Igazi debreceni mítosz a színen
A MAGYAR FAUST
Orbán János Dénes A magyar Faust című tragikomédiájával ünnepli fennállásának 150 éves jubileumát a debreceni Csokonai Nemzeti Színház. A darab díszelőadását éppen a teátrum megalapításának napján, október 7-én tartották a cívisvárosban. Az előadás Debrecen méltán híres és neves professzorának, Hatvani Istvánnak állít emléket. Cíviseknek alapdarab […]
A MAGYAR FAUST
Orbán János Dénes A magyar Faust című tragikomédiájával ünnepli fennállásának 150 éves jubileumát a debreceni Csokonai Nemzeti Színház. A darab díszelőadását éppen a teátrum megalapításának napján, október 7-én tartották a cívisvárosban. Az előadás Debrecen méltán híres és neves professzorának, Hatvani Istvánnak állít emléket. Cíviseknek alapdarab.
A József Attila-díjas Orbán János Dénes az erdélyi irodalom fenegyerekeként vonult be a köztudatba. A negyvenes éveit taposó író és költő 2004-ben a magyar Nemzeti Színháztól kapott elismerést A magyar Faust című drámájáért. A Csokonai Színház jubileumi évadában éppen ennek a darabnak a színpadra vitelét tűzte ki célul, nem véletlenül: a mű Debrecen méltán híres és neves professzorának, Hatvani Istvánnak állít emléket. A fiatal alkotó alapos és pontos kutatómunkát végezve írta meg a szöveget, a Debreceni Református Kollégium 18. századi hagyományai és szokásai ugyanúgy fellelhetőek benne, mint Hatvani István életútjának különleges, már-már mesébe illő fordulatai.
Ki is volt Hatvani istván?
Amellett, hogy teológiát és orvostant tanult Bázelben, majd Leidenben, kiemelkedő matematikai és fizikai ismeretekkel rendelkezett. A tehetséges fiatal tudósnak professzori állást kínált fel több külföldi egyetem is, ő mégis a Debreceni Református Kollégium matematikai, fizikai és vegytani tanszékét választotta. A kísérleti oktatás egyik legjelentősebb hazai úttörője harminchét évig volt a neves debreceni intézmény tanára. Bemutatott kísérletei az újdonság erejével hatottak, sokan bűvészt is láttak benne.
Minden csak fikció?
Bár a Faust-monda nyomai Magyarországon már a 16. századtól felbukkannak a parasztság szájhagyományában, a „magyar Faust” elnevezés a debreceni professzor nevéhez kötődik. Röviddel halála után bűbájos tudományáról és az ördöggel kötött szerződéséről szóló anekdoták és ironikus történetek keringtek.
A darabban Hatvani professzor Kelet-Közép-Európa nagy tudású és sajátosan magyar stílű Faustjaként megköti ugyan az alkut Mefisztóval, de a lelkét nem adja el: „belévesztünk az emberi tudatba” – mondja Lucifer a darab végén.
Highway to Hell
Kimagasló alakítást nyújt Hatvani szerepében a nemrég Kaszás Attila-díjjal elismert Mészáros Tibor, a Lucifert megformáló Varga Klári pedig stílusosan magával ragadó. Az örök lázadó, de kellően érzékeny Pokol fejedelme a darab végét lezáró, koncerthangulatot idéző dalbetétben teljesedik ki igazán. Ritkán játszik gonoszt a Mefisztót életre keltő Mercs János, aki karakteres, emberi, szerethető.
Az Úr szerepében a 80. születésnapját ünneplő Miske László Jászai-díjas színművész látható, ajándékszerep a javából. Külön köszönet az aprócska angyalkáknak, akik e késői órán is fent maradtak szülői engedéllyel, hogy színre lépjenek.
Szereposztás:
Hatvani István
Mészáros Tibor
Az Úr
Miske László Jászai-díjas
Lucifer
Varga Klári
Mefisztó
Mercs János
Mária (Hatvani szerelme)
Szakács Hajnalka
Tök Ász
Jámbor József
Makk Ász
Garay Nagy Tamás
Veres Ász
Mészáros Ibolya e.h.
Zöld Ász
Bakota Árpád
Első garabonciás/Búbocska/Tessedik Sámuel
Papp István
Második garabonciás /Flóra/Naszályi
Pál Hunor
Harmadik garabonciás /Jobbffy/Fazekas Mihály
Janka Barnabás
Nátha, pokolfajzat
Nánási Brigitta e.h.
Rüh, pokolfajzat
Zeck Juli m.v.
Kankó, pokolfajzat
Szanyi Sarolta
Bernoulli professzor
Csikos Sándor Jászai-díjas, Érdemes Művész
Örzse, fogadósné / Bartháné
Majzik Edit Jászai-díjas
Bartha
Dánielfy Zsolt
Csatári István
Diószeghy Iván m.v.
Bóta deák/ Balffy/Pokolfajzat
Rózsa László e.h.
Debreceni polgár/Mária férje/Az Ember
Steuer Tibor
Gergőke, (Mária kisfia)
Danka Balázs
Debreceni polgárasszony/ Szép Heléna/ Pokolfajzat
Vékony Anna m.v.
Játékmester
Gáll Levente
Diák
Váradi Gergely
Debreceni polgár/Arkangyal
Nagy Olivér
Debreceni polgárasszonyok, Szép Helénák
Deák Emőke, Kuczmog Klaudia, Törő Ildikó, Nagy Kíra, Pintér Tímea
Debreceni polgárok
Kun Tibor, Udvarhelyi Péter, Kerékgyártó Csaba, Bene Koppány
A Református Kollégium diákjai
Kulcs Dávid, Tar Dániel, Oláh Béla, Varga Ádám, Váradi Gergely, Seprényi Ádám, Gáll Levente, Mercs Máté, Baditz Dávid, Tisza Lajos
Szellemek kara
A Csokonai Színház Énekkara
Karvezető: Gyülvészi Péter
Szólót énekel
Simon Erika
Angyalok kara
a Vox Iuventutis Gyermekkar 20 fős kórusa
Karnagy: Pallagi Etelka
Zenészek
Dargó Gergely, Áchim Tibor, Albert Szilárd, Bárándi András, Linzenbold Gábor, Ács Sándor
| Szegedi diák is volt…Orbán János Dénes 1973. július 4-én született Brassóban. Kolozsváron szerzett magyar-angol szakos diplomát, majd Szegeden és Bécsben egészítette ki bölcsésztanulmányait. 1994–1998 között a Bretter György Irodalmi Kör elnöke. Egyetemi oktatói munkája mellett az Előretolt Helyőrség főszerkesztője (1995–2000), az Erdélyi Híradó Kiadó szerkesztő-ügyvezetője (1995–1998), majd 1998−2014 között igazgatója. 2003–2008 között az Irodalmi Jelen szerkesztője, 2006−2012 között az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke. A kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávézó alapítója (2002) és tulajdonosa 2014-ig. 1992 óta publikál, több műfajban: vers, próza, paródia, kritika, esszé, tanulmány, szín- és bábdarab, műfordítás (angol, spanyol és román nyelvből), publicisztika.Legfontosabb díjai: József Attila-díj (2002), Székelyföld-díj (2006), A Romániai Írók Szövetségének Koós Károly-díja (2007), A Magyarország Babérkoszorúja díj (2014) |
Fotó: Csokonai Nemzeti Színház/Máthé András
Tóth András Tozzi
