01.12.
| Vers l’infini. Konok Tamás életmű-kiállítása (1930–2020) >>>
12.08.
| Figyelem és irgalmasság – Iványi Gábor és Liszkai Tamás >>>
12.07.
| Edda Művek, Prognózis, Ámen és Sziámi albumokkal zárul a Lemezjátszó Classic >>>
12.07
| Egy nő – Művész Távmozi (online premier) >>>
12.03.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
12.01.
| ArteKino 2020 – Nézz egy hónapig ingyen európai fesztiválfilmeket! >>>
11.27.
| A Szépírók Társasága XVI. fesztiválja >>>
11.26.
| Indul az e-Trafó online programsorozat >>>
11.26.
| Asztali beszélgetések… – Tompa Andrea és Szabó B. András disputája >>>
11.25.
| Olasz világsztárral, „operapástétommal” és adventi koncerttel folytatódik a Müpa Home műsora >>>
NAPI TANDORI

12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>
10.17.
| Swimathon Pécs 2020 >>>

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Sok mindent el akartam kerülni
2015.07.20 - tiszatáj

 

 

INTERJÚ
UJJ MÉSZÁROS KÁROLLYAL,
A LIZA, A RÓKATÜNDÉR C. FILM
RENDEZŐJÉVEL

 

„A filmünk mese, bár felnőtteknek szól, így bármi megtörténhet benne”

A Palicsi Nemzetközi Fesztivál állandó programjaként Siflis Zoltán, rendező válogatásában mutatja be a legújabb magyar filmtermést. Az idei szelekcióban kapott helyet Ujj Mészáros Károly Liza, a rókatündér című alkotása is, amiben természetfeletti jelenségekből nincs hiány, de a film univerzuma is egy abszurd alternatív világ, szatirikus magyar retróval ötvözve. A helyszín Csudapest, hősnőnk kedvenc helye a Mekk Burger, amiről – ha csak másodjára is – eszünkbe juthat a Big Kahuna Burger is Tarantino munkáiból. A film stílusáról is ő ugorhat be. E mozi legalább annyira japánfetisiszta, mint a KILL BILL, zsánerfilmként pedig posztmodern mű, azaz gyermekdeden játékos és stilizált, ironikus és önreflexív. Az alkotók – élen a mozifilmesként debütáló Ujj Mészáros Károly rendezővel – vállalják, hogy munkájuk nem magasművészet: a hősnő imádja a popzenét, ponyvát olvas, moziba nem jár (Amélie-vel ellentétben), és nehéz nem kiszólásként értelmezni, amikor a rókatündérekről olvasva kijelenti, hogy „ez egy mese”.

– A Liza, a rókatündér a magyar filmgyártásban teljes mértékben újszerű és eredeti alkotásnak tudható be, ugyanakkor a világ mozgóképes terméséből jól ismert megoldásokkal is dolgozik. Voltak filmes előképei, amikor hozzáfogott a forgatáshoz?

Sok mindent el akartam kerülni inkább. Tudatosan arra törekedtem például, hogy NE legyen ez a film egy Amélie utánérzés, ezért színeiben, kompozícióban, kameramozgásban, színészi játékban, a történet szövésében kifejezetten az volt a célom, hogy NE használjam Jeunet eszközeit. Ha közelebbről megnézi valaki, akkor nem is használtam. Mégis – talán a kicsit hasonlóan naív főhősnő miatt – sokan hasonlítják az Amélie-hez, szóval ez bonyolult kérdés. Wes Andersonhoz is hasonlítják, ez pech, mivel a filmet előbb leforgattuk (2012 nyarán) minthogy a Holdfény királyságot vagy a Grand Budapest Hotelt láthattam volna. Ha nem tart ilyen sokáig az utómunka, akkor Wes Andersont hasonlítanák hozzánk. Ez persze most nagyképűen hangzik, pedig csak a hosszú utómunka (2,5 év) miatt nem akkor lett kész a film, amikor kész lehetett volna.

Egy friss külföldi kritikában azt írták, hogy a Liza olyan mintha David Lynch írta és Jeunet  rendezte volna a filmet, egy másik kritikában pedig azt, hogy olyan mintha Guillermo del Toro írta és Wes Anderson rendezte volna. Nos pedig a film olyan, mintha mi írtuk volna Hegedűs Bálinttal és én rendeztem volna.

A legnagyobb hatást egyébként Aki Karuismaki gyakorolta a filmre, vagy Gothár Péter, esetleg Mike Leigh, vagy ne adj ég, a mindenki számára ismeretlen amerikai Noam Murro reklámrendező, esetleg a Traktor nevű svéd reklámfilm készítő formáció, esetleg a dán Thomas Anders Jensen, de ezt sem tudhatjuk biztosan.

 

Liza1

 

– A film hosszú időn keresztül készült, ami ha jól tudom, mintegy 8 évet ölel fel. Ez minek tudható be, illetve idő közben mennyiben változott rendezői koncepciója az eredeti elképzeléséhez képest?

A film elkészítéséig rögös és hosszú út vezetett. Az elkészítésére fordított nyolc évből 7,5 évet húztunk le Major István producerrel és vállalatával a Filmteammel, aki a filmet gyártotta, és a forgatás előtt komoly áldozatokat vállalt, hogy létrejöjjön a film. Ez idő alatt az egész magyar filmfinanszírozás (is) átalakult, nyilván ez is hozzájárult a film elkészülésének viszonylagos hosszához – végül a Filmalap támogatta a filmet 3 lépésben 320 millió forinttal. A lényeg, hogy kész lett, ennek a ténynek és a nem várt kritikai és közönségsikernek pedig nagyon-nagyon örülünk.

Az alapvető koncepció 2008 óta megvan, alapjaiban nagyjából változatlanul maradt, bár a hetvenes évek 2010 után gyűrűzött be a történetbe.

– Honnan a japán vonal, a kezdetektől jelen volt, vagy ez is később bukkant fel?

Nagyon hamar eljapánososdott a forgatókönyv. Régóta foglalkoztat japán, így számomra elég természetes dolog volt, hogy mindez így alakult. Tény, hogy a végső változatban eléggé eluralkodott, bár a finn behatás is egyre nagyobb lett, amiről kevesebb szó esik.

– Ön a nagyon pontos, hiányokat szinte alig ismerő, sűrítő technikával rendelkező képi-vizuális reklámkultúra felől érkezik. Ez a tapasztalat mennyiben határozza meg a Liza erőteljesen egységes képi világát?

Egy reklám megalkotásakor az ember létrehoz egy pici univerzumot, ami önmagában működőképes és önálló stílusa van – ha minden jól megy.

Eddig durván, mintegy 200 reklámot rendeztem, ami nyilván ad valamennyi rutint abban, hogy mi működik, és mi nem, akár vizuálisan, vágásban vagy zenében.

Vagy abban, hogy olyan szuper munkatársakra bukkanjak, akikkel a Lizában alkalmunk volt együtt dolgozni – és ez a legfontosabb.

 

Liza2

 

– Miért volt szükség arra, hogy a magyarországi valóságot, mintegy retrospektív, utopisztikus módon megváltoztassa, és a ’60-as ’70-es évek realisztikus budepesti valóságából egy idillien abszurd, álomvilágszerű Csudapest váljék? Mennyiben strukturálja ez a történet kibontakozását?

A filmünk mese, bár felnőtteknek szól, így bármi megtörténhet benne. És ha megtörténhet, akkor meg is történik. A hetvenes évek azért jó dolog, mert az apró társadalomkritikus elemek a múltba vetülnek, így kevésbé bántóak, avagy direktek. Kis kerülőúton jutnak el a nézőhöz. Ez is a játék része. Ugyanakkor erős bennem a nosztalgia ezután a nagyon furcsa kor után, ahol a legnagyobb szerepet kapta a barna és a narancssárga szín, a tárgyak még úgy készültek, hogy minél tovább tartsanak. Ez ma már szinte meghatóan naiv gondolat – olyan naiv, mint Liza maga.

– Mennyiben volt fontos a film zenéjének megkomponálása, ami a végeredményt tekintve a film elengedhetetlenül szerves részévé avanzsál? Ha jól tudom ebben (is) nagyon szigorú volt és konkrét elképzelései voltak.

A zene nagyon fontos, hiszen az egyik karakter slágerénekes. Másrészt a zene is fontos eszköze annak, hogy a film egy sosemvolt hetvenes évekbe repítse a nézőt.

Érdekes játék, hangulatépítő elem. Csudajó munkatársaim, játszópajtásaim ebben Tövisházi Ambrus és Csengery Dani voltak. Az ő tehetségük nélkül a konkrét elképzeléseim konkrét elképzelések maradtak volna csupán.

– A film 16+-os karikát kapott. Nem tartja ezt túlzásnak, vagy nem sajnálja, hogy hivatalosan a fiatalabb korosztály nem láthatja a filmet?

Nem zavar, sőt ez üzenetértékű – a film címe ellenére sem gyerekeknek szól. Majd megnézik később úgyis, ha belenőnek.

– A filmet külföldön is jól fogadja a kritika és a közönség, legutóbb például az újvidéki Cinema City filmfesztivál Cineuropa díját nyerte el. Mit jelentenek Önnek ezek a díjak, illetve mit a magyarországi filmgyártásnak?

A díjaknak és a külföldi pozitív kritikáknak azért örülök, mert nagyobb valószínűsége, hogy esetleg lehetőséget kapok még egy játékfilm elkészítésére.

Mert ezt igazából csinálni a legjobb.

Sirbik Attila

 


Címke: , , , , , ,
2021.01.20 - tiszatáj

MÁNYOKI ÁDÁM MŰVEI NYOMÁN, EGY MŰTEREMLÁTOGATÁS MARGÓJÁRA
Mányoki Ádám (1991) festőművész, grafikus. 2019-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Mesterei: Madácsy István és Szurcsik József voltak. Sokoldalú művész, aki már az egri főiskolán is többféle technikával kísérletezett. A kezdetekben illusztrációkat készített, a litográfiát vegyes technikával kombinálva alkotott, főleg Pilinszky verseinek hatására…

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

A fotózásra Miklós kért meg, a Volt egyszer egy Közép-Európa (1989) válogatott anyaghoz, majd az egyik legszebb könyve, Az én Pannóniám (1991) kapcsán. Ekkor tudtam meg, hogy ez a mosolygós, kedves ember – aki barátai közé fogadott a második találkozás után, mert hogy én is Szekszárdon születtem ‒ milyen szigorú, már-már kegyetlen. Többször át kellett dolgoznom az egészet. Miután megjelent, én közömbösen lapozgattam. Hogy miért használtak a kritikusok a képek kapcsán szuperlatívuszokat, máig nem értem […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.19 - tiszatáj

NAGY GÁBOR FESTŐMŰVÉSZ ÉLETMŰ-KIÁLLÍTÁSA
Nagy Gábor festőművész olyan nagyszabású kiállítással jelentkezett október elején Szeged művészetértő közönsége előtt, amely a közel öt évtizedet átfogó képzőművészeti pályafutásának – és az egyes műcsoportokban részletesen dokumentálható – változatos alkotói tevékenységének hiteles bemutatója. Azért is lehet – sőt kell – most az életmű korrekt mérlegét megvonni, mert a REÖK két szintjének összes termeit megtöltik a művész alkotásai, azaz több mint háromszáz művet vonultat föl a kiállítás […]

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

BARTÓK IMRE: JERIKÓ ÉPÜL
Formabontó posztapokaliptikus-poszthumanista trilógiájának sokatmondóan vegyes fogadtatása után Bartók Imre az új keretek között sem hagyja el azokat a törekvéseket és irányvonalakat, amelyek előző köteteit vezették és meghatározták. A Jerikó épül családregény, fejlődésregény, de már összetettségét és merészségét tekintve is érdemes összevetni A Patkány évével kezdődő, nagyszabású, transzgresszív trilógiával… – VIDOSA ESZTER KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.18 - tiszatáj

Csontos Márta, Hartay Csaba, Marno János, Mizsur Dániel versei

„Alternatív földrajz” (kortárs egyiptomi költőnők versei Tüske László válogatásában és műfordításában)

Csippán Péter, Domokos Márton, Repkő Ágnes, Sántha József prózája

Bálint Péter, Gömöri György, Miskolczy Ambrus tanulmánya

Tovább olvasom >>>
2021.01.14 - tiszatáj

MÜLLER DEZSŐ:
ALÁMERÜL ATLANTISZOM
Indulás és érkezés, és ami közte van. Egy tartalmas életmű stációi sorakoznak Müller Dezső legújabb verseskötetében. Ahogy öregszik az ember, gondolatai egyre többször elidőznek a Máté Péter által megénekelt „lázas ifjúság”-nál… – FÁBIÁN TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

MAURER DÓRA IXEK 7-1 CÍMŰ TÁRLATA A VINTAGE GALÉRIÁBAN
Új, színpompás tárlatát tekinthetjük meg Maurer Dórának, a magyar avantgárd jeles képviselőjének, alkotójának. A Kossuth-díjas grafikus és festőművész IXEK 7-1 címet viselő munkái újdonsült szériájának, az IXEK 22-nek (2019-2020) válogatott darabjai. Három alapszínben: vörösben, sárgában, kékben „ragyogó” geometrikus alakzatok… – TAKÁTS FÁBIÁN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
2021.01.13 - tiszatáj

KONOK TAMÁSRA EMLÉKEZTEK A LUDWIG MÚZEUMBAN
z Asztali beszélgetések sorozat és a Ludwig Múzeum közös online rendezvényén a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas festőművészre, Konok Tamásra emlékeztek pályatársai, barátai a művész 91. születésnapján, 2021. január 9-én… – GALAMBOS ÁDÁM BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.01.11 - tiszatáj

PIECES OF A WOMAN
Mundruczó régebben sem idegenkedett a melodrámától, ám némi kitérő után forgatott legújabb filmje mintha a zsáner legtisztább párlata lenne, kérdés, milyen végeredménnyel… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő