06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
06.08.
| A Szőke Óceán – Szépírók a Vígmatrózban >>>
05.27.
| Isteni testek – kötetbemutató >>>
05.17.
| Munkácsy-díjas festőművész kiállításával nyit újra a REÖK >>>
05.14.
| Online Túlélősóval jelentkezik Szegedről a MASZK Egyesület >>>
04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
 TiszaLINE Szalon

05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Acsai Roland, Fenyvesi Orsolya, Lanczkor Gábor, László Liza, Maurits Ferenc, Németh Zoltán, Mary Oliver, Veszprémi Szilveszter versei
Molnár Lajos, Tarcsay Zoltán prózája
Tőzsér Árpád naplójegyzetei
Balázs Katalin, Balogh Gyula, Kelemen Zoltán, Milián Orsolya tanulmánya
Diákmelléklet: Gerencsér Péter a Jókai-regények filmes adap­tációiról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

„…az idő rétegei összetömörültek”
2015.06.07 - tiszatáj

ELÉGIAZAJ, KRUSOVSZKY DÉNES ÚJ VERSESKÖTETE

Múlt. Jövő. Út. Zaj. Fragmentum. Én. Címszavakban így lehetne összefoglalni Krusovszky Dénes legújabb verseskötetét. Június 2-án debütált az új kötet a Margitutcakilencben, ahol a szerzővel Turi Tímea és Földényi F. László beszélgetett. A kora esti órák remek környezetet biztosítottak az elégikus lírának, Lengyel Zoltán improvizatív verskísérő akkordjai pedig erre ráerősítve teremtették meg a versekkel szinkronban az est atmoszféráját.

A kötet címe műfaj határozó is egyben. Földényi F. László ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a kötet elégiái nem annyira a nagy romantikus elégiák folytatásai, hanem összetört elégiák – éppen a zaj által. Olyan, mintha egy papírlapot összegyűrnénk, majd kiegyenesítenénk, ugyanazok a paraméterei, ám mégsem egyezik meg az érintetlen lappal. Krusovszky a vers címével kapcsolatban szintén a zajra tette a hangsúlyt. A kötet verseinek keletkezésére utalva mesélte el, hogy az elején zavarta ez a zaj, amely minden versben fellehető. Ez az emlékezés lehetetlenségéből is adódik, vagyis a felejtésből, a rosszul emlékezésből, vagy éppen a rosszul emlékezni akarásból, ám az idő előre haladtával éppen ez kezdett egyre érdekesebbé válni. Miképpen válik a személyes emlék versé, és ezáltal hogy távolodik el tőle. Az Elégiazaj nyitóverse, A forrás éppen ezt a felismerést fogalmazza meg. A költő saját bevallása szerint itt érte magát tetten. A feltérképezendő köztes teret, amelyben mozog. Ehhez a vershez kötődik egy személyes szál is. Egy külföldi felolvasóesten a nyitószavát – „feltartóztathatatlan – lősorozathoz hasonlították, ezáltal annyira megtetszett neki, hogy annak ellenére, hogy nem hangzik jól, nem lett csere áldozata.

A személyesség végig meghatározza a kötetet. Krusovszky Dénes saját bevallása szerint ebben költői tudatosság is van, nem akart ellépni magától, illetve a közegtől és ezzel együtt a kortól, amelyben él. Ezek a személyes emlék(töredék)ek beszélnek a társadalomról, amiben felnőtt. Földényi F. László hozzáfűzte mindehhez azt is, hogy tíz év múlva az olvasó kap egy látleletet az elmúlt évek Magyarországáról, és így már-már a politikai költészet sorába illeszthető, melyre a költő tagadó válasszal felelt: „Nem írok politikai verset, ami annak tűnik, az sem annak készült”. A politikai hangot inkább a rádiókritikáiban lehet fellelni, amelyet élvez is, azonban a versektől ez távolabb áll.

Az kötet alapját szolgáltató múltfoszlányok magukban hordozzák a fragmentáltságot, amely a kötet egyik fő attribútumává válik. Földényi F. László a céltalanság motívumának (Király István- szitokszó, Nagy László, Kukorelly Endre) végigvezetésével jut el Krusovszky verseinek szétesett világához. Tele van fragmentumokkal, a dolgok nem állnak össze, és nem azért, mert nem szeretnénk. Itt ismét felmerült a felejtés kérdése a kötet Részletek című versével alátámasztva. Ebben a versben párbeszédet olvashatunk, ahol minden kérdésre nemleges válasz érkezik: Emlékszel? […] Nem emlékszem.”

Ez a fragmentáltság kérdésköre vezetett át egy másik értelmezési lehetőséghez, amelyet szintén Földönyi F. László kínált. Eszerint a kötet néhol rövid, néhol hosszú, novellaszerű versei a semmiből jönnek, majd a semmibe mennek. Csupán fel-felvillannak apró jelenetekként, amelyekből éppen a fragmentáltság miatt nem lesz egész. Némafilm, ami megmozdul, ám sosincs vége, valahonnan ki vannak szakítva. A beszélgetés során azonban kiderült, hogy nem volt erre irányuló költői szándék, és a filmek világában mint outsider mozog a költő, már ami a filmkészítést illeti. Nincs meg az a biztonság, mint az irodalomban, annak ellenére, hogy Trier Antikrisztusáról, illetve nemrég a The Walking Deadről írt kritikát és rengeteg filmet néz. Az egyetlen filmes párhuzam a Bizalom című versben fedezhető fel: „Bíró Józsefné hol vagy?” Ez a sor Szabó István azonos című filmjében hangzik el Andorai Péter szájából, és annyira megragadta ez a mondat, hogy nem tudott szabadulni tőle.

A filmes hatások mellett azonban jóval fontosabbak az irodalom felől érkezők. Földényi F. László tréfásan megemlítette, hogy olyan, mintha Krusovszkyt a magyar irodalom nagy vesztesei vonzanák. Nem csak a kötetben előkerülő Komjáthy Jenő kapcsán jutott erre a következtetésre, hanem az eddig megjelent írásai, esszéi kapcsán, többek között Gulyás Pálról (Magyar Narancs) vagy Erdélyi Miklósról.

A kötetben Marno János hatása érezhető talán a legmarkánsabban és rajta átszűrve másoké. Például a Marno által nagyra és egyben csapnivaló giccsköltőnek tartott Pilinszky Jánosé, vagy József Attiláé, Tandori Dezsőé. A külföldi lírából pedig John Ashbery, Dylan Thomas neve hangzott el, illetve az 50-60-as évekbeli New York-i költészetet emelte ki Krusovszky, amely nem igazán szivárgott be Magyarországra, hiszen itthon a beat költők hatottak inkább.

„…ez lenne a múltam,
az összekoccanó ágak,
a vörös foltok fehér alapon,
és akkor megláttad
az őzet egy bokor
mögül előlépni,
és láttad a vérző sebet
az oldalán, míg lehajolt,
hogy szomját oltsa,
leeresztetted a puskát,
közelebb léptél, egész közel
ez hát a jövőm forrása,
akkor felnézett rád,
és megszólalt, igen.”

A forrás

Vagdalt Krisztina

 

krusovszky-elegiazaj-cimterv-06Krusovszky Dénes: Elégiazaj

Magvető Könyvkiadó

Budapest, 2015

88 oldal

2490 Ft

 

 

 

 


Címke: , , , , , , , ,
2021.06.23 - tiszatáj

AZ ARTÉR EGYESÜLET KIÁLLÍTÁSA
Art-art: összetart!
Az Artér Egyesület immár több, mint 15 éve alakult Budafokon. Tagjai olyan művészek, akik különböző szálakon kötődnek Budapest XXII-ik kerületéhez. A hivatásos alkotók szakmái az alábbiak: festő, grafikus, szobrász, keramikus, ötvös, divattervező, textiltervező, fotográfus, üvegtervező, formatervező, építész, illetve restaurátor […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.23 - tiszatáj

– MONDJA CSUZDI ESZTER, A SIMÁNDY-ÉNEKVERSENY EGYETLEN MAGYAR GYŐZTESE
A Szegeden tanuló vajdasági szoprán, Csuzdi Eszter lett az idei Simándy-énekverseny egyetlen magyar győztese. Temesi Mária növendéke nemcsak az aranyéremmel járó félmillió forintot kapta meg, hanem koncertezni hívták Moszkvába, és további különdíjakat is nyert… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.22 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A kiállítás címe, Magánélet, nem sokkoló, csak tényt közöl. Miközben kísérlet(ek) tanúi vagyunk. Sajnos nem csak tanúi, a mi bőrünkre is megy (és ment) a játék. Soha eddig meg nem élt helyzetbe kerültünk, valamennyien. Váratlanul csapott le ránk a vírus, a karantén, a ránk kényszerített bezártság, a reménytelenség, az egyedüllét, a kettős, vagy többes magány, amiből semerre se léphettünk ki […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.21 - tiszatáj

OPERARAJT-PROGRAM INDÍTÁSÁT JELENTETTE BE ÓKOVÁCS SZILVESZTER
A szegedi Simándy-verseny tapasztalatai nyomán ötven énektanárral 2022-ben országszerte elindítanák a tehetségfejlesztő Operarajt-programot – jelentette be a vasárnapi díjátadó gálaesten a zsűri elnöke, Ókovács Szilveszter. A Magyar Állami Operaház főigazgatója szeretné, ha több fiú választaná ezt a pályát, és trendivé tenné az éneklést… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.21 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
Szabó Gábor tanulmánykötete a mikrohistória és az újhistoricizmus létrejötte óta igen intenzíven gyarapodó emlékezet-diskurzuso­kat bővíti kortárs magyar regények, rövidprózák, esszékötetek és Petri György lírai munkásságának mélyreható elemzésével. Első látásra is kitűnik, hogy Szabó nemcsak a legszűkebb és legelitebb kortárs kánon kínálatából válogat, hanem egy-egy szerző kevésbé előtérben lévő szövegével, vagy az idő próbáját még ki nem állt műveivel is előszeretettel foglalkozik… – KISS A. KRISZTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.20 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SIMÁNDI KATALINNAL, A LEGENDÁS TENORISTA LEÁNYÁVAL
Több mint két évtizeden át Simándy József özvegye képviselte a családot a legendás tenorról elnevezett szegedi énekversenyen. Jutka asszony köszöntőt mondott, díjat, ajándékot adott át, igyekezett segíteni a fiatal operaénekesek pályakezdését is. Halála után részben egyik leányuk, Simándi Katalin vette át ezt a feladatot, akivel a pénteki döntők szünetében beszélgettünk… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.19 - tiszatáj

ÁRAMSZÜNETTEL ZÁRULT A MARATONI SIMÁNDY-VERSENY
Négy kategóriából négyben déli szomszédaink énekesei győztek a szegedi Simándy-versenyen, pontosabban a II. korcsoportban Temesi Mária növendéke, a szerbiai Padéról indult Csuzdi Eszter, a szegedi művészeti kar hallgatója szerezte meg az első díjat. A győzteseket a vasárnapi díjátadó gálakoncerten hallhatja a közönség a Szegedi Nemzeti Színházban… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.17 - tiszatáj

SHIVA BABY 
Forma és tartalom ritkán olvad ilyen hibátlan egységbe. Sőt, Emma Seligman kritikai hozsannákkal útra bocsátott dramedyjéhez még nagyszerűbb bravúr köthető: a járványidőszakban piacra dobott művek talán legtökéletesebbje, plusz megoldásai bármelyik filmtörténeti irányzat díszére válnának… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.17 - tiszatáj

DARVASI LÁSZLÓ: PÁLCIKA, A DETEKTÍV
Darvasi László az első Pálcika-könyvében már megteremtette azt a színes, kedves és élettel teli mesevilágot, amely otthont ad a második kötet, A nagy Gerbera-nyomozás cselekményének is. Habár a könyv folytatás, a szerzői előszó összekapcsolja annak előzményével és el is választja tőle: „Ez most egy új mese” – így a szerző. A második kötet önmagában is megállja a helyét, bár ha valaki ezzel a kötettel ismeri meg a Pálcika-világot, annak valószínűleg egy picit fészkelődnie kell, mire a beszélő, izgő-mozgó tárgyak között kényelmesen elhelyezkedik. Mert itt megesik, hogy Pálcikának ceruzákat kell kivallatnia, az ereszt Endrének hívják és szereti heccből az emberek nyakába csorogtatni a vizet, és különös szerelem születhet egy fogpiszkáló és egy kutyatej virágocska között… – KATONA ALEXANDRA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)