06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
06.08.
| A Szőke Óceán – Szépírók a Vígmatrózban >>>
05.27.
| Isteni testek – kötetbemutató >>>
05.17.
| Munkácsy-díjas festőművész kiállításával nyit újra a REÖK >>>
05.14.
| Online Túlélősóval jelentkezik Szegedről a MASZK Egyesület >>>
04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
 TiszaLINE Szalon

05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Acsai Roland, Fenyvesi Orsolya, Lanczkor Gábor, László Liza, Maurits Ferenc, Németh Zoltán, Mary Oliver, Veszprémi Szilveszter versei
Molnár Lajos, Tarcsay Zoltán prózája
Tőzsér Árpád naplójegyzetei
Balázs Katalin, Balogh Gyula, Kelemen Zoltán, Milián Orsolya tanulmánya
Diákmelléklet: Gerencsér Péter a Jókai-regények filmes adap­tációiról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Itt mindenki potenciális olvasó
2015.06.10 - tiszatáj

HANGULATJELENTÉS
AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉTRŐL

„Kaptam egy aláírást Spirótól!”, halljuk lelkes örömkiáltást. „Én meg szereztem egy fasz alakú lufit.”, érkezik a válasz. Az Ünnepi Könyvhét mindenkinek mást jelent, a Vörösmarty téren több mindent lehet csinálni, mint ahogy elsőre gondolná az ember. A fesztiválhangulathoz rengeteg apróság járul hozzá a kora nyári kánikulától kezdve a söröskorsókon és borosüvegeken át a mobilvécékig.

Sárközi Mátyás nyitja meg a Könyvhét budapesti eseményeit csütörtök délután, amikor még elviselhető méretű a tömeg. Hogy kapjunk egy rövid kultúrtörténeti áttekintést, feleleveníti a Könyvhét elődjét, a Könyvnapot, és az 1943-ban Kodály Zoltántól kapott aláírást, amelynek az ára egy népdal nyilvános eléneklése volt. A Londonban élő író elmondja azt is, hogy angolul keveset ír, hiába hagyta el Magyarországot az 1956-os forradalom után, viszont a tizenkilenc éves kora előtt megszerezett tudásából ma is táplálkozik, már ami a nyelvi tapasztalatokat illeti. Hazajönni pedig azért szeret, mert Angliával szemben itt mindenki potenciális olvasója. Aztán megpróbálja rábeszélni őket a tényleges olvasásra: bár ebben a gazdasági helyzetben nem könnyű eldöntenünk, hogy mire költsük forintjainkat, de könyvekre azért ne sajnáljuk a pénzt, mert nincs is annál felemelőbb, mint amikor a zöldben vagy a vízparton olvashatunk.

 

06 - A JAK standja

 

És ez is nem feltétlenül önmarketing, mivel Sárközi az idei könyvhétre nem jelentkezett új kötettel. Saját könyveiről azért mégis beszél egy kicsit: írt az emigráns létről, érdeklik a különböző történelmi korok és a társadalmi kérdések, viszont nem foglalkoztatja a szerelmek és házasságtörések szexualitást középpontba állító története. Végül az idei kínálatra tereli a szót, megemlítve, hogy háromszázharminc új könyv közül válogathatunk, és hogy ne csak mennyiségről essen szó, örömét fejezi ki, hogy idén Krasznahorkai László nyerte a Man Booker-díjat. Háromszázharminc könyv tényleg sok, a listák összeállítóin kívül valószínűleg kevesen olvassák végig a címeket, de a lényeg, hogy ilyenkor újra és újra megállapíthatjuk, író és olvasó nemzet vagyunk. A csütörtöki nyitány után péntekre szokás szerint nyüzsgő hangyabollyá változik a Vörösmarty tér, és ekkor komoly nehézséget okoz végigjárni a standokat, befogadni a szembejövő arc- és könyvmennyiséget.

Ráadásul a Könyvhéttel párhuzamosan zajlik a JAK Piknik, amelynek eseményeire már csak „hivatalból” is benézek, a szintén erre a néhány napra szervezett Margó Fesztre, Főzde Fesztre és Belvárosi Fesztiválra viszont meg sem próbálok eljutni. Túl sok ez a jóból, bár mivel nemcsak író-olvasó nemzet, hanem fesztiválország is vagyunk, valószínűleg nem is tudnánk meglenni nélkülük. De hogy tényleg mindenkinek megvan a maga saját bejáratú stratégiája a Könyvhét ünneplésére, arra jó példa a Dékány Dáviddal és Csider István Zoltánnal való találkozásom: előbbi kifejti, hogy az évnek legalább ezen a néhány napján nem szeretne irodalommal foglalkozni, utóbbi táskájában viszont ott lapul egy olvasólámpa, mert sosem lehet tudni, mikor lesz rá szükség. Aztán Bajtai András hangjától visszhangzik a Vörösmarty tér, ahogy saját magát ünnepli Wikipedia szócikk-szerkesztői minőségében: „Én vagyok a kortárs magyar irodalom enciklopédistája!”

 

07 - A FISZ standja

 

Rövid beszélgetések zajlanak az új könyvekről az Oroszlános kútnál és a Vörösmarty szobornál, lelkes olvasók állnak sorba dedikáltatni lelkes és kevésbé lelkes írók asztalánál, sőt szombat este még egy utcabál is színesíti a képet, bár nekem nem hiányozna, ha nem lenne. Viszont hogy melyik kiadó pavilonjánál a legjobb a hangulat, nem könnyű eldönteni. A Magvető standjánál Szegő János csapolja a sört a szomjas könyvhetezőknek, a Fiatal Írók Szövetsége részéről meg ügyes húzás a kivetítő és a projektor: nem kell beülünk valamelyik drága belvárosi kocsmába, ha a BL-döntőt, a Barcelona győzelmét, a Juventus vereségét, Xavi örömét és Pirlo könnyeit szeretnénk látni. A másik fiatal írószervezet, a József Attila Kör viszont a meghosszabbított nyitva tartással teszi vonzóvá a standját, a „backstage”-ben hajnalig tart a buli. Aztán jön a kontraszt: vasárnap éjszakára elnéptelenedik a tér, csak néhány barátságtalan rendfenntartó rója a köröket. Bezárnak a standok is, hogy aztán számomra teljesen érthetetlen módon hétfő reggel még kinyissanak. De úgy látszik, hogy ahol mindenki potenciális olvasó, ott még egy utolsó utáni nap is belefér.

Szarka Károly

 

[nggallery id=561]


Címke: , , ,
2021.06.23 - tiszatáj

AZ ARTÉR EGYESÜLET KIÁLLÍTÁSA
Art-art: összetart!
Az Artér Egyesület immár több, mint 15 éve alakult Budafokon. Tagjai olyan művészek, akik különböző szálakon kötődnek Budapest XXII-ik kerületéhez. A hivatásos alkotók szakmái az alábbiak: festő, grafikus, szobrász, keramikus, ötvös, divattervező, textiltervező, fotográfus, üvegtervező, formatervező, építész, illetve restaurátor […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.23 - tiszatáj

– MONDJA CSUZDI ESZTER, A SIMÁNDY-ÉNEKVERSENY EGYETLEN MAGYAR GYŐZTESE
A Szegeden tanuló vajdasági szoprán, Csuzdi Eszter lett az idei Simándy-énekverseny egyetlen magyar győztese. Temesi Mária növendéke nemcsak az aranyéremmel járó félmillió forintot kapta meg, hanem koncertezni hívták Moszkvába, és további különdíjakat is nyert… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.22 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A kiállítás címe, Magánélet, nem sokkoló, csak tényt közöl. Miközben kísérlet(ek) tanúi vagyunk. Sajnos nem csak tanúi, a mi bőrünkre is megy (és ment) a játék. Soha eddig meg nem élt helyzetbe kerültünk, valamennyien. Váratlanul csapott le ránk a vírus, a karantén, a ránk kényszerített bezártság, a reménytelenség, az egyedüllét, a kettős, vagy többes magány, amiből semerre se léphettünk ki […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.21 - tiszatáj

OPERARAJT-PROGRAM INDÍTÁSÁT JELENTETTE BE ÓKOVÁCS SZILVESZTER
A szegedi Simándy-verseny tapasztalatai nyomán ötven énektanárral 2022-ben országszerte elindítanák a tehetségfejlesztő Operarajt-programot – jelentette be a vasárnapi díjátadó gálaesten a zsűri elnöke, Ókovács Szilveszter. A Magyar Állami Operaház főigazgatója szeretné, ha több fiú választaná ezt a pályát, és trendivé tenné az éneklést… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.21 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
Szabó Gábor tanulmánykötete a mikrohistória és az újhistoricizmus létrejötte óta igen intenzíven gyarapodó emlékezet-diskurzuso­kat bővíti kortárs magyar regények, rövidprózák, esszékötetek és Petri György lírai munkásságának mélyreható elemzésével. Első látásra is kitűnik, hogy Szabó nemcsak a legszűkebb és legelitebb kortárs kánon kínálatából válogat, hanem egy-egy szerző kevésbé előtérben lévő szövegével, vagy az idő próbáját még ki nem állt műveivel is előszeretettel foglalkozik… – KISS A. KRISZTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.20 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SIMÁNDI KATALINNAL, A LEGENDÁS TENORISTA LEÁNYÁVAL
Több mint két évtizeden át Simándy József özvegye képviselte a családot a legendás tenorról elnevezett szegedi énekversenyen. Jutka asszony köszöntőt mondott, díjat, ajándékot adott át, igyekezett segíteni a fiatal operaénekesek pályakezdését is. Halála után részben egyik leányuk, Simándi Katalin vette át ezt a feladatot, akivel a pénteki döntők szünetében beszélgettünk… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.19 - tiszatáj

ÁRAMSZÜNETTEL ZÁRULT A MARATONI SIMÁNDY-VERSENY
Négy kategóriából négyben déli szomszédaink énekesei győztek a szegedi Simándy-versenyen, pontosabban a II. korcsoportban Temesi Mária növendéke, a szerbiai Padéról indult Csuzdi Eszter, a szegedi művészeti kar hallgatója szerezte meg az első díjat. A győzteseket a vasárnapi díjátadó gálakoncerten hallhatja a közönség a Szegedi Nemzeti Színházban… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.17 - tiszatáj

SHIVA BABY 
Forma és tartalom ritkán olvad ilyen hibátlan egységbe. Sőt, Emma Seligman kritikai hozsannákkal útra bocsátott dramedyjéhez még nagyszerűbb bravúr köthető: a járványidőszakban piacra dobott művek talán legtökéletesebbje, plusz megoldásai bármelyik filmtörténeti irányzat díszére válnának… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.17 - tiszatáj

DARVASI LÁSZLÓ: PÁLCIKA, A DETEKTÍV
Darvasi László az első Pálcika-könyvében már megteremtette azt a színes, kedves és élettel teli mesevilágot, amely otthont ad a második kötet, A nagy Gerbera-nyomozás cselekményének is. Habár a könyv folytatás, a szerzői előszó összekapcsolja annak előzményével és el is választja tőle: „Ez most egy új mese” – így a szerző. A második kötet önmagában is megállja a helyét, bár ha valaki ezzel a kötettel ismeri meg a Pálcika-világot, annak valószínűleg egy picit fészkelődnie kell, mire a beszélő, izgő-mozgó tárgyak között kényelmesen elhelyezkedik. Mert itt megesik, hogy Pálcikának ceruzákat kell kivallatnia, az ereszt Endrének hívják és szereti heccből az emberek nyakába csorogtatni a vizet, és különös szerelem születhet egy fogpiszkáló és egy kutyatej virágocska között… – KATONA ALEXANDRA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)