04.22
| Vadlovak – Hortobágyi mese >>>
01.27.
| A Homo Ludens Project a Szövegdiszkó maratonnal zárja a telet >>>
01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Családtörténetek a vörösiszap-katasztrófa után
2015.07.23 - tiszatáj

 

 

INTERJÚ GULYÁS JÁNOSSAL,
A MINTHA NEM OTTHON LENNÉNK… C. DOKUMENTUMFILM RENDEZŐJÉVEL

A Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál Öko dokumentumfilmek elnevezésű programja olyan alkotásokat mutat be, amelyek a természet könyörtelen kihívásaival, valamint az ember és természet összetett és bonyolult viszonyaival foglalkozik. Ilyen alkotás a Mintha nem otthon lennénk…  c. dokumentumfilm is, Gulyás János rendezésében. A két részes film kiinduló pontja a 2010 októberi vörösiszap-tragédiát követő hónapban forgatott 4 nap emlékezés című doku. Az első rész centrumában az akkor megismert diáklány, Viki és családja három éves tortúrája áll, akik azóta is a nagymamánál, bezsúfolva élnek és nem tudták elkezdeni új házuk építését, miközben ők is és a későbbi szereplők is felidézik az akkori napok borzalmait. A második részben a Devecser szélén felépített 89 házból álló Lakóparkban élők mesélnek a kialakult helyzetről, a régi és az új ház viszonyáról, értékeléséről, valamint olyan problémákról és gondokról, amikre nem számíthattak  de az alakuló közösséggé szerveződésről is.

Nehéz ilyenkor eldönteni kinek van igaza…

Gulyás János, Balázs Béla-díjas rendező hosszú és jelentős filmes pályafutást tudhat maga mögött: operatőrként és rendezőként számos dokumentumfilmet készített. A 60-as években kezdett amatőrfilmezésbe testvérével, Gulyás Gyulával, majd mindketten csatlakoztak a Balázs Béla Stúdióhoz.

 

Gulyas_Janos

 

 A film készítése során, amikor Ön közel kerül az alanyaihoz, felszínre hoz olyan gondolatokat, problémákat, amelyek a film készítése közben bennük még nem fogalmazódtak meg konkrétan?

– Koncepcióm szerint előriportokat, előbeszélgetéseket nem készítek. Szinte az összes probléma a film forgatása közben merül fel. A Mintha nem otthon lennénk… esetében ez annyiban változott, hogy a dokumentumfilmet megelőzte egy rövidebb forgatás, a vörösiszap katasztrófa után egy hónappal. A katasztrófasújtotta területen ekkoriban egyáltalán nem lehetett forgatni, viszont kaptunk egy hírt, miszerint pécsi diákok emlékfalat építenek Devecseren és ezt jó lenne dokumentálni. Ingyen elvállaltam a feladatot, mert így bejuthattam az elzárt területekre. Az emlékfal elkészítéséhez választottak két-két helyi, devecseri és kolontári diákot is. Őket filmeztem, persze kísérletet tettem arra, hogy a környező területeken is forgassak, de – ebben a filmben benne is van – megállít minket a rendőr. Az egyik devecseri kislány családja is érintett volt a katasztrófában, tönkrement a házuk. Az ő segítségével tudtunk később forgatni más helyszíneken is, ismerte a terepet, tudta, hogy kell kikerülni a rendőröket. Ebből indult ki később a Mintha nem otthon lennénk… című dokumentumfilm.

 

Gulyas_Mintha_nem

 

– A dokumentumfilm a 2010-es ajkai vörösiszap-katasztrófa érintettjeiről készült. Milyen módszereket használt az alanyok megközelítése során?

A második résznek, bár az első szöveg- és képrészletei is megjelennek, inkább az újrakezdéssel, a három évvel későbbi állapottal foglalkoznak. A tragédiát különböző hozzáállással fogadó emberek véleményét ismerjük meg és bepillantást nyerünk legtöbbször sanyarú helyzetükbe, és ezáltal a katasztrófa kapcsán felmerülő visszás történésekbe is. A film olyan kérdéseket vet föl, mint, hogy mennyire lehet kigyógyulni a testi és lelki sebekből? Hogy zajlott a mentés? Kártérítést, vagy kárenyhítést kaptak(-e)? Hová költözhettek? Milyen lett a sebtében felépített Makovecz-lakópark? Ezekre a kérdésekre felemás, ambivalens válaszokat kapunk az érintettektől. Tudjuk, hogy a világ más pontjain, történtek az utóbbi időben hatalmas természeti katasztrófák, ahol négy vagy öt év után sem tudták megoldani az emberek lakhatását. Itt azért egy éven belül – annak ellenére, hogy sokan bírálják a felépített lakások minőségét – mégis egy év alatt sikerült a legnagyobb problémákat megoldani.

 

Gulyas_Janos2

 

– Az első film elkészítése után tovább kutatott, rendelkezésére álltak a feltételek, hogy elkészítse a második dokumentumfilmet? Volt bármiféle hatása a gazdasági, szociális tényezőkre, voltak emberek akik a film hatására léptek, adakoztak, segítettek?

Egy idő után, a katasztrófa helyszínen nagy lett a káosz, a fejetlenség, mígnem végül ledózerolták az egész területet. Így azok is elvesztettek szinte mindent, akik egy ideig abban reménykedtek  – mint a 4 nap emlékezés c. dokumentumfilmben szereplő kislány családja , hogy majd visszaköltözhetnek a saját házukba, miután helyreállnak a körülmények, megszűnik a fertőzésveszély.

A már emlegetett első forgatás után mindenképpen szerettem volna mélyebben, átfogóbban foglalkozni a témával, így újra pályáztam, borzasztóan kíváncsi voltam és meg akartam mutatni, hogyan dolgozták fel az emberek az eseményeket, hogyan kezdtek el egy új életet az új körülmények között, hogyan élik a mindennapokat. Elfogadták az ötletet.

 

Gulyas_Mintha_nem2

 

Miután megjelentünk és forgatni kezdtünk, sokan abban reménykedtek, hogy valamilyen adakozás, vagy segítség érkezik majd, ha jobban megismerik őket, de voltak olyanok is, akik elzárkóztak, hiszen már túl sokszor nyilatkoztak és akkor se történt semmi, éppen ezért többet nem szerettek volna beszélni. Azt tudni kell, hogy rengeteg embernek vitte el az iszap a házát, több haláleset is történt, rengetegen megsebesültek. Sokan segítettek a katasztrófa után, az egész ország adakozott. Tele empátiával voltak olyanok is, akik személyesen vittek dolgokat, végül pedig több milliárd forint is összejött. Az érintettek egyértelműen azt gondolták, hogy ezt az emberek nekik gyűjtötték, de a helyi vezetők másként gondolkodtak, mondván,  hogy a többi lakos is sokat szenvedett, mert hetekig, hónapokig mentek a sarat szállító teherautók. Azt akarták, hogy a pénzből részesüljön az egész közösség, ezért felújítottak egy óvodát, a főteret, tehát ilyesmire is költöttek a pénzből. Nehéz ilyenkor eldönteni, kinek van igaza.

Sirbik Attila

Fotó: Brestyánszki Bernadett


Címke: , , , , ,
2021.01.25 - tiszatáj

MARK WAID, ALEX ROSS:
A TE ORSZÁGOD
Waid és Ross 1996-os szuperhősképregénye briliáns munka. Részben Alan Moore hagyományait szövi tovább, ugyanakkor önértékén is lenyűgöző: hagyománytörő darabként ugyanolyan emlékezetes, mint egyenes vonalvezetésű meseként… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.24 - tiszatáj

A Balassi Kiadónál megjelent kötet címében, tartalmának egyes részeiben, illetve nyomdai megjelenési formáját tekintve kapcsolódik az ugyancsak itt először 1997-ben napvilágot látott Szimbólumtárhoz. A közös vonatkozások felsorolása folytatható a genius locival, hiszen a főszerkesztők révén mindkettő a Szegedi (97-ben még József Attila) Tudományegyetem Olasz Tanszéke szellemi közegéből származik… – PÁL JÓZSEF KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.23 - tiszatáj

MOESKO PÉTER: MEGYÜNK HAZA
Moesko Péter első novelláskötete kiérlelt, meggyőző bemutatkozás. Az eddigi fogadtatás egyértelműen pozitív, ugyanakkor, hozzá kell tenni, nem túl bőséges: Károlyi Csaba lelkes ÉS-beli rövidkritikáját vagy a moly.hu felületén közzétett olvasói benyomásokat leszámítva nem igazán találkozunk értelmezői megnyilvánulásokkal… – SZÁNTAI MÁRK KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.22 - tiszatáj

ORBÁN JÁNOS DÉNES AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Orbán János Dénes, József Attila- és Magyarország Babérkoszorúja-díjas költő, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó műhely Előretolt Helyőrség Íróakadémiájának vezetője – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő