Tiszatájonline | 2015. május 14.

Nádas-est a Müpában

A Literárium–Kortárs írók a Müpában elnevezésű sorozat keretében tegnap este Nádas Péter volt a kétrészes est vendége. Ebben a nívós előadás-sorozatban korábban Esterházy Péter és Borbély Szilárd is szerepet kapott. A beharangozóban életre szóló élményt ígért a sorozat szerkesztője Keresztury Tibor, és nem túlzott. A kétrészes program odaszögezte a hallgatóságot a székéhez […]

A Literárium–Kortárs írók a Müpában elnevezésű sorozat keretében május 11-én este Nádas Péter volt a kétrészes est vendége. Ebben a nívós előadás-sorozatban korábban Esterházy Péter és Borbély Szilárd is szerepet kapott.

A beharangozóban életre szóló élményt ígért a sorozat szerkesztője Keresztury Tibor, és nem túlzott. A kétrészes program odaszögezte a hallgatóságot a székéhez, pedig – nyilván nem szükséges hangsúlyoznom – Nádas nem a könnyeden alkotók közé tartozik.

Az első részben Veiszer Alinda beszélgetett az íróval. Nádas Péter az alkalomhoz illően feszesen elegáns volt, tükörfényes cipője fénye szinte vakított a színpadi fényben. Veiszer Alinda remek volt tegnap. Nádas Péter keményen, szinte akaratosan ellenállt és csak arra válaszolt, amire akart. Adott egy kis értelmes feszültséget a dolog dramaturgiai megoldásához. Volt azért ebben sok huncutság is.

Először a napirendje, a napjai szokásos menete felől kérdezett az est háziasszonya, Nádas rögtön hárított, majd önellentmondóan kifejtette, hogy mindig azonos időben fél 8-kor ül az asztalához, kivéve, amikor már 6-kor. Csak kávét iszik, reggelizni nem szokott. Délelőtt 4-5 órát dolgozik. A délután a regenerálódásé, ilyenkor megtiltja magának, hogy a készülő műről gondolkodjon, ahogy kifejezte magát „nincs fantáziálás”. Másnap aztán, mikor újraolvassa a megírt részeket, gyakran előfordul, hogy „kő kövön nem marad”.

Nádas szerint elmondhatatlan a napi történés, mert a lényeg, a „valódi történés” ezen belül marad. Kissé feloldódva és mosolyogva mesélte, hogy igazság szerint, minden napja a kertben kezdődik, ahol megnézi, mi történt az éjszaka folyamán. Szemmel látható volt, mennyire fontos az írónak a kert, az élővilág.

A következő kérdés egy nagyon régi, de élesen megmaradt emlékre vonatkozott. Másfél éves volt Nádas, mikor egy bombatalálat nyomán a légnyomás a falhoz nyomta őket anyjával együtt. Itt hosszabb pszichologizáló fejtegetés következett a korai emlékek észlelés jellegéről. A készülő műben előkerülő történelmi háttér volt a következő téma.

Természetesen a mindennapokhoz tartozó szubjektív történelem belekerül a műbe. Inkább az időszelleme, a Zeitgeist az, amit meg akar ragadni. Egy nagyon fontos törekvést hangsúlyoz Nádas, arra irányul az igyekezete, hogy ne értékeljen, nincs jó meg rossz, tények vannak.

Izgalmas és nem teljesen hízelgő felvetésben Nádasnak a színházhoz fűződő viszonya merül fel. Közösen megállapítják a beszélgetőtársak, hogy ez valamiért nem sikerült az író eddigi életében. Nádas nem is tervez ilyen irányú elmozdulást. Számomra a legérdekesebb az volt, ahogy MGP hitelességét ecsetelte az író.  Határozottan kiérződött, hogy hagyta magát meggyőzni Nádas Péter Molnár Gáltól. A film nem vonzza, bár megélhetési okokból írt néhány filmnovellát, ebből kettőt meg is filmesítettek.

A beszélgetés zárásaként az európai helyzetre kérdez Veiszer Alinda és itt Nádas világnézetének legfontosabb eleme merül fel. Szerinte nem fejlődés, hanem differenciálódás történik a világban, és ennek következménye, hogy tönkretesszük a bolygót, ami véleménye szerint nemcsak ökológiai, hanem társadalom szociológiai kérdés, és elsősorban az.

Az egyórás beszélgetést két produkció tette még élményszerűbbé. Hajduk Károly a Szirénénekből olvasott fel, majd Zsótér Sándor Nádasnak Ronyecz Máriáról szóló írását adta elő. Mindketten méltó intellektussal szerepeltek. Zsótér felolvasása nyomatékosította Nádasnak a színházról vallott nézeteit, elvárásait. A néző bizony sajnálta, hogy a színház nem szippantotta be Nádast. Hiány született ebből a sikertelenségből.

A műsor (és ez nem elszólás, Novák Eszter által rendezett színházi est volt ez), második felében Nádas Péter olvasott fel egy órában készülő művéből. A felolvasott részlet egy Amerikából érkezett levél és egy antik kendő köré szövődött, szokásos szerteágazó, de követhető Nádas-módon.

A felolvasást tagolva Csalog Zsolt főleg Kurtág-művekből zongorázott, így osztva emészthető részletekre Nádas Péter nagyon jó szereplését.

Fürth Éva

Fotó: www.pim.hu