04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

Folytatódik Békéscsabán a Mindentudás Színházi Egyeteme
2015.10.02 - tiszatáj

OKTÓBER 5-ÉN GYENGE ZOLTÁN NYITJA AZ ÉVADOT

Az országban egyedülálló sorozat keretében három év alatt 3×7, azaz 21 tudományos előadáson kapott betekintést a hallgatóság a művészetek, a filozófia és az esztétika rejtelmeibe Békéscsabán. A Mindentudás Színházi Egyeteme folytatódik, azidei évadnyitó előadást október 5-én Gyenge Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár tartja A sorsszerűség mítosza – Oidipusz és a Labdakidák címmel az Ibsen Stúdiószínházban. Kovács Edit színművészt, esztétát, a program házigazdáját először arra kértem, értékelje az elmúlt időszak tapasztalatait, majd az új repertoárról beszélgettünk – Niedzielsky Katalin interjúja.

– Nagy öröm számunkra, hogy ebben a városban ennyire érdeklődő és hűséges a hallgatóság, amin minden meghívott előadó meglepődik. Büszke vagyok a törzsközönségünkre azért is, mert ritkaság, hogy hétköznap, munka után vállalkoznak a nehéz előadásokra. A sorozat indításakor az volt a célunk, hogy felkeltsük a nézők érdeklődését a színház iránt, információkkal szolgáljunk a bemutatók jobb megértéséhez. S talán még azt is elérjük, hogy otthon hozzáolvasnak ahhoz, amit hallanak, látnak – kezdte Kovács Edit a tapasztalatok összegzését, majd a színház feladatáról és az ismeretterjesztő előadások céljáról is szólt.

– A sorozat sikere azt is bizonyítja, hogy a közönséget nem szabad lebecsülni, az emberek igényesek, minőséget várnak és fogékonyak az útmutatásra, ha az szakszerű és szórakoztató. Abban bízunk, hogy a tudományos előadásainkkal hozzásegítjük az embereket a világ jobb  megismeréséhez, világlátásuk alakításához és a világban való eligazodásukhoz. A színház feladata ugyanis nem az, hogy kinyilatkoztasson tételeket, hanem inkább az, hogy az emberi sorsokon, történeteken keresztül felvessen problémákat, mintákat adjon, amelyek közül aztán a nézők válogathatnak, amelyeken elgondolkodhatnak. A Mindentudás útmutató lehet a színházi produkciókhoz.

– Változott-e valami az elmúlt évek során a kezdeti elképzelésekhez képest?

– Míg a legelső évadban inkább általános, elméleti áttekintést igyekeztünk adni a művészetekről, különösképpen persze a színházról, filozófiai és esztétikai irányzatokba avattuk be a publikumot, a második évtől már konkrétan a bemutatókhoz kapcsolódtak a Mindentudás előadásai. Közben figyeltünk arra, hogy megtartsuk a komoly, tudományos, ugyanakkor ismeretterjesztő, szórakoztató jelleget. Tulajdonképpen az ókori görögöktől vettük a példát, akik igen képzettek, jártasak voltak a mitológiában, amit a korabeli drámaírók előszeretettel dolgoztak fel.

– Maradjunk mindjárt a görögöknél és a mitológiánál! Az első előadás október 5-én a sors, a sorsszerűség fogalmát taglalja.

– A sorsszerűség óriási szerepet játszott a görög drámákban, amelyek megértéséhez elengedhetetlen a fogalom tisztázása, a mitológiai összefüggések, személyek ismerete. Ugyanakkor manapság egészen másképp vélekedünk a sorsról és a sorsszerűségről, mint az ókori görögök vagy akár a korábbi századokban élők. Gyenge Zoltán professzor izgalmas előadást tart majd, amelyben Schelling értelmezését, Oidipusz tragédiáját, Szophoklész, Arisztophanész, Euripidész felfogását is megvilágítja, egészen Sigmund Freud teóriájáig. Azt hiszem, sokakat érdekel, hogy akkor ki vagyunk-e szolgáltatva a végzetnek, vagy tehetünk egyáltalán valamit, irányíthatjuk-e a sorsunkat.

– November 2-án Zalán Tibor Babérkoszorú- és József Attila- díjas költővel, íróval, a Jókai Színház dramaturgjával beszélgetsz színházról, irodalomról, művészetről.

–  Tavaly újdonságként vezettük be, hogy az első programunk október elején nem előadás volt, hanem egy beszélgetés Művészet és hatalom címmel, amelyben megszólalt Csiszár Imre rendező és Herczeg Tamás szociológus. Ezt a műfajt szeretnénk most folytatni Zalán Tiborral, aki immár nyolc éve házi szerzőnek számít Békéscsabán, és tavaly kapta meg a Babérkoszorú-díjat. Minden színháznak fontos feladata, hogy úgy működjön egy város életében, mint egy szellemi központ, ehhez pedig az kell, hogy ilyen emberek csatlakozzanak az alkotómunkához, mint Zalán Tibor, aki a maga szellemiségével képes gazdagítani ezt a műhelymunkát, fenntartani a pezsgést. Színházunk otthont ad a kortárs irodalomnak is, ilyen szempontból ugyancsak fontos a rangos író jelenléte, akinek értékesek a tapasztalatai, amelyeket még fiatal diplomásként a rendszerváltás idején szerzett. Arctalan nemzedék című esszéje a ’80-as évek irodalmi életével foglalkozik, pontosan látta a kor lényegét, a hatalom és a kortárs irodalom kapcsolatát.

– A Lila ákác a tervek szerint májusi bemutató lesz, Szép Ernő talán legismertebb művéből készült film is.

– Rákai Orsolya, azMTA tudományos főmunkatársa tart izgalmas előadást december 7-én a regényről és a színdarabról. Úgy gondolom, az előadás és a bemutató is fontos hiánypótlás, amellyel Szép Ernő munkásságára és varázslatos nyelvezetére is emlékezünk.

– Kállay Géza egyetemi tanár tavaly a Lear király jobb megértéséhez szolgált sok információval, január 4-ei témája a Tévedések vígjátéka.

– Az egyik legkiválóbb hazai Shakespeare-kutató nagyon hasznos útmutatást nyújtott korábbi előadásával Lear rendkívül bonyolult alakjának, szerepének értelmezéséhez, amikor összefoglalta, mire kell a nézőnek figyelni. Kíváncsian várjuk, milyen adalékokkal szolgál az éppen műsoron lévő vígjátékhoz.

– A Bánk bánhoz, a dráma megértéséhez, korszerű értelmezéséhez is jól jöhet a segítség. Érdekesség, hogy a márciusi bemutatót Szabó K. Istvánrendezi, akiDarvay Nagy Adrienneszínháztörténésszel együtt tartja a február 1-jei előadást.  

– Szabó K. István nem ismeretlen a Jókai Színházban, tavaly rendezett nálunk a drámaíró versenyen. Bánk bán, a „magyar Hamlet” címmel tart előadást; a cím is jelzi, nagyon izgalmas estének nézünk elébe. Katona József bonyolult szövegén már dolgozik Zalán Tibor dramaturg, hiszen nagyon régi, a nyelvújítás előtti írásról van szó. Izgalmas kérdés, hogyan lehet egy ilyen művet ma  színpadra alkalmazni, milyen kihívást jelent ez a jelenkor színészeinek – a rendező ebbe is beavat majd. S kiderül, miért hasonlítja a színháztörténész Katona drámáját Shakespeare művéhez.

– Két „táncos” téma zárja az idei sorozatot. Március 7-én Rényi András, az ELTE Művészettörténeti Intézetének vezetője a táncról általában beszél, ehhez kapcsolódik majd az április 4-ei Hastánc – színház című előadás.

– Változás volt tavaly, hogy Rényi András az előzetesen meghirdetett programmal ellentétben El Kazovszkijról, az orosz származású, Kossuth-díjas magyar képzőművészről tartott előadást, most „az egyik leglátványosabb, mégis  legrejtélyesebb” műfaj bemutatását vállalta. Sok híres filozófust, esztétát (Arisztotelésztől és Platóntól Hegelen át egészen Lukács Györgyig) foglalkoztatott már a tánc világa, mégis máig sokan nem tudnak vele mit kezdeni, legtöbbször „a színháznak alárendelt, járulékos művészetnek” tekintik. Szmolinka Eszter Mahasti, a többszörös világbajnok Holdfény Lányai művészeti csoport  vezetője, koreográfusa és Rembeczki Eszter, szintén Holdfény-táncos, valamint filozófia- és színházelméleti szakember a hastánc különös formanyelvét ismerteti meg az érdeklődőkkel. Hogyan lehet a keleti táncok segítségével fontos dolgokat közölni a világról? A szórakoztató táncban is lehet mély tartalom, érdemes utánagondolni, mélyebb összefüggéseket keresni? Ezekre a kérdésekre várjuk a választ az előadóktól. A Bernarda Alba háza és a  flamenco sikere után úgy gondoltuk, érdemes újabb táncos témát választanunk, megmutatni, hogy a háremhölgyek erotikus, misztikus mozgásánál bizony több a hastánc. A két előadó nemcsak beszél, hanem táncos bemutatót is tart a publikumnak.

– Abban bízva köszönöm meg a beszélgetést, hogy túl sokat talán nem árultunk el, kedvcsinálónak viszont eleget. A hagyomány folytatódik, találkozzunk minden hónap első hétfőjén 18 órakor a Mindentudás Színházi Egyetemén!

Niedzielsky Katalin

Fotó: A-Team/Ignácz Bence


Címke: , , ,
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő