02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
02.15.
| Plakátkiállítás a Visegrádi csoport 30. évfordulója alkalmából >>>
02.15.
| A Magyar Művészeti Akadémia Elfolyó idő c. tárlata a Pesti Vigadóban >>>
02.13.
| Csáth és démonai bemutató a Vígstreamházban >>>
02.11.
| Egy nő filmvetítés ingyenes · Online esemény >>>
02.06.
| Februári új kiállítások, programok, események a Deák17 Galériában >>>
02.06.
| Otthonába költözik a színház! – indulnak a Miskolci Nemzeti Színház online közvetítései >>>
 TiszaLINE Szalon

02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>
11.18.
| Ezer újkori metszetet tesz digitális közkinccsé az Országos Széchényi Könyvtár >>>
11.13.
| Kürti László és Ross Gillett kapja a Balassi Bálint-emlékkardot >>>
10.30.
| Lemezen adták ki Keith Jarrett legendás müpabeli koncertjét >>>
10.30.
| Hogyan mutatja be egy bevásárlóközpont értékvilágát egy logó? >>>
10.30.
| A művészet, az együttműködés és a kihívásokon felülkerekedő kreativitás ünnepe volt a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál >>>
10.29.
| Asztali beszélgetések… – Sztehlo Gábor, az embermentő >>>

Quan Barry, Báthori Csaba, Becsy András, Csehy Zoltán, Alan Dugan, G. István László, Németh András, Radnai István, Vas Máté versei

Mátyás Győző, Petőcz András prózája

Mítoszok, mesék, testamentumok – Margaret Atwood szövegvilágairól (Benczik Vera, Kérchy Anna, Kovács Fruzsina, Kürtösi Katalin, Martonyi Éva, Sághy Miklós tanulmányai)

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Igazságszolgáltatás, média, művészet
2015.04.24 - tiszatáj

AZ ERŐSZAK PERFORMATÍV TÜKREI

Az április 16-i FISZ Kritikustusa témája az erőszak volt, az est erősségét pedig a más-más szakmát képviselő résztvevők, de szakma-független egyéni hangsúlyaik is adták. Magyari Péter és Panyi Szabolcs újságírók, Frazon Zsófia muzeológus, a Néprajzi Múzeum munkatársa, Tompa Andrea színházkritikus és író beszélgettek Antal Nikolett moderálásával. Az erőszak konkrét esetei mentén szó esett a gyógyulás és gyógyítás lehetőségeiről, a (napi)sajtó sok esetben ferdítő retorikájáról és az ezt (is) ellensúlyozni képes művészi reprezentációkról.

A beszélgetés gerincét a tavaly óta láncban felszínre kerülő, szexuális erőszakról számot adó esetek képezték. Egy kivételével minden esetben felsőoktatásba került, álneves megjelenést kérő lányok keresték fel az újságírókat történeteikkel: volt ezek között egykorú által elkövetett gólyatáboros zaklatás, Mira és Réka ügye, melyekről Panyi Szabolcs írt az indexen, – ezekben az esetekben a HÖK és környezete egységes erővel próbálták az áldozatot lebeszélni a mentő kihívásáról vagy a feljelentés megtételéről – és tanár által elkövetett erőszak egy főiskola falai közt, ilyen volt Orsi esete. A kivétel pedig Sipos Pál, a középiskolai magyar tanár esete volt, melynek első sajtóvisszhangját a Magyari által írt Utána minden állat szomorú című cikkben olvashattuk. A 25 évig lappangó esetet egy férfi áldozat megszólalása hívta életre, de Magyari szövege már több érintett elbeszélése alapján íródott.

Frazon Zsófi az Ellenpedagógia a tóparton című kiállítás kurátoraként vett részt a kerekasztal-beszélgetésben: a kiállítás Leveleki Eszter által 1938-tól 1978-ig tartott, reformpedagógiai módszerekkel dolgozó bánki táboroztatásait dolgozza fel. A viszonylag egyidejű megjelenés és Sipos bánki tábortagsága miatt a Sipos által tartott szendrői táborok mégis összemosódtak a médiában Leveleki táborával. A média ezen megkérdőjelezhető összemosó tendenciái mellett szóba került a személyes újságírói attitűd is, a konkrét erőszak-esetek megírásának mikéntje. Rendkívül érdekes volt arról hallani, hogy Magyari és Panyi hogyan élték meg a folyamatot, az áldozatokkal, elkövetőkkel való találkozásokat, beszélgetéseket, és hogy hogyan, milyen irányelvek mentén formálták késszé az anyagot.

Antal Nikolett jó érzékkel hozta szóba a viszonylag friss Rolling Stone ügyet, mely újfent aktualizálta az (oknyomozó) újságírás érzékeny kérdéseit. A Rolling Stone egy szexuális erőszak esetét írta meg az áldozat elbeszélése alapján, az áldozatot álnéven (Jackie) nevezve. Később, a rendőrségi nyomozás során az derült ki, hogy a nő története több ponton cáfolható, erről a Washington Post adott hírt. Ezek után a Rolling Stone magazin felkérte a Columbia Egyetemet, hogy írjanak egy szakértői véleményt arról, hogy ők hol hibáztak a munkájuk során; a terjedelmes írás ’A Rape on Campus’, What went wrong címmel olvasható a Rolling Stone-on, és sok más mellett az érzelmi töltetű témák vakfoltgeneráló potenciáljáról is szó esik benne.

Magyari szerint az emocionális involválódástól újságíróként el kell vonatkoztatni, és ugyanazokat a módszertani alapelveket kell érvényesíteni egy ilyen ügy esetén, mint bármely más esetben, Panyi viszont egész másképp írta meg a gólyatáboros történeteket, mint más témájú írásait. Az áldozatok szemszögét vette fel, nem akarta még csak látszatát sem kelteni annak, hogy nem hisz nekik. Az együttérzést vagy a megértést azonban elkövetők is kiválthatják az emberből: Magyari például Sipost is megértette valahol, és elmondta, hogy a szendrői táborok résztvevői közül sokan nem hitték el a vádakat. Ezek az egyéni hangsúlyeltolódások azonban nem csak az oknyomozó újságírásban ismerhetők fel neuralgikus pontokként.

A viktimológia és a kriminológia történeti és szinkron sokszínűségét ugyanúgy szemléltethetik, mint a közvélemény, a kulturális beállítódás és az igazságszolgáltatási rendszerek heterogenitását. Ugyanakkor a nem szűnő dilemmákat okozó differenciák művészi kompozíciói terápiás funkciót tölthetnek be: Gerő Marcell Káin Gyermekei című filmje, melyből az est végén rövid részleteket láthattunk,– Monory Mész András Bebukottakjának folytatásaként – a bűn(özés) dialektikus természetét az elkövetőben rejlő áldozat felmutatása által képes megragadni. Gerő egy, a Magyar Narancsnak adott interjúban meg is említi, hogy az egyik legfontosabb alkotói attitűd, ami a film készítése során vezérelte őket, az ítéletmentesség volt. Hasonló hozzáállásnak lehetünk tanúi a PanoDráma Más nem történt című, a Sipos Pál-ügyet feldolgozó előadásának alkotóinál. Elliptikus szerkesztése és naturalisztikus stílusa, ahogy az ATV adásában Ördög Tamás, az oktatót alakító színész fogalmazott, nem a kész válaszok lelőhelye. Inkább a jelenvalóvá tett polifónia által életre hívható párbeszédé, ami Tompa Andrea szerint mind a fikciós, mind a dokumentarista irány felé húzó művészet fontos szerepének tekinthető. Szintúgy, az Ellenpedagógia a tóparton legsikeresebb mozzanatának a kiállítás recepciója, de Frazon Zsófia is a perspektívák változatosságát, az idealizálás sikeres elkerülését tartja. Ez a felépítés tette lehetővé azt is, hogy Sipos és Leveleki táboroztatásainak a médiában való összemosására maga a kiállítás önmagáért beszélve tudott reagálni. A konfliktusnak, az agressziónak, a titoknak és az elhallgatásnak az anyagban megjelenő formáit olyan diskurzusokkal összekötve, mint Max Weber uralom-tipológiája (vö.: karizmatikus uralom), úgy marad meg az értelmező szabadsága és a jelentésbeli rétegzettség, hogy – többek között – a Sipos-ügy vonatkozásai sem válnak általa didaktikusan elutasítottá vagy kiemeltté.

Az erőszakot kimondottan interdiszciplinárisan, s így valóban termékenyen megközelítő est ennek megfelelő zárszavaként Frazon a terápia és az elhallgatás megbontása céljából nagy ívű együttműködés lehetőségét sürgette: média, pszichológia, múzeum, színház és irodalom felléphetne végre egymástól tanulva és összehangoltan. Így legyen.

Pinter Leila

[nggallery id=537]


Címke: , , , , , , , , , ,
2021.02.24 - tiszatáj

TÉREY JÁNOS: NAGY TERVEKKEL JÖTTEM ROSMERSHOLMBA
Térey János egész lírai életművét áthatja a nagyság igénye. Már az első kötetekben feltűnő volt a beszélő erőteljes hangja, a megszólalás provokatív élessége, a sokat emlegetett természetes arrogancia. A nagyság itt leginkább a gyengeség (és gyengédség) hiányában, a kíméletlen határozottságban, illetve a nyelvi eredetiségben, elevenségben, pezsgésben érvényesült…. – GÖRFÖL BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.24 - tiszatáj

A Magyar Széppróza Napja 2021. évi online programsorozatából ajánljuk a Magyar Írószövetség Arany János alapítványa és a MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) programját: Hansági Ágnes irodalomtörténésszel, Jókai-kutatóval Kiss A. Kriszta irodalmár készített interjút.

Tovább olvasom >>>
2021.02.23 - tiszatáj

GURUBI ÁGNES: SZÍV UTCA
„Szétcincálom, apró darabokra szedem, elemzem, megmagyarázom, bizonyítékokkal alátámasztom” (132) – elemzi a párkapcsolati konfliktusban a másik felé tett gesztusait Anna, a Szív utca énelbeszélője, az analitikus szemlélet pedig nem csupán tematikai, de metanarratív szinten is központi kérdéssé válik a regényben. A negyvenes, kétgyermekes nő az életén át- meg áthömpölygő problémák eredőit kutatja: azt, hogy hogyan váltak időről időre működésképtelenné a párkapcsolatai, mi okozhatja kamasz lánya, Zsófi autoimmun betegségét, mivel magyarázhatók a szüleiről alkotott sztereotípiái, vagy hogy milyen titkok húzódtak megtört nagyanyja, Bergman Bella konok hallgatása mögött… – FERENCZ-FEHÉR DOROTTYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.22 - tiszatáj

A Magyar Széppróza Napja 2021. évi online programsorozatából ajánljuk: Tallinán Mariann színésszel, íróval, a Mesék az Operából sorozatban megjelent Tűzmadár című könyv szerzőjével Erős Kinga kritikus beszélget.

Tovább olvasom >>>
2021.02.22 - tiszatáj

A Magyar Széppróza Napja 2021. évi online programsorozatából ajánljuk: Terék Anna, költővel, drámaíróval Kiss A. Kriszta irodalmár készített interjút a vajdasági prózáról.

Tovább olvasom >>>
2021.02.21 - tiszatáj

A Magyar Széppróza Napja 2021. évi online programsorozatából ajánljuk: Mirtse Zsuzsa íróval, a Tizenhárom bűvös tükör – Mesék felnőtteknek című könyv szerzőjével Erős Kinga kritikus beszélget.

Tovább olvasom >>>
2021.02.19 - tiszatáj

A Magyar Széppróza Napja 2021. évi online programsorozatából ajánljuk: Balázs Attila íróval Csepregi János készített interjút.

Tovább olvasom >>>
2021.02.19 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS WEINER SENNYEY TIBORRAL
Weiner Sennyey Tibor költő, író, a DRÓT főszerkesztője, a Rajk Szakkollégium művésztanára beszél irodalmi tehetséggondozásról, az általa vezetett irodalmi műhely tapasztalatairól… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.02.19 - tiszatáj

A Magyar Széppróza Napja 2021. évi online programsorozatából ajánljuk: Nyulász Péter íróval, a kiskamaszok körében nagyon népszerű Helka-trilógia szerzőjével Erős Kinga kritikus beszélget.

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő