08.04.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban – Negyedik epizód >>>
07.29.
| THEALTER 2021: fókuszban a színházi sokszínűség és a fiatal alkotók >>>
07.29.
| THEALTER 30(+1) színháztudományi konferencia >>>
07.28.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban – Harmadik epizód >>>
07.23.
| Legéndy Jácint performanszai a 101 Klubban DJ Cuvious partisorozatán belül – Nightclub in the Sky >>>
07.22.
| Grand Café – Ráolvasás 07. – Halász Rita: Mély levegő >>>
07.10
| Héthatár: itt a környezettudatos művészeti fesztivál >>>
06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
 TiszaLINE Szalon

07.22.
| Szeged középkori városmagját találták meg a Móra-múzeum régészei >>>
05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Bék Timur, Horváth Eve, Juhász Róbert, Marczinka Csaba, Nagy Zalán, Tóth Réka Ágnes, Vasas Tamás versei
Abafáy-Deák Csillag, Szilágyi Zsófia Emma, Szilágyi-Nagy Ildikó, Totth Benedek prózája
Zalán Tibor drámája
Végel László naplórészletei
Fried István, Kovács Krisztina tanulmányai
Bazsányi Sándor, Urbanik Tímea Mészöly Miklósról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

„Az ember nem születik nőnek, hanem azzá válik”
2015.05.30 - tiszatáj

PROJEKT_LULU*,
RÉGI ZSINAGÓGA

Először mi, nők megyünk be a játéktérbe, így kérte a társulat. Már a jegykezelés pillanatában a színészekbe botlunk, pontosabban kizárólag férfi színészekbe, akik mintegy laza sorfalat állva asszisztálnak bejövetelünkhöz. Máris sejthető, hogy itt fontos lesz nő és férfi viszonya, a nyitány azt sugallja, hogy ebből mi, nők jövünk ki nyertesen, vagy legalább magabiztosabban.

Wedekind Lulu című drámája önmagában nem egészen ezt sugallja, de mivel az előadás helyszíne az alternatív színházi központ, várható volt, hogy nem pusztán a darabot fogja lekövetni a Manna Produkció és a MASZK közös projektje, s így is lett. Geréb Zsófi rendező a gombhoz találta meg a kabátot, először feminista témához gyűjtött anyagot: cikkeket, tanulmányokat és civil blogbejegyzéseket, majd az összegyűlt anyaghalmazhoz keresett elmesélhető vázat, ez lett a Wedekind-darab. Az alternatív dramaturgiának bevett módszere lett mára, hogy az irodalmi anyagot dokumentumokkal elegyítse, s ha az utóbbiak a napi közéletből származnak, a klasszikusok is dekódolhatóan aktuális, eleven szövetté válhatnak. Nem mindegy persze, hogy kinek a kezén, a rendező szak előtt esztétikát hallgató Geréb Zsófi és dramaturg társa Zsigó Anna munkája azonban több, mint meggyőző.

 

P2130749-1600

 

A több-ség nem csak az önreflexív és a társadalmi nemi szerepekre rákérdező beemelt textusokból adódik, hanem a közös aktivitásból, mivel a játszók a nézőket nem hagyják meg kényelmes passzivitásukban, hanem részvételre késztetik őket. Nem olyan provokatív helyzetekre kell gondolni, amitől a nézők többsége kifejezetten retteg, hanem játékos és kíméletes együttműködésre, ami például abból áll, hogy Lulu történetét megszakítva, az egyik színész közvélemény kutatást tart igen-nemmel válaszolható kérdések feltételével, amit a közönség felállva (= igen), vagy ülve maradva (= nem) teljesít. Mindenki belemegy a játékba, még pedig szívesen, mivel a kérdések hétköznapiak, s naponta szembe jönnek. „Feminista vagy?” szól az első, „tudod, hogy mit jelent a feminizmus?” követi a második. Előbb alig, utóbb tömeges az igen, és, még mielőtt valaki a szívéhez kapna, hogy milyen szélsőséges társaságba keveredett a gyanútlan nézősereg, gyorsan szólunk, hogy épp ellenkezőleg, végre valahol világosan „beszélünk” férfi-nő viszonyáról, de főképp a nők társadalmi megítéléséről. (Egészen naprakészen, ugyanis a pár napja az interneten körbefutó „esemény”, a nyilvános helyen történő szoptatás el- illetve nem elfogadása is a kérdések közé került.)

 

P2130586-1600

 

Később, az előadást újra megszakítva, még egyszer különválunk a férfiaktól, ők bent maradnak a színészekkel, mi az előtérbe vonulunk a színésznőkkel, s megbeszélünk pár intim női dolgot. E kisebb túra sem zökkent ki senkit, épp ellenkezőleg, hiszen „közünk van hozzá”, tehát zökkenőmentesen folytatódik az előadás.

Az alaptörténet szerint Lulu fejlődéstörténetét követjük nyomon. Lulu a darab elején naiv és önállótlan, még öltözködni sem tud egyedül. Férje halála után egymást váltják a férfiak az életében, hozzájuk fűződő viszonya egyre többet tesz a személyiségéhez, már-már magára ébred, kezdi felismerni erejét, ám végül az East Enden utoléri a végzet. Filézve ennyi, ám a két szövegtartomány összeszerkesztése számos új nézőpontot kínál a női és a férfinem beidegzett szokásainak és viselkedésének a sémáira, amelyek nem sokat változtak az elmúlt évszázad alatt.

(A vendégszövegek és a témakutatás forrásai megtalálhatók a www.luluprojekt.hu oldalon.)

 

P2130777-1600

 

Lulu nem csak cím-, de abszolút főszereplő. A férfiakat csupán a vele való viszonyuk mértékében ismerjük meg, bármennyire is átalakítóan hatnak rá, csupán statisztaként lökik egyik stációból a másikba. Lulut a fényes tehetségű Sodró Eliza játssza magával ragadó módon, teljesítménye lehengerlő, ahogy a megismert szende-szeleburdiból a kiteljesedő magabiztoson át a fájdalmas tapasztalatokban bővelkedő esendőig íveli e nőalakot. Az útját kikövező férfiak szerepében játszótársai derekasan helyt állnak: Béres Miklós, Rózsa Krisztián, Borsányi Dániel, Dér Zsolt, Sipos György és Bán Bálint, valamint a plusz egy nőalakot megformáló Kőszegi Mari könnyedén, megnyerő természetességgel váltanak stílust a színpadi játék és az interakciós részek között.

Nem csak a szöveg kevert, a színpadra állítás módja is. A drámai szakaszok hagyományos, naturális játéka spontánnak tűnő közvetlenséggel párosul, a díszlet jelzésszerű és utaló, mégis pontos környezetet fest, s a jelmezek is úgy jellemeznek, hogy a mai szem mellett Wedekind is elégedett lenne velük. A címszereplő képzőművészeti ihletettségű öltözékei viszik a pálmát, Juristovszky Sosa jelmez- és díszlettervező szép és attraktív munkát végzett. Sokat tett az előadásért a színpadon helyet foglaló három zenész is – Szabó Sipos Ágoston, Csizmás András és Komjáti Áron – akik hol effektekkel, hol dallamfutamokkal fokozták az atmoszférát.

Ibos Éva

(A cím idézet Simone de Beauvoir A második nem című könyvéből, 1949)

 

[nggallery id=554]

Fotó: Révész Róbert


Címke: , , , , , ,
2021.07.28 - tiszatáj

– MONDJA A SZÍNHÁZCSINÁLÓ
BALOG JÓZSEF
Annak ellenére meglepően sokszínű és gazdag az idei Thealter Fesztivál programja, hogy a szervezők harminc év óta először egyetlen fillér működési támogatást sem kaptak pályázatukra. A MASZK Egyesület nemrég Hevesi Sándor-díjjal elismert elnöke, a színészként az Újszegedi Szabadtéri Színpadon Molière-bemutatóra készülő Balog József szerint a szakmai szolidaritásnak és a pandémia okozta lefojtottságnak is köszönhető, hogy minden meghívott társulat vállalta a fellépést Szegeden… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.28 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZKÁROSI ENDRÉVEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Szkárosi Endre József Attila- és Mészöly Miklós-díjas írót Pánczél András kérdezte a Szekszárdi Magasiskola Mészöly Miklós Íróakadémián zajló irodalmi tehetséggondozásról […]

Tovább olvasom >>>
2021.07.28 - tiszatáj

BETTER DAYS
Húsbavágóan aktuális, sőt, régóta jelen lévő probléma az iskolai bántalmazás, mégis viszonylag kevés film (például a belga, mentális betegségekre szintén fókuszáló Ben X) helyezi érdeklődése homlokterébe. Noha a hongkongi születésű, de a szárazföldi Kína bizonyos relációit vizsgáló Derek Tsang végül nem alkot remekművet, drámája igen figyelemreméltó mű a témában… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.27 - tiszatáj

Bék Timur, Horváth Eve, Juhász Róbert, Marczinka Csaba, Nagy Zalán, Tóth Réka Ágnes, Vasas Tamás versei
Abafáy-Deák Csillag, Szilágyi Zsófia Emma, Szilágyi-Nagy Ildikó, Totth Benedek prózája
Zalán Tibor drámája
Végel László naplórészletei
Fried István, Kovács Krisztina tanulmányai
Bazsányi Sándor, Urbanik Tímea Mészöly Miklósról

Tovább olvasom >>>
2021.07.27 - tiszatáj

SIROKAI MÁTYÁS: LOMBOLDAL
A beat tanúinak könyvével elindult az antropocentrikus világot hátrahagyó utazás, amely A káprázatbeliekhez című második kötetben folytatódott a zöld álmokkal és az űr kozmikusságával. A Lomboldal visszatérés a földre, maga a zöld álmok megvalósulása, ahol beteljesedik a „növénylés”, és ahol a szilárd, ontológiai határok ugyanúgy elmosódnak, ahogy a korábbi könyvekben. Tematikusan tehát összekapcsolható a három kötet, mindben ott húzódik a növények megértésének vágya és azok szeretete, a mozgás, egy dehumanizált világ… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.26 - tiszatáj

JURONICS TAMÁS SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL-RENDEZÉSE ÚJSZEGEDEN
Amióta száműzték az operát a Dóm térről, lassan már annak is örülni kell, hogy egyáltalán játszanak egy máshol bemutatott, újrahasznosított produkciót az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. Juronics Tamás kortárs Mozart-rendezése, a Szöktetés a szerájból háromnegyed ház előtt tisztes sikert aratott… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.24 - tiszatáj

BRONKA NOWICKA:
MEGETETNI EGY KÖVET
Bronka Nowicka rendező, író, debütáló prózakötete 2016-ban elnyerte a lengyel Nike irodalmi díjat. Magyarul 2021-ben Sipos Tamás fordításában jelent meg Megetetni egy követ címmel. Ez a vékony kis könyv a tárgyak által előhívott emlékezet 44 rövid története. Ahogy a fülszöveg is ígéri, a kötet rálátást ad a lengyel falu, család, történelem egy-egy részletére is. Emellett létfilozófiai kérdéseket, és azok nyelvi leképezésének lehetőségeit is fejtegeti… – OLÁHNÉ KISPÁL ANITA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.23 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Jó és örömteli érzés ismételten jelen lenni a Vásárhelyi Őszi Tárlaton (VOT67). Tombol a nyár, idővel belefutunk az őszbe. Időzavar, a pandémia miatt. Jövőre tolódik a VOT68. Egyidőben vagyunk, vagy inkább párhuzamos időkben élünk?

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)