04.22
| Vadlovak – Hortobágyi mese >>>
01.27.
| A Homo Ludens Project a Szövegdiszkó maratonnal zárja a telet >>>
01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Az aktuális magyar filmművészet
2015.08.02 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS
SIFLIS ZOLTÁN RENDEZŐVEL,
AZ ÚJ MAGYAR FILMEK ELNEVEZÉSŰ PROGRAM SZELEKTORÁVAL

Ha az ember egy válogatást tesz a közönség asztalára, az egyben mindig ízlés és véleményformáló gesztus is. Az új magyar film szekcióban vetítésre kerülő alkotások fedik ezt a két fogalmat? Nehéz keresztmetszetet adni egy nemzet filmgyártásának valóságáról. Ez az idei keresztmetszet mennyiben teremt bepillantást a mai magyar film helyzetébe? Ugyanakkor milyen szempontok, milyen elvek mentén szelektálja a filmeket? A tartalmi, minőségi szempontokon túl meghatározó ilyenkor a producerek hozzáállása, a fesztiválrendszer mibenléte, anyagiak… is?

– A kérdésben megfogalmazott megállapítás általánosságban igaz. Minden válogatás, ízlés és véleményformáló gesztus is, de esetemben legkevésbé az én ízlésemet tükrözi, hanem azon alkotók, mondjuk úgy ízlésvilágát, életérzését, szemléletét, akik filmje az adott időszakban rendelkezésemre áll, és amelyből meríthetek. Arra a kérdés, hogy nehéz-e keresztmetszetet adni, azt válaszolhatom, hogy minden válogatás tükröz egyféle keresztmetszetet. Sokkal nehezebb a producerektől, rendezőktől megkapni a kiszemelt filmeket. Általában a bemutatásra kerülő öt film dupláját szoktam kiválasztani, aztán az kerül vetítésre, amit sikerül megkapnunk. Az idén minden kiválasztott filmmel szerencsénk volt. A kortárs magyar filmgyártásban, legalábbis nekem úgy tűnik, több tehetséges fiatal, elsőfilmes kezd ígéretesen kibontakozni. Sikeresen folytatva azt a sajátos magyar világ bemutatását és ábrázolását, amelyet az úgynevezett “nagy öregek” és a jelenlegi középgenerációhoz tartozók alapoztak meg. Feldobva tucatnyi új témát, kérdést. Jellemző az új magyar filmekre, hogy a rendezők gyakran saját generációjuk élményeit láttatják egyéni megközelítésben, egyik-másik visszapillantva, utalva a korábbi évtizedek traumáira, ritkábban örömeire is.  Ezek a rendezők újszerű dramaturgiát, formanyelvi szempontból pedig látványos megoldásokat alkalmaznak, amit aztán realista-szatirikus társadalomábrázolással ötvöznek. Tehát az idei keresztmetszet tükrözi az aktuális magyar filmművészetet.

 

Hajdu_Szabolcs_Delibab

 

Néhány éve egy olyan helyzet alakult ki, miszerint mondjuk Tarr alkotásait Magyarországon igen kevesen látták, míg világszerte nyerték el a különféle díjakat. Tehát míg Európa tapsolt a magyar filmnek, addig a sajtóból azt olvashattuk ki, hogy otthon kezdenek lemondani a magyar filmről. Ön szerint mi lehet ennek az oka, illetve e tekintetben változott-e a helyzet az elmúlt években?

– Ismereteim szerint a kétezer tízes évekhez viszonyítva, az elmúl két évben növekvő tendenciát mutat a magyar moziba járó nézők érdeklődése a magyar filmek iránt.  A külföldi fesztiválsikerek ellenére, odahaza, a moziba járók szégyenteljesen kevesen nézik meg a saját filmjeiket, annál tömegesebben a hollywoodi kommersz filmeket.  Mintha a mozikból eltűntek volna az igényes, a magyar társadalmi valóságot, hangulatot igényesen, művészien ábrázoló filmek nézői. Az utóbbi évek érékes, drámai erejű magyar filmjei közül alig akad egy-kettő, amely eléri a százezres nézőszámot. Átlagban húsz és negyven ezren néznek meg egy magyar filmet. Olykor még kevesebben, csupán pár ezren.  E téren történő kutatások azt mutatják, hogy a magyar filmek nézőinek száma az interneten nőt meg és nem a moziban. A játékfilm igazán a moziban kel életre, csak ott élvezhető művészi teljességében, legkevésbé az interneten, a tenyérben tartott mobil eszközök képernyőjén, ott meghal a film. Elgondolkodtatásképpen említem meg, hogy ugyanaz a magyar közönség, aki közérzetét tekintve, állítólag, vagy okkal, bizonytalannak érzi a jelenkori társadalmi fogódzókat, viszonylagosnak az értékeket, elviselhetetlennek éli meg a megosztott politikai közéletet, stb., stb., mindez mentségül is szolgálhat a moziközönség számára, ám akkor miért nem viszonyul hasonlóképpen a kortárs magyar drámát bemutató színházhoz például? Témafeldolgozás, aktualitás, művészi színvonal tekintetében semmivel sem teljesít gyengébben a kortárs magyar filmművészet. Remélem, hogy csak átmeneti kórtünet ez az állampolgári viselkedés.

 

Ujj_Meszaros_Karoly_Liza_a_rokatunder

 

Vannak olyan rendezők a válogatásban, akik évről évre visszatérő alkotók a Palicsi Nemzetközi Filmfesztiválon, mint például Miklauzic, vagy Hajdu Szabolcs.

– Igen vannak visszatérő alkotók, nem is kevesen. Mivel egy-egy film átfutási ideje két-három év, négy-öt évenként láthatjuk újra filmjeiket.

Az idei válogatásba több olyan alkotás is bekerült, amely újító jelleggel bír a magyar filmgyártásban. Gondolok itt például Újj Mészáros Károly Lizájára, amely a magyar komédia egy kifinomult, sokat várt stílussal rendelkező alkotása, ami viszonylag szép támogatásban részesült, vagy Füle háborús filmje, ami a műfajt tekintve fehér hollónak számít, ami azonban mégis önerőből, független filmként valósult meg. Ön, hogy látja, a támogatási rendszer mennyiben befolyásolja a magyar filmgyártás alakulását?  

– Mai szóhasználattal élve, fenntartható és versenyképes nemzeti filmgyártást csakis jelentős összegű állami támogatással lehet biztosítani. A Magyar Kormány a Média Mecenatúra különböző programjain, pályázatain keresztül az elmúlt fél évtizedben több mint 10 milliárd forinttal támogatta a filmgyártást. A Mecenatúra Guide kiadványából tudom, hogy az említett időszakban közel 580: nagy és kisjátékfilm, dokumentum, animációs, kísérleti, ismeretterjesztő, stb. film kapott jelentős állami támogatást. Az említett Füle háborús filmjének önerőből történő megvalósulása kivételnek számit, ugyanis a film nagy részét az előző évben már leforgatták. Jogi, formai okok miatt visszamenőleg nem lehetett pályázni. Természetesen sokan, sokféleképpen ítélik meg az új támogatási rendszert, ez mindenkinek szíve joga. Az azonban tény, hogy szélesre tárult a filmesek lehetősége, támogatási köre Magyarországon, beleértve a külhoni magyar filmeseket is, köszönve a Kormány nemzetegyesítési törekvésének.

Sirbik Attila

Fotó: Brestyánszki Bernadett


Címke: , , , ,
2021.01.25 - tiszatáj

MARK WAID, ALEX ROSS:
A TE ORSZÁGOD
Waid és Ross 1996-os szuperhősképregénye briliáns munka. Részben Alan Moore hagyományait szövi tovább, ugyanakkor önértékén is lenyűgöző: hagyománytörő darabként ugyanolyan emlékezetes, mint egyenes vonalvezetésű meseként… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.24 - tiszatáj

A Balassi Kiadónál megjelent kötet címében, tartalmának egyes részeiben, illetve nyomdai megjelenési formáját tekintve kapcsolódik az ugyancsak itt először 1997-ben napvilágot látott Szimbólumtárhoz. A közös vonatkozások felsorolása folytatható a genius locival, hiszen a főszerkesztők révén mindkettő a Szegedi (97-ben még József Attila) Tudományegyetem Olasz Tanszéke szellemi közegéből származik… – PÁL JÓZSEF KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.23 - tiszatáj

MOESKO PÉTER: MEGYÜNK HAZA
Moesko Péter első novelláskötete kiérlelt, meggyőző bemutatkozás. Az eddigi fogadtatás egyértelműen pozitív, ugyanakkor, hozzá kell tenni, nem túl bőséges: Károlyi Csaba lelkes ÉS-beli rövidkritikáját vagy a moly.hu felületén közzétett olvasói benyomásokat leszámítva nem igazán találkozunk értelmezői megnyilvánulásokkal… – SZÁNTAI MÁRK KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.22 - tiszatáj

ORBÁN JÁNOS DÉNES AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Orbán János Dénes, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó műhely Előretolt Helyőrség Íróakadémiájának vezetője – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő