04.22
| Vadlovak – Hortobágyi mese >>>
01.27.
| A Homo Ludens Project a Szövegdiszkó maratonnal zárja a telet >>>
01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

„Filmjeim a valóságból nőnek ki”
2015.07.30 - tiszatáj

INTERJÚ MIKLAUZIC BENCÉVEL PARKOLÓ C. LEGÚJABB MOZIJA KAPCSÁN

A Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál Új Magyar Film elnevezésű szekciójában került bemutatásra Miklauzic Bence legújabb alkotása, a Parkoló, amely jellegzetes és személyes Miklauzic-mozi. Az Ébrenjárók, A zöld sárkány gyermekei és a Hőskeresők után a főhős ismét kiszolgáltatott, peremre csúszott underdog-kisember melós, aki egy arrogáns és gazdag feljebbvalója ellen lázad a maga módján, az ábrázolásmód pedig kapitalizmus- és társadalomkritikus, na meg szociálisan érzékeny és realista (amibe azért fanyar humor is jut bőven). A többszereplős, Tarantinót és Iñárritut idéző Ébrenjárók után ezúttal is a szerencsétlen véletlen hoz össze markánsan különböző karaktereket, a küzdőtérként funkcionáló címszereplő helyszín pedig a raktárban játszódó A zöld sárkány gyermekeit idézi, ahogy a két, más-más világból származó főhős, Légiós és a dúsgazdag nagyfőnök sötéten komikus konfrontációi is.

Filmjeid egytől-egyik realista életképbe ágyazott szociális érzékenységről tesznek tanúvallomást. Fontos számodra, hogy a fanyar humorú szórakoztatáson túl megfogalmazz egyfajta társadalomkritikát is?

– Egy film megszületésekor, a történet és a karakterek megalkotásakor a legfontosabb cél, hogy egy hiteles és igaz világot teremtsünk, átélhető sorsokkal és az érzelmi azonosulás lehetőségével. Ez akkor megvalósítható, ha alkotóként az általam akár ismert, akár megtapasztalt elemekből építem fel a filmet. A filmjeim nem direkt társadalomkritikai céllal jönnek létre, de mivel abból a valóságból nőnek ki, amiben élünk, óhatatlanul megteremtődik egy ilyen értelmű dimenzió.

Ezúttal, a Parkoló esetében főként a kapitalizmussal, mint a történelem fenoménjével szőröznek a filmkockák?

– Elsősorban arról akartunk mesélni, hogy mi történik, amikor valakinek a személyes kis világát megpróbálja felszámolni egy magát felsőbbnek gondoló erő. Ez a Parkolóban egy gazdag és hatalommal bíró üzletember képében jelenik meg, de ez nem elsősorban a kapitalizmussal kapcsolatos ideológiai párbeszéd, sokkal inkább egy olyan karakter megmutatásának szándéka, aki eredendően képtelen harmóniába kerülni a világgal, aki nem képes magának az otthonosság dimenzióját megteremteni. Azt pedig végképp nem képes elviselni, hogy egy egyszerű, nincstelen parkolóőrnek ez sikerülhet. Szembenállásuk és harcuk alapja ez. Légióssal szemben egy olyan ellenfelet kellett teremteni, akinek rendelkezésre állnak azok a hatalmi eszközök, amelyek nem létezhetnek pénz és úgynevezett üzleti sikerek nélkül. Ez persze egy kapitalista alakot rajzol ki, de a két férfi szembenállása nem elsősorban szociológiai értelmű. Ugyanakkor, ha a nézők felismerik napjaink szélsőséges társadalmi egyenlőtlenségeit, akkor egyértelmű, hogy egy filmben ezek a dimenziók keverednek, és így hozzák létre a jelentést.

 

Miklauzic3

 

Voltak filmes előképeid a film forgatókönyvének megírása közben, mint például az Ébrenjárók esetében Tarantino vagy Iñárritu?

– Elsősorban a western filmek logikája és karakterábrázolása voltak olyan ihlető források, amik mindvégig ott lebegtek valahol az alkotói tudat mélyén. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy sémákat akarnék egy az egyben átemelni, hiszen ez mindig csak közhelyet eredményez. A forgatókönyv megírásakor Lengyel Ferenccel és Hegedűs Bálinttal (akikkel közösen írtuk a filmet) sokat beszéltünk egyébként az Ádám almái-ról, mint egy helyszínen játszódó, és két gondolat összeütközését ábrázoló filmről.

Hogyan függ össze a stersszmetesség akarása a traumatizált személyiségképpel? Kialakítható-e valóban egy stresszmentes övezet, ha az ember a kvázi jól működő, hétköznapi tárrsadalom részeként akar egy elvonult életet élni?

– Ez elsősorban belső kérdés, hiszen a gondolkodás szabadsága az, ami a legszemélyesebb autonómiát létre tudja hozni. A filmben Légiós számára a parkoló csak egy illúzió szintjén tudja ezt jelenteni, a történet végén éppen azt ismeri fel, hogy a maga fizikális, konkrét térré formált valóságában ez nem tartható fent. Alapvetően ezt egy nagyon személyes kérdésnek tartom, mindenkinek egyénre szabott feladata, hogy erre milyen választ ad. Nem tartom kizártnak, hogy valaki a társadalomból való kivonulásban látja a „stresszmentes övezet” létrehozásának lehetőségét, de ezt az emberek döntő többsége természetesen nem tudja megvalósítani. Sokkal nagyobb feladatnak látom, hogy az adott társadalmi keretek között mentális szinten építse fel mindenki a belső autonómiáját.

Mennyiben tekinthető a film tipikusan Kelet-Európainak?

– A figurák a ráismerés szintjén tudják hordozni a kelet-európai régió hangulatát, de maga az alapkonfliktus a világ bármely pontján érthető és jelentéssel bír. Több külföldi fesztivált megjárt már a film, ezeken a vetítéseken és azt követtő beszélgetéseken nyilvánvalóvá vált, hogy a történet univerzális, hiszen a szabadság megvédésének kérdése általános emberi érvénnyel bír, még akkor is, ha Kelet-Európában nyilvánvalóan érzékenyebben éljük meg ezt a problematikát.

 

Miklauzic1

 

A film két főhőse első pillantásra egy egymásnak feszülő ellentétpárt alkot, aztán a két szélsőségesen ellentétes világnézet úgy csap össze, hogy rá kell jöjjünk, ellentétekre épülő világban élünk. Volt valamilyen filozófiai előképed, amikor a Parkolón elkezdtél gondolkodni?

– Nem, az én ízlésemtől idegen, hogy elméleti kérdésekből induljak ki egy történet megalkotásakor. A film sokkal érzékibb műfaj ennél, a tisztán filozófiai ábrázolás csak unalmat eredményezne. A Parkoló esetében a kiindulópont maga a helyszín volt, a bérházakkal övezett üres telek, közepén egy lakókocsival. Számomra ez egy nagyon inspiráló közeg volt egy történet kiindulópontjához, hiszen magában hordozza különböző emberi sorsok sűrítésének lehetőségét. A különböző forgatókönyvverziók során nagyon sokféle karakter és történettöredék született, a munka során aztán egyre inkább letisztult a szerkezet Légiós és Imre szembenállására. Természetesen a személyiségük felépítésekor beépültek azok a gondolati tartalmak, amik talán a filozófia szemléletével is értékelhetők, de engem elsősorban a szembenállás emberi, érzelmi vonatkozásai érdekeltek.

Filmjeidben, ahogyan a Parkolóban is, közönség- és művészfilm határán egyensúlyozol, ez milyen előnyöket, illetve milyen veszélyeket hordoz magában?

– Magyarországon semmilyen előnyt nem hordoz, sőt inkább hátránynak látom, a két utolsó filmem esetében különösen. Forgalmazási értelemben senki földjére érkeznek ezek a filmek, hiszen nagy nézőszámot nem lehet elérni ilyen típusú filmekkel, ezért a forgalmazók is minimális marketinggel dolgoznak ilyen esetben, és pár hét után leveszik műsorról, a mainstream kritika számára viszont nem eléggé markánsak talán a szerzői jegyek. Kevésbé kockázatos vígjátékot vagy tisztán szerzői filmet készíteni, hiszen mindegyiknek jól kialakult közege van, még ha forgalmazási szempontból nyilván nem is összevethetőek. A magyarországi filmkritika szintén nehezen fogadja be ezt a műfajt, a Parkoló esetében is nagyon sok szórakoztató írást olvastam, melyekben azt éreztem, hogy egyáltalán nem tudnak mit kezdeni a filmmel. Előző filmemnek A zöld sárkány gyermekei-nek svéd világforgalmazója volt, elmondásuk szerint, ha náluk készül el ugyanaz a film, százezrek megnézik, mert ez a fajta történet és humor nagyon működik ott. A Parkoló esetében is nagyon úgy tűnik, hogy pl. Lengyelországban többen fogják megnézni, mint itthon.

Sirbik Attila


Címke: , , , , ,
2021.01.25 - tiszatáj

MARK WAID, ALEX ROSS:
A TE ORSZÁGOD
Waid és Ross 1996-os szuperhősképregénye briliáns munka. Részben Alan Moore hagyományait szövi tovább, ugyanakkor önértékén is lenyűgöző: hagyománytörő darabként ugyanolyan emlékezetes, mint egyenes vonalvezetésű meseként… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.24 - tiszatáj

A Balassi Kiadónál megjelent kötet címében, tartalmának egyes részeiben, illetve nyomdai megjelenési formáját tekintve kapcsolódik az ugyancsak itt először 1997-ben napvilágot látott Szimbólumtárhoz. A közös vonatkozások felsorolása folytatható a genius locival, hiszen a főszerkesztők révén mindkettő a Szegedi (97-ben még József Attila) Tudományegyetem Olasz Tanszéke szellemi közegéből származik… – PÁL JÓZSEF KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.23 - tiszatáj

MOESKO PÉTER: MEGYÜNK HAZA
Moesko Péter első novelláskötete kiérlelt, meggyőző bemutatkozás. Az eddigi fogadtatás egyértelműen pozitív, ugyanakkor, hozzá kell tenni, nem túl bőséges: Károlyi Csaba lelkes ÉS-beli rövidkritikáját vagy a moly.hu felületén közzétett olvasói benyomásokat leszámítva nem igazán találkozunk értelmezői megnyilvánulásokkal… – SZÁNTAI MÁRK KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.22 - tiszatáj

ORBÁN JÁNOS DÉNES AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Orbán János Dénes, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó műhely Előretolt Helyőrség Íróakadémiájának vezetője – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő