04.22
| Vadlovak – Hortobágyi mese >>>
01.27.
| A Homo Ludens Project a Szövegdiszkó maratonnal zárja a telet >>>
01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Pokoljárás a keleti fronton
2015.07.25 - tiszatáj

INTERJÚ FÜLE ZOLTÁNNAL
A DRÁGA ELZA! C. FILM RENDEZŐJÉVEL

Füle Zoltán Drága Elza! című moziját a Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál Új Magyar filmek elnevezésű programjának záró darabjaként láthatta a közönség. A Fix TV műsorvezetőjeként ismert Füle második világháborús filmet rendezett, amely fiktív történetet mesél el, de az alkotók beépítették a sztoriba „a nagypapáktól hallott háborús legendákat” is. A film cselekménye 1942-ben kezdődik, és egy Lombos Mihály nevű, a keleti fronton harcoló honvédről szól, aki már majdnem hazamehetne a feleségéhez, ám végül egy adminisztrációs hiba folytán maradnia kell. Egy támadás során megsebesül, és egy éjszakát tölt az ellenséges vonalak mögött, egy gödörben rejtőzködve, ahol megismerkedik egy öregemberrel. Az öreg szavai – miszerint csakis a felesége intézhette úgy, hogy ne térhessen haza – megingatják Lombost a családjába és hazájába vetett hitében, és eltökéli, hogy bármi áron is, de hazajut, és megöli a feleségét. Ebben azonban némileg hátráltatja, hogy fogságba esik, és az oroszok beosztják az ún. taposók közé, a legdurvább, aknahatástalanító századba.

– Lehet-e és ha igen, mit jelent ma független filmesként alkotni Magyarországon?

Természetesen lehetséges, hiszen ha nem lenne az, a Drága Elza! sem készülhetett volna el, és nem került volna mozikba. Független filmesként Magyarországon, bizonyos szempontból könnyebb, bizonyos szempontból nehezebb helyzetben vannak az alkotók. Azért könnyebb, mert bár a pénzt egyéb, nem állami forrásokból kell összeszedni, viszont ezért cserébe nagyobb a művészi szabadság, ellentétben az államilag finanszírozott filmekkel, ahol a Nemzeti Filmalap szakemberei úton-útfélen beleszólnak nem csak a gyártási folyamatokba, de magába a film dramaturgiájába is – egyesek szerint, ezáltal csorbítva a művészi szabadságot.

 

Fule_Dragaelza1

 

– A Drága Elza! egy ízig-vérig független alkotás? Ha jól tudom egyáltalán nem kapott állami támogatást. Ez egy határozott döntés volt, vagy így alakult?

Amikor a filmet elkezdtük forgatni, úgy gondoltuk, hogy saját erőforrásaink felhasználásával is kivitelezhető a film. Később felmerült annak az esélye, hogy esetleg állami támogatást kapjunk, ám ez sajnos végül nem valósult meg. Az Elza abba a szerencsés/szerencsétlen helyzetbe került, hogy a régi filmtámogatási rendszer a forgatás megkezdésekor már romokban hevert, az új pedig még nem állt fel. Ezért kénytelenek voltunk lenyelni azt a keserű pirulát, hogy a filmalapnak nem áll módjában anyagi támogatást nyújtani. Tehát a válasz egyszerűen: igen, tudatos döntés volt, és igen, így alakult.

– Véleményed szerint a magyar történelem alkalmas arra, hogy II. világháborús film alapanyagául szolgáljon? A Drága Elza! egyébként teljes mértékben kitalált történet, vagy végeztél különféle kutatásokat a forgatókönyv megírása előtt?

Véleményem szerint a magyar történelemnek számos olyan pontja van, ami réges-rég megérett a filmesek általi feldolgozásra. Ilyen pl. Magyarország II. világháborús szerepvállalása is, mint a doni tragédia, a debreceni csata, vagy Budapest ostroma, hogy csak egy párat emeljek ki a háború tragikus magyar vonatkozású eseményei közül. Mind-mind egy-egy érdekes történelmi esemény, ami még a filmesekre vár. A Drága Elza! sztorija fiktív történet, ezért nincs is pontosan meghatározva, hogy a keleti fronton hol, és mikor játszódik. Természetesen nem lehet úgy egy történelmi környezetbe ágyazott történetet elmesélni, hogy az alkotók ne végezzenek kutatást az adott témakörben, így komoly kutatómunka előzte meg a film megírása előtti időszakot. Ez vezetett ahhoz a döntéshez, hogy főhősünk pokoljárását a keleti fronton egy orosz bűntetőszázad katonái, az úgynevezett „taposók” közt éli meg, mint hányattatott sorsú hadifogoly.

 

Fule_Dragaelza2

 

– Többen a film szemére vetik, hogy a címadó Elza története kibontatlan, elvarratlan szál marad. Az erőteljes indítás következmények nélkülivé válik. A film maga megfeledkezik Elzáról. Szándékos és tudatos ez, utal a háború „valóságára”, amihez hozzátartozik a mindenkori távollét és a traumába ágyazódó feledés-amnézia motívumköre is?

Figyelem, spoilerveszély! A Drága Elza! nem Lombos Mihály feleségéről szól, hiszen – annak nevét nem tudjuk meg a filmből. A Drága Elza! egy magyar honvéd Istenébe, hazájába és családjába vetett hitének próbára tételéről szól. Lombos Mihály a bibliai Jób II. világháborús megfelelője. Nagy jelentősége van a filmben elhangzó neveknek, nem véletlen, hogy Elzához írja a naplóját a főszereplő. (Az Elza név jelentése: Isten, Istennek megesküdött, Istennek tetsző, …) Mint ahogyan az sem véletlen, hogy a hősünket megkísértő öreg neve Ziffer Lajos (más nyelven LuiZiffer, azaz Lucifer). Arról már nem is beszélve, hogy Mihály arkangyal az egyetlen, gonosz ellen validáltan fegyverrel kezében küzdő angyal. Sajnos a mai nézők elfelejtettek gondolkodva, ésszel filmeket nézni – ami persze nem az ő hibájuk – hozzászoktak a hollywoodi mainstream szájbarágós, instant, gyorsan emészthető blockbuster-eihez.

– Háborús filmet készíteni sohasem jelenti azt, hogy az adott korszak bemutatására tesz a rendező kísérletet, hiszen a nézőtől olyan előtudás várható el, amely kontextusként működve, lehetővé teszi, hogy egy-egy kiemelt, és megrajzolt mikrotörténeten keresztül egy szélesebb és elemeltebb perspektívát is érzékelni tudjunk. Neked mi volt a filmben az a szál, amit különösképpen meg szerettél volna mutatni a politika-társadalmi színfal elé helyezve?

A film készítése alatt végig szemelőtt tartottuk, hogy polkorrektek maradjunk, nem volt célunk ítéletet mondani sem egyik, sem másik hadviselő nép fölött. A fronton harcoló katonák mind-mind emberek voltak, függetlenül attól, hogy melyik nemzet egyenruhájában harcoltak. A Drága Elza! tágabb értelemben egy főhajtás a háború folyamán elhunyt áldozatok emléke előtt, függetlenül azok politikai, nemzeti, vallási hovatartozásától.

 

Fule_Dragaelza3

 

– A magyar mozgóképes palettán nagy hiányt képez a háborús film, mint műfaji kategória. Nektek volt filmes előképetek, inspirációs bázisotok?

Mint minden filmes alkotó, én is merítek inspirációt a nagy elődöktől. Sajnos magyar vonatkozású II. világháborús filmek közül a mindenki által elismert Tizedes meg a többiek c. alkotáson kívül nem nagyon jut senkinek eszébe említésre méltó magyar produkció ebben a témakörben. Természetesen külföldi filmek tömkelegét lehetne felsorolni, melyek hatást gyakoroltak/gyakorolnak látásmódomra. Ilyenek pl. az amerikai gyártásúak közül a Ryan közlegény megmentése, az Ellenség a kapuknál, a Sólyom végveszélyben, valamint az oroszok által készített 9. század, vagy a lengyelek alkotta Katyn-i tragédiát feldolgozó háborús dráma. De a Drága Elza! esetében a Harcosok Klubja, vagy az Álomháború című filmek, és a Mester és Margaréta című könyv adták a legnagyobb inspirációt.

– A film három éven át készült, viszont mint ha különválna a vizualitás és a narráció, azaz a történeti szál, mint ha a kettő nem képezne egy teljes egységet. Ezt mivel magyarázod?

Sokaknak furcsán hat az erős bibliai szál, ami inkább a magyar művészfilmes irányzatokat idézi, míg a képi megjelenítés jobban hasonlít az amerikai akciófilmek látványvilágához. Ezt a fajta látásmódot még szoknia kell a nagyközönségnek. Remélem, egyszer nézőként eljutunk arra a szintre, hogy az arányosan adagolt látványelemek nem vonják el a figyelmet a film valódi mondanivalójáról; megtanuljuk látni is a filmeket, nem csak nézni.

Sirbik Attila

Fotó: Brestyánszki Bernadett


Címke: , , , , ,
2021.01.25 - tiszatáj

MARK WAID, ALEX ROSS:
A TE ORSZÁGOD
Waid és Ross 1996-os szuperhősképregénye briliáns munka. Részben Alan Moore hagyományait szövi tovább, ugyanakkor önértékén is lenyűgöző: hagyománytörő darabként ugyanolyan emlékezetes, mint egyenes vonalvezetésű meseként… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.24 - tiszatáj

A Balassi Kiadónál megjelent kötet címében, tartalmának egyes részeiben, illetve nyomdai megjelenési formáját tekintve kapcsolódik az ugyancsak itt először 1997-ben napvilágot látott Szimbólumtárhoz. A közös vonatkozások felsorolása folytatható a genius locival, hiszen a főszerkesztők révén mindkettő a Szegedi (97-ben még József Attila) Tudományegyetem Olasz Tanszéke szellemi közegéből származik… – PÁL JÓZSEF KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.23 - tiszatáj

MOESKO PÉTER: MEGYÜNK HAZA
Moesko Péter első novelláskötete kiérlelt, meggyőző bemutatkozás. Az eddigi fogadtatás egyértelműen pozitív, ugyanakkor, hozzá kell tenni, nem túl bőséges: Károlyi Csaba lelkes ÉS-beli rövidkritikáját vagy a moly.hu felületén közzétett olvasói benyomásokat leszámítva nem igazán találkozunk értelmezői megnyilvánulásokkal… – SZÁNTAI MÁRK KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.22 - tiszatáj

ORBÁN JÁNOS DÉNES AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Orbán János Dénes, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó műhely Előretolt Helyőrség Íróakadémiájának vezetője – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő