06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
06.08.
| A Szőke Óceán – Szépírók a Vígmatrózban >>>
05.27.
| Isteni testek – kötetbemutató >>>
05.17.
| Munkácsy-díjas festőművész kiállításával nyit újra a REÖK >>>
05.14.
| Online Túlélősóval jelentkezik Szegedről a MASZK Egyesület >>>
04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
 TiszaLINE Szalon

05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Acsai Roland, Fenyvesi Orsolya, Lanczkor Gábor, László Liza, Maurits Ferenc, Németh Zoltán, Mary Oliver, Veszprémi Szilveszter versei
Molnár Lajos, Tarcsay Zoltán prózája
Tőzsér Árpád naplójegyzetei
Balázs Katalin, Balogh Gyula, Kelemen Zoltán, Milián Orsolya tanulmánya
Diákmelléklet: Gerencsér Péter a Jókai-regények filmes adap­tációiról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Teljessé vált az embertől idegen dolgok enciklopédiája
2015.06.09 - tiszatáj

BARTÓK IMRE: A KECSKE ÉVE

Kora este, szabad ég alatt, fröccsök és sörök mellett üldögélve a Rácskertben mutatja be A kecske évét, Bartók Imre trilógiájának befejező részét Nemes Z. Márió és Vári György. A beszélgetés kicsit nosztalgikus is, hiszen elkerülhetetlen az előző két könyvre való visszatekintés.

A könyvbemutatót a Libri Kiadó igazgatója, Sárközy Bence konferálja el, és váratlanul az Izlandon élő, éppen hazalátogató szerkesztő, Dunajcsik Mátyás moderálja. Sárközy a trilógiának nemcsak a fiatal kortárs magyar irodalmi köztudatba való berobbanását, hanem a kiadó életében betöltött szerepét is kiemeli: emblematikus kiadványa volt a néhány éve indított vállalkozásának. „Az én nemzeti könyvtáramban ott van a polcon”, szúrja oda azoknak, aki elzárkóznak mindentő, ami furcsa és új. Dunajcsik örömmel konstatálja, hogy három éven keresztül a köztudatban maradhatott A patkány évével induló és A nyúl évével folytatódó sorozat, mert ha egyetlen regénybe sűrűsödött volna bele a történet, nehéz lett volna megemészteni.

 

Bartók Imre, Nemes Z. Márió

Bartók Imre, Nemes Z. Márió

 

Vagyis még nehezebb, mert ahogy arra Vári György rámutat, a közeg inkább birkózik a szöveggel, továbbra is kihívás a számára. Azt mindenesetre elismeri, hogy a trilógia gigantikus és merész vállalkozás volt, amely jól látható előzmények, illetve az asztalnál szintén helyet foglaló Nemes Z. Márió költészetét leszámítva szinte társak nélküli volt. Várit a poszthumán tapasztalat még Kertész Imrénél kezdte el érdekelni, őt azonban ízlésében „tágas univerzumok választják el” Bartóktól. A szöveggel való küzdelem szerinte a hétköznapi olvasási tapasztalatból adódik: az embert sokszor egyszerűen elfogja az undor, amikor az „embertől idegen dolgok enciklopédiáját” olvassa. Úgy érzi egyébként, a kortárs irodalmi közeg radikálisan nem változott meg ettől a furcsa enciklopédiától.

Dunajcsik viszont hozzáteszi, hogy az utóbbi években-hónapokban megjelent regények, Csurgó Csaba Kukoriczája, Farkas Tibor Vadidegenje vagy Totth Benedek Holtversenye között már könnyebb elhelyezni a trilógiát, amely így megteremtette a maga kontextusát. Nemes Z. Márió megemlíti, hogy a világirodalomban is inkább prózai képviselőit találhatjuk meg poszthumán tapasztalatról való írásnak, noha Bartók egészen költőien, lírai érzékenységgel állt a témához, és regényeire – mindenféle egyéb hibriditásuk mellett – regiszterbeli és műnembeli hibriditás is jellemző. A költői víziók ihlették a trilógia spin-offját: Sirokai Mátyás Gondolkodók című tumblr blogja a trilógiából származó prózaversek gyűjteménye, amelyek Dunajcsik szerint nem nevezhetők versbetétnek, mivel organikusan épülnek a szövegbe, Vári szerint pedig annyira magasztosak és patetikusak, hogy szinte a romantikához nyúlnak vissza.

„Két érzés kavarog bennem, az öröm és a szomorúság”, mondja a szerző, aki próbálta egy kicsit leszűkíteni a műfaji sokféleséget, határozottabb mederbe terelve a történetet, kihangsúlyozva bizonyos motívumokat. A kecske évének újdonsága, hogy az első két könyv helyszíne, New York helyett Európában játszódik, és a három főszereplő, Karl Marx, Martin Heidegger és Ludwig Wittgenstein végig tisztázatlan identitásnak megfejtésére ajánlatokat kapunk. A poszthumán diskurzushoz annyi lábjegyzetet fűz, hogy tulajdonképpen semmi forradalmit nem csinált, mivel a poszthumanizmus az ember lényegéhez tartozik, és ha úgy vesszük, a kereszténység is poszthumán. Bár Nemes Z. szerint inkább transzhumán, de ezen nem vesznek össze.

 

A Rácskert közönsége

 

Dunajcsik felveti, hogy az első kötet végén bekövetkező apokalipszis tulajdonképpen nem is pusztulás, hanem átalakulás, ami viszont nem egy jobb, hanem egy másik állapot felé vezet. Ugyan az átalakulás első lépése egy katasztrófa, de mintha nem jelentene különösebb problémát, hogy New York utcáit emberek helyett gigantikus méretű lábasfejűek lepik el. Bartók szerint nem a klasszikus mindentudó elbeszélő szemüvegén, és főleg nem emberi perspektívából látjuk azt, ami ebből az apokalipszis utáni világból lett. Szándékos volt a mesterkélt szóhasználat, a líraiság és a tudományos szakterminusok keverése, és ha hét milliárd ember elpusztul, szerinte nem is lehet hagyományos narratív formákban gondolkodni.

Vári fokozott figyelemmel követette Marx, Heidegger és Wittgenstein sorsát, számára a szereplőválasztás volt az első (és persze a többi) könyv legszórakoztatóbb eleme. És egyben a legproblematikusabb is, mivel behatárolta lehetséges olvasóközönséget: ha nem is alapfeltétel, de azért nem árt a megértéséhez valamennyi filozófiai műveltség. „A filozófia komolyan van véve azért, hogy komolytalanná válhasson”, mondja Nemes Z., aki szerint a szerző egyáltalán nem viselkedik tiszteletlenül a filozófiával szemben, csak éppen kifordítja a sarkaiból, profanizálja, parodizálja. A karakterekről megjegyzi még, hogy „idióták, de ettől szórakoztatóak”.

Bartókot a gondolkodás és a valóság viszonya érdekelte, ami a filozófiatörténet, illetve általában az emberiség súlyos és kardinális problémája. Adornót idézi, aki szerint a filozófia életben maradt, mert elmulasztotta beteljesíteni feladatát. Az ember, különösen a nagy gondolkodó sokszor pontosan látja a problémákat, megvannak az elképzelései, hogy mitől lehetne működőképesebb a társadalom, de amikor megpróbálja a gyakorlatba átültetni mindezt, a legtöbb esetben kudarcot vall. Marx is teoretikus alapon szerette volna megváltani a világot, és annak sem lett jó vége.

 

Dunajcsik, Vári, Bartók, Nemes

Dunajcsik, Vári, Bartók, Nemes

 

Dunajcsik érdekesnek tarja A kecske éve helyszínváltást, mert amíg New Yorkról a legtöbben csak a hollywoodi filmekből szerzünk tapasztalatot, addig Berlin sokkal terheltebb a kulturális emlékezet szempontjából. Filozófusaink a német fővárosban megnézik a Holokauszt-emlékművet, de elmennek egy bordélyházba is, amiről a Bartók felolvas nekünk egy részletet. Nemes Z. kiemeli a könyv „intenzív kúlságfaktorát”, amit esztétikai kategóriának tekint. Szerinte nincs menőbb annál a poszt-apokaliptikus csatajelenetnél, amelyben a génmérnökök által vezetett hüllőemberek hatalmas serege metrószerelvény nagyságú férgeket dobálva támadja meg a kibernetizált démonok pokoli légióit, akik beépített nukleáris bombákat robbantgatnak kitinpáncéljuk alatt.

Vári szerint is szórakoztató, ahogy például a gondolkodók próbálják megúszni az óriásskorpiók támadását a tőlük nem független apokalipszis közepén, ugyanakkor nem tudja megbocsátani a mutáns sziámi ikrek emlékezetes jelenetét, ami hetekig kísértette. Dunajcsik viszont a szöveg hihetetlen szabadságfokára hívja fel a figyelmet, a magyar szépirodalmi hagyományok figyelmen kívül hagyására és mindenféle tabuk megdöntésére, és Vári is egyetért vele abban, hogy a mutánsok és kiborgok emancipációjával valamiféle forradalom következett be, hozzátéve, hogy azért minden generációnak megvoltak a maga szexuális és egyéb forradalmai. Alapvetően sikeres vállalkozásnak, legnagyobb részben eredményes kísérletnek tartja a trilógiát.

Ahogy egészben látva Nemes Z. is elégedett vele, főleg úgy, hogy nagyon mást várt az első kézirat olvasása közben. Az utóbbi évek fiatal prózájának legfontosabb és legnagyobb léptékű kísérletének nevezi, és Mikszáth Új Zrínyiászával állítja párhuzamba. Az író ugyanis megosztotta terveit Tisza Kálmánnal, aki kétségeit fejezte ki a készülő regénnyel kapcsolatban: a publikum még nincs felkészülve erre, nem fogják megérteni vagy félreértik majd, amúgy is kényes dolog, nehéz, sőt megoldhatatlan feladat. Viszont miután elolvasta, megveregette a vállát: sikeres volt a vállalkozás, nagy kutya vagy. Most Nemes Z. Márió is ugyanezt mondja Bartók Imrének.

Szarka Károly

 

2225941_3Bartók Imre: A kecske éve

Libri Könyvkiadó Kft.

Budapest, 2015

536 oldal

3990 Ft

 

 

 

 


Címke: , , , , , , ,
2021.06.23 - tiszatáj

AZ ARTÉR EGYESÜLET KIÁLLÍTÁSA
Art-art: összetart!
Az Artér Egyesület immár több, mint 15 éve alakult Budafokon. Tagjai olyan művészek, akik különböző szálakon kötődnek Budapest XXII-ik kerületéhez. A hivatásos alkotók szakmái az alábbiak: festő, grafikus, szobrász, keramikus, ötvös, divattervező, textiltervező, fotográfus, üvegtervező, formatervező, építész, illetve restaurátor […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.23 - tiszatáj

– MONDJA CSUZDI ESZTER, A SIMÁNDY-ÉNEKVERSENY EGYETLEN MAGYAR GYŐZTESE
A Szegeden tanuló vajdasági szoprán, Csuzdi Eszter lett az idei Simándy-énekverseny egyetlen magyar győztese. Temesi Mária növendéke nemcsak az aranyéremmel járó félmillió forintot kapta meg, hanem koncertezni hívták Moszkvába, és további különdíjakat is nyert… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.22 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A kiállítás címe, Magánélet, nem sokkoló, csak tényt közöl. Miközben kísérlet(ek) tanúi vagyunk. Sajnos nem csak tanúi, a mi bőrünkre is megy (és ment) a játék. Soha eddig meg nem élt helyzetbe kerültünk, valamennyien. Váratlanul csapott le ránk a vírus, a karantén, a ránk kényszerített bezártság, a reménytelenség, az egyedüllét, a kettős, vagy többes magány, amiből semerre se léphettünk ki […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.21 - tiszatáj

OPERARAJT-PROGRAM INDÍTÁSÁT JELENTETTE BE ÓKOVÁCS SZILVESZTER
A szegedi Simándy-verseny tapasztalatai nyomán ötven énektanárral 2022-ben országszerte elindítanák a tehetségfejlesztő Operarajt-programot – jelentette be a vasárnapi díjátadó gálaesten a zsűri elnöke, Ókovács Szilveszter. A Magyar Állami Operaház főigazgatója szeretné, ha több fiú választaná ezt a pályát, és trendivé tenné az éneklést… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.21 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
Szabó Gábor tanulmánykötete a mikrohistória és az újhistoricizmus létrejötte óta igen intenzíven gyarapodó emlékezet-diskurzuso­kat bővíti kortárs magyar regények, rövidprózák, esszékötetek és Petri György lírai munkásságának mélyreható elemzésével. Első látásra is kitűnik, hogy Szabó nemcsak a legszűkebb és legelitebb kortárs kánon kínálatából válogat, hanem egy-egy szerző kevésbé előtérben lévő szövegével, vagy az idő próbáját még ki nem állt műveivel is előszeretettel foglalkozik… – KISS A. KRISZTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.20 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SIMÁNDI KATALINNAL, A LEGENDÁS TENORISTA LEÁNYÁVAL
Több mint két évtizeden át Simándy József özvegye képviselte a családot a legendás tenorról elnevezett szegedi énekversenyen. Jutka asszony köszöntőt mondott, díjat, ajándékot adott át, igyekezett segíteni a fiatal operaénekesek pályakezdését is. Halála után részben egyik leányuk, Simándi Katalin vette át ezt a feladatot, akivel a pénteki döntők szünetében beszélgettünk… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.19 - tiszatáj

ÁRAMSZÜNETTEL ZÁRULT A MARATONI SIMÁNDY-VERSENY
Négy kategóriából négyben déli szomszédaink énekesei győztek a szegedi Simándy-versenyen, pontosabban a II. korcsoportban Temesi Mária növendéke, a szerbiai Padéról indult Csuzdi Eszter, a szegedi művészeti kar hallgatója szerezte meg az első díjat. A győzteseket a vasárnapi díjátadó gálakoncerten hallhatja a közönség a Szegedi Nemzeti Színházban… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.17 - tiszatáj

SHIVA BABY 
Forma és tartalom ritkán olvad ilyen hibátlan egységbe. Sőt, Emma Seligman kritikai hozsannákkal útra bocsátott dramedyjéhez még nagyszerűbb bravúr köthető: a járványidőszakban piacra dobott művek talán legtökéletesebbje, plusz megoldásai bármelyik filmtörténeti irányzat díszére válnának… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.17 - tiszatáj

DARVASI LÁSZLÓ: PÁLCIKA, A DETEKTÍV
Darvasi László az első Pálcika-könyvében már megteremtette azt a színes, kedves és élettel teli mesevilágot, amely otthont ad a második kötet, A nagy Gerbera-nyomozás cselekményének is. Habár a könyv folytatás, a szerzői előszó összekapcsolja annak előzményével és el is választja tőle: „Ez most egy új mese” – így a szerző. A második kötet önmagában is megállja a helyét, bár ha valaki ezzel a kötettel ismeri meg a Pálcika-világot, annak valószínűleg egy picit fészkelődnie kell, mire a beszélő, izgő-mozgó tárgyak között kényelmesen elhelyezkedik. Mert itt megesik, hogy Pálcikának ceruzákat kell kivallatnia, az ereszt Endrének hívják és szereti heccből az emberek nyakába csorogtatni a vizet, és különös szerelem születhet egy fogpiszkáló és egy kutyatej virágocska között… – KATONA ALEXANDRA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)