Inspiráló alkotók, erősítő próbafolyamat, felemelő pillanatok

BESZÉLGETÉS WUNDERLICH JÓZSEFFEL, A VÍGSZÍNHÁZ FIATAL TEHETSÉGÉVEL

Vidéki srác, Pécsett élt és játszott a Pécsi Nemzeti Színházban, az idei évadtól pedig Budapestre csábították, a Vígszínházban kapott óriási lehetőséget. A Jó estét nyár, jó estét szerelem című zenés drámában ő alakítja a sötétruhás fiút. Nem is akárhogyan.

– Elmondhatjuk, hogy Eszenyi Enikő felfedezettje vagy. Többfordulós beszélgetés eredménye volt, hogy elcsábultál és a Vígben kötöttél ki?

– Még egyetemistaként látott engem Eszenyi Enikő egy vizsgaelőadásban, leültünk beszélgetni, s felajánlotta, hogy lehetőséget kapok a Vígben. Baranyai vagyok, ott él a családom, a színművészeti elvégzése után azt terveztem, hogy a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződök, ott kezdem el a pályafutásomat. Csábító volt Enikő ajánlata, mert hála Istennek egy művész-színházi vonalat is képviselnek ott, ami nekem nagyon imponáló, ösztönző. Olyan vendégművészek, rendezők dolgoznak a Vígben, akiktől nagyon sokat lehet tanulni.

– Már akkor tudtad, melyik szerepre érkezel ide?

– Konkrétumot még akkor nem mondott Enikő, egy biztos szerep volt A padlásban a Rádiós, ami már önmagában felér egy álommal: együtt dolgozhatok  Igó Évával, Pápai Erikával, vagy Telekes Péterrel. Több mint 25 éve hatalmas sikerrel megy a darab, ez már önmagában fantasztikus. Mégis úgy éreztem, ha Pécs miatt lecsúszom erről a szerepről, tulajdonképpen nem maradok le semmiről. Végül, amikor negyedszerre ültem le Enikővel, akkor már fölmerült, hogy a Jó estét nyár, jó estét szerelem című zenés drámában én játszhatnám a főszerepet.

Még most is kapkodom a levegőt, ha arra gondolok, hogy Pécs után egy nagy fővárosi színházhoz kerülök, ahol naponta több száz ember láthat, hűséges bérletesek, visszatérő jegyvásárlók vannak, nem beszélve a csodálatos kollégákról. Számos inspiráló, tehetséges művész dolgozik a Vígben, felnézek rájuk.

– Finoman fogalmazom, ha azt mondom, feszített volt a munka a nyár folyamán és most nyár végén is? Pécsről érkeztél a próbákra.

– Sok előadásom volt Pécsett, és Kaposváron is játszottam. Tudtuk, hogy nagyon nehéz lesz a próbafolyamat, ráadásul miattam csak délelőtt tudtunk dolgozni, mert estére visszamentem játszani. Nyár elején, másfél hónapig az esti előadás után jött értem az autó, hozott Budapestre, másnap pedig a próba után vitt vissza az előadásra. Volt, hogy reggel kaptam meg az új instrukciókat, amit éjszaka dolgoztak át Szász Jánosék. Sejtettem, hogy nehéz lesz, azt viszont álmomban sem gondoltam, hogy lelkileg és fizikailag is ennyire megterhelő lesz ez a folyamat.

Nagyon sokat tanultam, erősödtem a próbafolyamat alatt…

– Közben idejött hozzád gratulálni Presser Gábor, aki a Jó estét nyár… zeneszerzője, zenei vezetője… Csak, hogy tudósítsunk a helyszínről.

– Amikor bementem a zenei vezető irodájába, és láttam, ahogyan megeszi a felesége által készített, otthonról hozott ebédet a megterített asztalnál, azt mondtam magamban: milyen gyönyörű, itt vagyok Presser Gábor szobájában és látom, hogy ugyanúgy ebédel, mint mi, közvetlen, most is idejött hozzánk és elnézést kért, amiért megzavarja az interjút, de neki el kell mennie, és csak néhány szóban mondana valamit. Felemelő érzés…

– Ismerted a novellát vagy a darabot? Olvastad, esetleg láttad a korábbi felvételeket?

– Teljesen „szűz” voltam ezen a téren, nem olvastam. Néhány részletet láttam csak az 1972-ben bemutatott filmből. Megmondom őszintén, nekem nyomasztó, ijesztő volt, rémes történet, ha tehetem, én inkább kevésbé nyomasztó filmeket nézek.

– Ha már szóba került a film. Szász János mostani rendezésében filmszerű jelenetek vannak, gyorsan változnak a díszletek, amelyekre mozgóképeket vetítenek. Azon izgultam a bemutatón, mikor dől rá valamelyik szereplőre az állandóan mozgó fal. Szerencsére, mindenki és minden ép maradt.

– Ez egy csodálatos összjáték a műszak részéről is, fantasztikusan dolgoznak!

– Nem véletlenül hajoltak meg ők is a darab végén, megérdemelték a tapsot…

– Az állandó változások, a jelenetek közötti átállások gyakorlása is megterhelő volt. Gyakran előfordult olyan, hogy azt mondta a rendező, “Jó, most megölted a nőt, de nézzük meg újra, ismételd meg!” A díszlet pedig ugye ez alapján változott, jöttek-mentek a hátterek.

– Nem bírom magamban tartani… A lyukas zokni telitalálat volt!

– Igen, ezt közösen találtuk ki a rendezővel. Szerintem nagyon árulkodó, hogy lyukas a srác zoknija.

Tóth András Tozzi

Eszenyi Enikő Wunderlich Józsefről:„Többször találkoztunk, mindig mondtam neki, hogy most már sokat tanult, itt az ideje, hogy nálunk folytassa. Végül „elcsábítottam”, és úgy hozta a sors, hogy a Jó estét nyár… főszerepével indított.” Bővebben olvashat erről az Eszenyi Enikővel készült interjúnkban. Ő lesz a Bádogember: Október 31-én lesz a bemutatója Marton László rendezésében az Óz, a csodák csodájának, amelyben a Bádogembert alakítja Wunderlich József. A nagy varázsló, Óz, Lukács Sándor lesz.

Fotó: Vígszínház/Szkárossy Zsuzsa és Dömölky Dániel