Nemes Jeles László: Nyitottnak kell lenni, akkor működik a film
Június 11-től látható a hazai mozikban a cannes-i zsűri nagydíjával is jutalmazott Saul fia, amelyet 35mm-re forgattak. Bízzunk benne, hogy a normálfilmes kópiából kerül Szegedre, ahol június 10-én lesz a film közönségtalálkozója… – A budapesti sajtótájékoztatón Tóth András Tozzi járt.
Június 11-től látható a hazai mozikban a cannes-i zsűri nagydíjával is jutalmazott Saul fia, amelyet 35mm-re forgattak. Bízzunk benne, hogy a normálfilmes kópiából kerül Szegedre, ahol június 10-én lesz a film közönségtalálkozója… – A budapesti sajtótájékoztatón Tóth András Tozzi járt.
„Azt akartam, hogy úgy nézze végig a néző, aki beül a filmre, hogy a lelkéhez elérjen valami, amihez nem kell előzetes felkészítés, prekoncepció” – mondta a csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón a Saul fia rendezője, aki hozzátette: „Nyitottnak kell lenni, akkor a film működik. Tulajdonképpen azért készült a film, hogy beszéljenek róla” – tette hozzá Nemes Jeles László, aki a sajtótájékoztató elején visszafogottan és igen röviden válaszolt a moderátor kérdéseire. „Korán van még” – mentegetőzött.
A közel kétórás sajtóesemény végére aztán a maga módján kinyílt a rendező, és még azt is megosztotta velünk, hogy 2010-ben, egy téli kirándulás alkalmával eszébe jutott egy mondat, ami így hangzott: „Egy férfi, aki a krematóriumban embereket éget el, talál egy gyereket, akiről azt hiszi, a fia, és megpróbálja eltemetni”. Ezzel kereste meg Clara Royer társ-forgatókönyvírót, francia írónőt, aki csak ennyit mondott rá: „Ez film!”. Így indult a közös munka.
Low-budget film a javából
A produkciót az eredeti tervek alapján külföldi filmes partnerekkel készítették volna el, de túl kockázatosnak találták a produkciót: elsőfilmes, szokásos téma… Végül a Magyar Nemzeti Filmalap fejlesztési és gyártási támogatásával készült az alkotás 35 mm-es filmszalagra, ami amellett, hogy ritkaságnak számít a digitális technológia korában, igen költséges is, ráadásul kosztümös, ami szintén megnöveli a büdzsét. A filmalap 321,6 millió forinttal, kiemelten támogatta az elsőfilmes alkotását.
A hang kiemelkedően járult hozzá a történet elmeséléséhez
Így hangzott az indoklás. A Vulcan-díjjal (korábban technikai nagydíj) kitüntetett Zányi Tamás hangmérnök azt mondta: a rendezővel és a zeneszerzővel, Melis Lászlóval hosszú, komoly együttműködés eredményeként született meg a film rendkívül összetett hangi világa. „A hangutómunka októbertől februárig tartott, végig ott ült mellettem László, a rendező.”
„Ez egy dokumentum hallucináció” – ötletelt a hangmérnök, aki hozzátette: megnéztem a forgatott anyagot némán is, megpróbáltam elvonatkoztatni, megérezni az egészet. Melis Lászlótól megtudtuk: „Hagyományos értelemben nincs a filmben zene, mert ugyan ott van, de nem halljuk, a legvégén viszont igen, ehhez pedig egy harmincas évekbeli haszid zenei gyűjtést használtam fel”.
Röhrig Géza véletlenül lett a főszereplő
A filmben a magyar főszereplők mellett német, lengyel, amerikai és izraeli színészek játsszák a főbb szerepeket. Összesen nyolc nyelven beszélnek az alkotásban.
Zabezsinszkij Éva a színészeket számos európai országból kiválogató casting director a főszereplő kiválasztásáról elmondta: olyan arcokat kerestünk, amelyek megfejthetetlenek, olyan hiteles karaktereket, akikről elhiszi a néző, hogy ebben a pokolban éltek.
A Sault alakító színészt egy másik szerep miatt keresték meg, behívták próbafelvételre, aztán megkérték, hogy segítsen a többieknek végszavazni, a főszereplőt helyettesítette.
„Azt néztük Lászlóval, hogy ez az ember, aki itt végszavazik előttünk, valójában Saul” – mesélte Zabezsinszkij Éva, aki hozzátette: „a produkció legnagyobb találmánya Géza, meggyőzött mindenkit.”
Az egyébként outsider, ösztönösen játszó Röhrig Géza főszereplő, New York-ban élő költő arról beszélt, hogy bár 1944-ben játszódik a film, az alapgondolatot akár más történelmi háttérrel is meg lehetett volna valósítani. „Azt szeretném, ha minél többen megnéznék, mert Magyarországon is érzékelhető, hogy egyes emberek fájdalmáról nem veszünk tudomást.”
Németországban is a Sony forgalmazza
A Saul fia – amely a független zsűri díjaival együtt összesen négy elismerést nyert Cannes-ban – a világ 48 országában lesz látható, így a Magyar Nemzeti Filmalap történetében biztosan az eddigi legnagyobb bevételt hozó produkció lesz. Európában szinte az összes országban, köztük az eddig kérdéses Németországban, valamint Amerikában, Mexikóban, Ausztráliában, Japánban, Dél-Koreában. Az egész világon folynak tárgyalások a forgalmazásról – tudtuk meg Sipos Gábor producertől. A film amerikai forgalmazási jogait a Sony Pictures Classics szerezte meg.
A 107 perces alkotást a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál után a világon elsőként a hazai közönség láthatja június 11-től. A Saul fia hazai premier előtti vetítéseire – ahol a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválhoz hasonlóan 35mm-ről látható – pillanatok alatt elfogytak a jegyek. Szegeden, a Belvárosi Moziban egy nappal korábban, június 10-én szerveznek közönségtalálkozót.
| Ki is ő?
Türelem című kisfilmje elnyerte a 38. Magyar Filmszemle legjobb kisjátékfilmnek járó díját, világpremierje a velencei filmfesztivál rövidfilm versenyében volt, majd jelölték az Európai Filmakadémia legjobb rövidfilm-díjára. Három kisfilmje (Türelem, The Counterpart, Az úr elköszön) több, mint 30 díjat kapott száznál is több nemzetközi filmfesztiválon. A budapesti sajtótájékoztatón megtudtuk: a következő terve már a filmalapnál van, ez egy 1910-es budapesti történet egy fiatal nőről. Forrás: Magyar Nemzeti Filmalap, Wikipédia |
A Saul fia alkotói a cannes-i filmfesztiválon aratott siker után elsőízben jelentek meg együtt a film magyar forgalmazója, a Mozinet által szervezett sajtóeseményen:
Nemes Jeles László rendező-forgatókönyvíró
Clara Royer társ-forgatókönyvíró, francia írónő, a két világháború közötti magyar irodalom szakértője
Röhrig Géza főszereplő, New York-ban élő költő
Molnár Levente szereplő, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja
Sipos Gábor producer (Laokoon Filmgroup)
Rajna Gábor producer (Laokoon Filmgroup)
Zányi Tamás, a Saul fia Cannes-ban Vulcan-díjjal kitüntetett hangmérnöke
Matthieu Taponier vágó
Zabezsinszkij Éva, a színészeket számos európai országból kiválogató casting director
| Tudta?
– A film forgatókönyvét Nemes Jeles László és Clara Royer írta. A filmet a magyar készítőkön kívül több nemzetközi alkotó is jegyzi: Erdély Mátyás operatőr, Matthieu Taponier vágó, Rajk László látványtervező, Melis László zeneszerző, a sound design-t pedig Zányi Tamás készítette. – A 30 napos forgatás nagy része egy budapesti helyszínen és a Mafilmben zajlott. – Korabeli fotók és történészi kutatómunka alapján, Rajk László tervei alapján készült az Auschwitz-Birkenau-i koncentrációs tábor mára megsemmisült épületeinek reprodukciója. – Eredetileg meghívást kaptak Berlinbe, de miután kiderült, hogy „csupán” a Panoráma szekcióban láthatja a közönség, udvariasan visszautasították a meghívást, úgy döntöttek, várnak Cannes-ig. – A nemzetközi kritikusok értékelésein a Saul fia végig toronymagasan vezetett: ez volt az egyetlen versenyfilm, amely négy pont feletti átlagértékelést ért el. A FIPRESCI-díjat korábban Mundruczó Kornél Delta, Kocsis Ágnes Pál Adrienn, Makk Károly Egymásra nézve és Szabó István Mephisto című filmje nyerte el Cannesban. – 46 év után először ér magyar rendezőt az a megtiszteltetés, hogy első játékfilmjével a cannes-i hivatalos versenyprogramban szerepelhet. (Makk Károly: Liliomfi, 1955; Kósa Ferenc: Tízezer nap, 1967; Sára Sándor: Feldobott kő, 1969.) – A Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában utoljára 2010-ben került magyar film, a Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv (Mundruczó Kornél) és A londoni férfi (Tarr Béla) azonban már nemzetközileg korábban befutott alkotók munkái voltak. – Cannes-ban a versenyfilmek közül a Saul fia volt az egyetlen, amelyet nem a digitalizáció révén kialakult új eljárásokkal, hanem hagyományos technikával készítettek és mutattak be a fesztiválon. |
MTI Fotó: Kovács Tamás
