04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

Hogy jutottunk idáig? – „a valóság józan fanatikusai vagyunk”…
2015.03.11 - tiszatáj

PINTÉR BÉLA ÉS TÁRSULATA: TITKAINK, SZKÉNÉ SZÍNHÁZ

Pintér Béla tehetséges színház-művész. Nála csak az élet nagyobb dramaturg és rendező. Miközben a gondolkodó emberek jelentős része a címben feltett kérdésen töpreng jó ideje, magában mormogva az ismert sorokat („Óh, én nem így képzeltem el a rendet. Lelkem nem ily honos.”), megnézi a Titkaink c. darabot a Szkénében és elhűlve tapasztalja, hogy az élet még a színházi élményt is felülírhatja.

Pintér Béla alaposan végiggondolta miként jutott az ország arra, ahol ma tart. Már az első tablóképpel érzékelteti, hogy nem tudományos alapossággal feldolgozott választ fog adni, nem is shakespeare-i széles társadalmi és korképet fest, hanem mozaikdarabokból összerakott erős véleményt és élményt ad válaszként. A darab keretes szerkezetű, tablóval indít, tablóval zár. Kemény ítéletet mond a rendszerről és nagyon elnéző, megbocsátó a hatalom által kiszolgáltatott kisemberről, az ő sorsáról, bűneiről és bűnhődéséről.

Minden mondat, gesztus, színészi kifejező erő ennek a szolgálatában áll. Remek előadást írt és rendezett Pintér Béla. A szuverén emberi létnek a gondolata is kiirtandó a létező szocializmusban, csak szögletessé torzított lélek maradhat életben.

 

phoca_thumb_l_titkaink_17

 

A pincér kitűnően megírt és eljátszott alakja, mint tipikus nyolcvanas évekbeli figura, a táncház, mint a 80-es évek már „szabadabb” légkörének prototípusa, mind telitalálat. Nekem azonban, Csákányi Eszter által életre keltett Pánczél elvtárs alakja maradt emlékezetes. Zseniális, ahogy a köpcös, bajuszos, hátratett kezű, fontos helyzetben lévő elvtárs elmondja azokat a mondatokat, amit ki az életből, a saját emlékeiből ismer jól, ki pedig a Bacsó Péter Tanújából. Csákányi által megformált figura, határozott szellemi rokonságot mutat a Tanú Virág elvtársával, a megformálás azonban nem merít Őze Lajos színészi eszközeiből. Pánczél elvtárs merevsége, vonalassága kap egy nagyon érdekes színt, a fiatal férfira sóvárgó, vágyódó férfiét. Aki a beszervezésen túl saját kielégülését is megoldani igyekezne. Zseniális alakítás. A darab többi szereplője is kiváló teljesítményt nyújt, nekem másodsorban Stefanovics Angéla alakítása nyújtott felejthetetlen élményt a koravén, különös kisfiú megformálásában. A fiú a táncház tehetséges vezetője Tatár Imrének édesanyjával élő fia. Tehetséget örökölt apjától, de a válás nyomán öreges vonásai alakultak ki, és a darab végére ő lesz, akit a jelen rendszer magas kitüntetésben részesít. A kitüntetést az a magasra kapaszkodott nő adja át, aki miatt apja elhagyta anyját. A lázadás netovábbja, hogy személyes ellenszenve miatt, a kitüntetett nem fog kezet a kitüntetés átadójával. Ilyen és ehhez hasonló apró, mégis lényeges gesztusokkal rajzolja fel a szerző-rendező korunk színét és fonákját. A kucsmával ábrázolt erdélyi vonzódástól a kóla megjelenésén át villannak fel a jelenség színfoltok a színpad palettáján. Ugyanakkor nem ködösít és homályosít a szerző konkrétan fogalmaz, előkerül Kádár neve és egyértelműen felismerhető az is, hogy születnek meg a mai vezető politikai réteg konkrét szereplői.

 

phoca_thumb_l_titkaink_l_04_2

 

A színdarab túl a kor felrajzolásában: a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején megjelenő összetöredező családi viszonyokat is jól ábrázolja, nem függetlenítve a két dolgot egymástól. Torz rendszer torz emberi viszonyai. Mindez élő, eleven megjelenítésben és ábrázolásban.

A főszereplő, Friedenthal Zoltán megformálásában, Balla Bán István a táncház egyik tagja, aki keserves kínok között bevallja Tatár Imre pszichológus anyjának pedofil hajlamát, mit sem sejtve arról, hogy a beszélgetést lehallgatják. Alakjában a megnyomorított, zsarolható, szenvedő és végül elbukó kisembert látjuk.

A díszlet egyszerűségében is nagyban segíti megérteni a kor álnokságát. Egy szalagos magnó hatalmas kerekei hol forognak, hol megállnak. Ötletes és gazdaságos megoldás, ahogy az élő zenét szolgáltatók is időnként a színpadra kerülnek és játszanak.

A Szkéné szűk nézőtere zsúfolt. Egy gombostűt sem lehet leejteni. A közel kétórás előadást a nézők egyvégtében, a darabbal, a színészekkel együtt lélegezve figyelik és élvezik. A reagálásokból, nevetés, sóhajtozás, szörnyülködés, érezhető, hogy mindenkit megérint a darab eleven valósága.

Igazi teremtő színház Pintér Béláé.

Fürth Éva

 

Titkaink_1Szereplők:
Balla Bán István – Friedenthal Zoltán
Dr. Szádeczky Elvira, Pánczél elvtárs – Csákányi Eszter
Kata – Roszik Hella
Timike – Enyedi Éva
Zakariás Bea – Szamosi Zsófia
Tatár Imre – Pintér Béla
Szujó, Pincér, Pogány – Thuróczy Szabolcs
Tatár Ferenc, Ági – Stefanovics Angéla
Borbíró – Póta György
Konkoly – Pelva Gábor

Zenészek:
Pelva Gábor – hegedű, brácsa, gitár
Póta György – szintetizátor, bőgő, brácsa
Roszik Hella – hegedű

 

Írta és rendezte: Pintér Béla
Dramaturg: Enyedi Éva
Jelmeztervező: Benedek Mari

 

Kapcsolódó írásunk:

Megvan (Pintér Béla és Társulata: Titkaink) – Ibos Éva kritikája

 


Címke: , , , , ,
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.22 - tiszatáj

INTERJÚ JÓNÁS ZOLTÁNNAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL 
Jónás Zoltán előadóművész, kultúraszervező, az erdélyi, felvidéki és észak-magyarországi egyetemeket összefogó Kortárs Hangon irodalmi pályázatának és műhelyének alapító főszervezője beszél a tehetséggondozásban szerzett tapasztalatairól… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő