„…nos, nem magánügy”

BESZÉLGETÉS NÁDASDY ÁDÁMMAL ÚJ KÖTETE KAPCSÁN

„…nos, nem magánügy” – hangzik a Férfiszólam Kulka János hangján 2015. május 21-én az Apacuka kávéházban. A késő délutáni beszélgetésen Nádasdy Ádám új kötetéről beszélgetett Grecsó Krisztián a szerzővel, aláfestésnek pedig Kulka János olvasott fel egy-két kiválasztott darabot A vastagbőrű mimózából.

A könyv témája vitte a beszélgetést. Milyen a mai Magyarországon homoszexuálisnak lenni? Magánügy vagy nem magánügy? Milyen érzés titokkal élni évtizedeken keresztül? Nádasdy Ádám kötete – ahogy a szerző tréfásan fogalmazott – etológiai munka, „ismertető irodalom” például „arról, hogy ezek a lények mivel táplálkoznak”. Félretéve a tréfát a többek között az ÉS-ben megjelent tárcákból, esszékből építkező könyv sablonok és mindenféle sallang nélkül szólal meg a melegekről, vagy még inkább – utalva ezzel Eszterházy Péter fülszövegére – a szerelemről. Grecsó Krisztián hozzátette, hogy ez a kötet bemutatja, hogy lehet valakivel együtt élni, házasságban élni, illetve miként lehetséges tisztességgel és egymás megbecsülésével kinyitni egy kapcsolatot. Ez esetben pedig mindegy, hogy a szerelem tárgya nő vagy férfi.

Vagy mégsem? Nádasdy kötete pozitív kicsengésű, ezzel együtt gondolatébresztő is. Mi történik, ha egy heteroszexuális pár megy be a zöldségeshez? Semmi, az természetes, az élet. Mi történik, ha egy meleg pár látogat el ugyanerre a helyre? Az már szex. A boltból távozó pár nemi élete azonnal beszédtéma lesz az eladók körében.

A kötet címe erre is utal valahol. A vastagbőrű mimóza. A mimóza, ami a legkisebb érintésre is összehúzódik, érzékeny, miközben a külső hatások visszapattintásához, a titok, kereszt cipeléséhez szüksége van a vastag bőrre. Másként szólva: sündisznó – a tüske alatt félénk kisállat lakozik.

Nádasdy szerencsésnek mondta magát, hogy őt soha nem érték atrocitások, és a könyvben sem a tragikus események, aspektusok kerültek a középpontba, hanem a mindennapi élet. Amikor egy meleg pár új lakásba költözik, vagy amikor egy buliban megismerkednek, vagy éppen amikor egymás cipőjét húzzák fel reggel. A másodlagos szexuális jegyek fontossága, hogy ő – Nádasdy Ádám – akkor örül, ha a teregetéskor csupa férfi holmi van, vagy a reggeli villanyborotva hangja tölti el jó érzéssel.

Az író egy másik hasonlatában egy osztálykirándulást idézett meg, amely során egy kövekkel megrakott hátizsákban kell ugyan olyan boldogan és vidáman ugrálni, masírozni a többiekkel. A kő, a titok, amivel, ha hosszútávon együtt kell élni „rombolja a személyiséget” – fűzte hozzá Kulka János.

A titkot, mint a lét alapkövét Grecsó Krisztián a kötet központi motívumának nevezte, amely állandó és meghatározó eleme az írásoknak. Nádasdy ezzel kapcsolatban párhuzamot vont más kisebbségekkel, mint a cigánysággal, a zsidó vagy éppen a határon túli magyar közösségekkel. A titok összetartozást, és elfoglaltságot is ad: „Rólad tudják?” – hangzik a kérdés a meleg közösségekben. Itt érkeztünk el Nádasdy Ádám azon gondolatához, miszerint a melegség mint beszédaktus létezik a nagyvárosi környezetben. A vallomás által épül ki az identitás, míg a kisvárosi, falusi környezetben ez másként működik.

Ezt a szálat folytatva felmerült az Istentől kapott talentum adta felelősség. Bűn-e hallgatni, nem beszélni annak, akinek lehetősége van rá? Egyfajta társadalmi kötelesség és felelősség a tehetség. Beszélni kell a ki nem mondott dolgokról, hogy a közösség többi tagjának könnyebb legyen. A rendszerváltás óta szép lassan megindult a homoszexualitásról szóló diskurzus, beszivárgott a közbeszédbe – ily formán egy generációs váltást is említhetünk, ám még mindig van miről beszélni.

Mindezek miatt mondja Nádasdy Ádám : „…nos, nem magánügy”.

 Vagdalt Krisztina

Nádasdy Ádám: A vastagbőrű mimóza

Magvető Könyvkiadó

Budapest, 2015

168 oldal

2690 Ft