK UTAS – A tengeri csikó éneke” (Kortárs kiadó, Bp., 2014) egy – időben, térben és személyben – kettős utazásra épül. Varga Beáta író, szerkesztő a könyv fülszövegében ezt írja: „»Érzem, változóban a világ. / Lassan már semmi sem önmaga« – szól a versbéli etruszk ifjú, Aplu, népének és kultúrájának alkonyán. Váteszként egyszerre látja a dicső és harmonikus etruszk múltat és a közelgő pusztulást, a beolvadás előjeleit, ahogyan a magasabb kultúrát bekebelezi az alantasabb, ám potensebb „rumai”. Hegyi Botos Attila versciklusaiban minden egyes etruszk versre egy mai magyar ifjú vallomása felel, aki felkerekedett, hogy vágyott Itáliájában, az archaikus emlékszilánkok közt nyomát lelje annak a bizonyosságnak, annak az időtlen aranykornak, amit évezredekkel korábban már Aplu is elsiratott. A versciklusok (idő-)utazásaiban Aplu a múltból tart a barbár jelenbe, a magyar ifjú pedig egy későbbi barbár jelenből utazik a múltba.”

 

 

„A nő élelem az isteneknek, amelyet az ördögök főztek.” Shakespeare. Te hogy gondolod?

 

ha nem

 

Ha nem lennél,

nem lennének démonok.

Se istenek.

Nem lenne az út,

a lépcső meg a ház.

Nem lenne az ágy,

az ünnepi asztal.

Asztalon az abrosz,

abroszon a tál.

Ha nem lennél,

nem szólhatna dal,

vagy csak jajongna

a makulátlan semmiért:

hogy nem különb

egy féligaz,

meghasonlott

hasonlatnál.

 

 

„Megkoszorúzva női karoktól vallok.” Kosztolányi Dezső. És Te? Kiké azok a női karok?

 

Panagiához

 

Panagia, Panagia,

agapoula mou!

Te legszebb

minden asszonyok közül!

Bíborod vagyok,

türkiz tükrök kardinálisa.

Te szuhar szirmán illó szellő,

te fény, te csönd, te kék ima!

Köszönt hajnalra gyúlt vitorlád.

Sirályod. Öblöd. Szigeted.

Ego Gaios, ubi tu Gaia:

te enyém és én Tied.

Khaire Maria,

khaire liliomszál!

Holdfénygyöngy, mirtuszkoszorú!

Agios Apostoli,

virágos lépcsők, házak:

hoson dzeis, phainu!

Mustban, olajban, mézben fürösztlek,

lányom, mátkám, földanyácskám:

khaire Éós, khaire Maria!

Én Téged dicsérlek,

mindenek közül a legszebb.

Panagia!

Panagia!

 

 

„Nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét.” Radnóti Miklós. Hányszor és kik iránt éreztél hasonlót?

 

Júniusi menyegző

 

Fátyol közt az égen

könnyű, könnyű kéken

hintázni egy ágon,

sárga napsugáron.

 

Építeni házat,

megvetni az ágyat

s pihegni a füvön:

só, kamilla, üröm.

 

Pipacsvörös útnál

holdsugaras kútnál

kiröppenni szádon

szentjánosbogáron.

 

Tejúton az égen

búzavirágkéken

cirpelni egy ágon,

kósza szalmaszálon.

 

 

„Bejárhatom a semmiség ködén / termékeny tested lankás tájait.” József Attila. Szerinted a semmiség köde a nő vagy a férfi számára semmibb?

 

Októberi szerenád

 

Egész nap a hegyeket jártam.

Félnótás üdvrivajjal

köszöntöttem mind:

termésbe pirulót,

csigába húzódót,

virágba feledtet.

Ahogy a lélegzet,

süllyedtem-emelkedtem bennük,

zümmögtem perceiket.

Ám lassan (le oly észrevétlen hűlt!)

falak közé szorít az est.

A legalkalmasabb pillanat –

pár szót kettőnkről vallanom,

sokféle nyelvén

a csendnek. Ahogy kő suttog,

bambusz perceg, tücsök cirpel.

Utóbbi lenne a legríkatóbb:

lassan novemberre jár.

S ott lenne még

a legzsengébb, a legédesebb;

de ezt –

elomló partot nyaldosó,

lomha éji köd:

karomon öntudatlan

lélegzeted suttogná el.

 

 

„Lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.” Pilinszky János. Éreztél már ilyet?

 

Téltemető

 

Hallod még Szívem a szívem?

 

Utánad bárhová

elmennék.

Felkuncognék

a táncoló porszemcsében,

elnyújtózva dorombolnék

borongó hegyek gyomrában.

Kicsinosítanám

a tavalyi fészket,

dalra fakadnék

a gyermekkori szőlőhegyen,

a szurdik felett feslő

első mandulában.

 

Hallod már Szívem a szívem?

 

Világot gyújt

az Éjanyaméhben.

Színt lop

egy violás kriptaboltra,

virrasztók hamvas mosolyára.

Ugye hallod már,

ugye hallod,

ahogy fellélegez,

ahogy újra meg újra

megrándul

a halvány melleden

illatozó mimózában?

 

Hallod,

ugye hallod már Szívem a szíved?

 

Lantverő ujjaim alatt,

földmélyből fölzengő,

illatos homályban?

 Janáky Marianna

 


Címke: , , , , ,
2021.07.28 - tiszatáj

– MONDJA A SZÍNHÁZCSINÁLÓ
BALOG JÓZSEF
Annak ellenére meglepően sokszínű és gazdag az idei Thealter Fesztivál programja, hogy a szervezők harminc év óta először egyetlen fillér működési támogatást sem kaptak pályázatukra. A MASZK Egyesület nemrég Hevesi Sándor-díjjal elismert elnöke, a színészként az Újszegedi Szabadtéri Színpadon Molière-bemutatóra készülő Balog József szerint a szakmai szolidaritásnak és a pandémia okozta lefojtottságnak is köszönhető, hogy minden meghívott társulat vállalta a fellépést Szegeden… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.28 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZKÁROSI ENDRÉVEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Szkárosi Endre József Attila- és Mészöly Miklós-díjas írót Pánczél András kérdezte a Szekszárdi Magasiskola Mészöly Miklós Íróakadémián zajló irodalmi tehetséggondozásról […]

Tovább olvasom >>>
2021.07.28 - tiszatáj

BETTER DAYS
Húsbavágóan aktuális, sőt, régóta jelen lévő probléma az iskolai bántalmazás, mégis viszonylag kevés film (például a belga, mentális betegségekre szintén fókuszáló Ben X) helyezi érdeklődése homlokterébe. Noha a hongkongi születésű, de a szárazföldi Kína bizonyos relációit vizsgáló Derek Tsang végül nem alkot remekművet, drámája igen figyelemreméltó mű a témában… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.27 - tiszatáj

Bék Timur, Horváth Eve, Juhász Róbert, Marczinka Csaba, Nagy Zalán, Tóth Réka Ágnes, Vasas Tamás versei
Abafáy-Deák Csillag, Szilágyi Zsófia Emma, Szilágyi-Nagy Ildikó, Totth Benedek prózája
Zalán Tibor drámája
Végel László naplórészletei
Fried István, Kovács Krisztina tanulmányai
Bazsányi Sándor, Urbanik Tímea Mészöly Miklósról

Tovább olvasom >>>
2021.07.27 - tiszatáj

SIROKAI MÁTYÁS: LOMBOLDAL
A beat tanúinak könyvével elindult az antropocentrikus világot hátrahagyó utazás, amely A káprázatbeliekhez című második kötetben folytatódott a zöld álmokkal és az űr kozmikusságával. A Lomboldal visszatérés a földre, maga a zöld álmok megvalósulása, ahol beteljesedik a „növénylés”, és ahol a szilárd, ontológiai határok ugyanúgy elmosódnak, ahogy a korábbi könyvekben. Tematikusan tehát összekapcsolható a három kötet, mindben ott húzódik a növények megértésének vágya és azok szeretete, a mozgás, egy dehumanizált világ… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.26 - tiszatáj

JURONICS TAMÁS SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL-RENDEZÉSE ÚJSZEGEDEN
Amióta száműzték az operát a Dóm térről, lassan már annak is örülni kell, hogy egyáltalán játszanak egy máshol bemutatott, újrahasznosított produkciót az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. Juronics Tamás kortárs Mozart-rendezése, a Szöktetés a szerájból háromnegyed ház előtt tisztes sikert aratott… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.24 - tiszatáj

BRONKA NOWICKA:
MEGETETNI EGY KÖVET
Bronka Nowicka rendező, író, debütáló prózakötete 2016-ban elnyerte a lengyel Nike irodalmi díjat. Magyarul 2021-ben Sipos Tamás fordításában jelent meg Megetetni egy követ címmel. Ez a vékony kis könyv a tárgyak által előhívott emlékezet 44 rövid története. Ahogy a fülszöveg is ígéri, a kötet rálátást ad a lengyel falu, család, történelem egy-egy részletére is. Emellett létfilozófiai kérdéseket, és azok nyelvi leképezésének lehetőségeit is fejtegeti… – OLÁHNÉ KISPÁL ANITA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.23 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Jó és örömteli érzés ismételten jelen lenni a Vásárhelyi Őszi Tárlaton (VOT67). Tombol a nyár, idővel belefutunk az őszbe. Időzavar, a pandémia miatt. Jövőre tolódik a VOT68. Egyidőben vagyunk, vagy inkább párhuzamos időkben élünk?

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)