04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

Gino Casali titkos élete
2015.01.12 - tiszatáj

SIMON ZOLTÁN ÉS A SZIMULÁKRUM

Eltitkolni annyi, mint úgy tenni, mintha nem lenne az, amink van. Szimulálni annyi, mint úgy tenni, mintha lenne az, amink nincs. Az első jelenlétre utal, a második hiányra.”
Jean Baudrillard

Csak úgy áll ott, és csak néz kifelé magából, mintha csodát látna. Csakhogy ő úgy néz kifelé, ahogy mások befelé néznek. Se keze, se lába testén pitykés dolmánya lenne (mint eltűnt öltöztethető papírbabákon volt – ha ez emlékeinkben még megvan valahol…) – s „titkos életén” merengne valami Gino Casali nevű figura. E szép reneszánsz nevű talján alakról csak annyit tudni, hogy e néven különböző időkben élt valahol, s nevében élni fog, mint ama Vlagyimir Iljics (kinek titkos élete legalább akkora rejtély…). E két dolog, hogy neve van, és akármilyen titokzatos élete lehet, a valóságos-lehetségesbe helyezi az eredetit, s könnyelműen ráfoghatjuk e képre, hogy éppoly groteszk, mint ama elhíresült Gregor Samsa.

roczei-1

Gino Casali titkos élete

Viszont Simon Zoltán nem Kafka és nem egy torz valóság torz tükörképét rajzolja. Decemberben Simon egy kamara-kiállításon (KULTI – Albertfalvi Közösségi Ház 2014. dec. 3 – 2015. jan. 12) mutatta be új grafikai munkáit, és győzött meg arról, hogy az egyéni kiállítással ritkán jelentkező művész „titokban” életművé duzzaszt egy egész világot. Alakjai évek óta ugyanazok, akár magányosak, párosak, vagy tömegesek. Az ember – aki, ha melleket növeszt nő, ha szárnyakat, akkor madár, s ha fütykösével dicsekszik, akkor férfiember – jellé szelídül-durvul e rajzolt valóságban. Az ember – amolyan elvont jel már – hiába kap nevet, a kép hiába kap címet, a jel csak önmaga jele, a cím csak önmaga címe és nem vonatkozhat sem a valóságra, sem Simon Zoltánra, melyek hitelesíthetnék. Az ősi barlangrajzok megfakult bikaábrázolásai, többször át- s egymásra rajzolt csordái ilyenek. A Lascaux-barlang vadásza éppen elég bikát látott ahhoz, hogy elröhögje magát a barlang falára pingált kép láttán – joggal groteszknek gondolva azt –, de nem tette. Nem képnek látta a bikát, hanem annak ami… Egész európai kultúránk – hittel és jóhiszeműséggel – arra épített, hogy egy jel teljességében tartalmazza és visszaadhatja a jelentést, hogy egy jel átváltható a jelentésére. Van-e valami, ami ezt – a beléfektetett hitünkön túl – garantálja?  Jean Baudrillard szerint (Simulacres et simulation. Paris, 1981) nincsen. Valóságnak vélt világunk szimuláció. „Az egész rendszer súlytalanná, gigantikus szimulákrummá válik. Nem irreálissá, hanem szimulákrummá, azaz nem váltható át többé a valóságra, hanem csak önmagára, egy megszakítatlan körforgásban, amelynek sem referenciája, sem a kerete nem létezik sehol.” Simon rajzai egy ilyen szimulált világról szólnak, célja szerint leleplezve azt, és valamilyen valóságosat – világban létezőt – állít szembe vagy szembesít a körülöttünk levő szimulákrummal.

Világunkban minden időszerű és reális, de ha ez a „gigantikus szimulákrum” az, amit érzékelünk, akkor a valóság groteszk, amiben élünk. Minél inkább közelítünk igaznak hitt jeleink – szavak, képek, illatok – jelentéséhez, kényszerűen tudomásul kell vennünk Simon valóságkeresésének igazságát. Sajátos – általa „metszett papír”-nak nevezett – technikája is jel. Mintha a látható rajz alatt egy másik

roczei-2

Isten báránya

rajz lenne, amit a kép felülír. Mintha a látható megsemmisíthetné a láthatatlant… Isten báránya című grafikája nem írható le se isten, se a bárány valóságával, nem érvényes rá a szimbólum se: ember (a hívő ember), sehol „jó pásztor” és sehol nyája. Csak a birtokviszony marad. A képre ragasztott másik kép alatt, a tépett papírlap alatt a Megnevezhetetlennel, a magányos istennel és a magányos emberrel. A birtok és birtokos tisztázatlanságával. A szimulált létezés valóságával.

Simon túllép a rétegeken (divatosan: layers), idősíkokon és térszeletkéken, nem egyesíti azokat (miképpen tették ezt a futuristák, vagy Jackson Pollock), hanem nemes egyszerűséggel saját képidőt teremt, mely csak rajzolt képre érvényes. Ez a tér-idő már nem helyettesíthető be se az általunk ismert térrel, se az általunk ismert idővel. Ebben a valóságban Gino Casali akár isten báránya is lehet (vagy isten barma – mindenkinek gusztusa szerint…), és már csak az a kérdés marad, hogy neki van-e titkos élete, vagy egy Titkos Élet valósul meg őbenne.

A kérdés nem megválaszolható, vagy ha igen, csak a szimuláció szintjén. Simon Zoltán rajzaival éppen e szimuláció értelmetlenségéről szól, s ha valakinek, neki elhihetjük, ez így is van. A képein látható-érezhető groteszk csak az ábrázolható világban van, a realitás a maga teljességében csak megélhető. A legtökéletesebb ábrázolásra törekszik, s ezt úgy teszi, hogy a valóságosat képeibe rejti. Az alkotás folyamatában ez is egyfajta szimuláció – egy párhuzamos valóság valósága. Ebben az értelemben Simon realista, sőt naturalista alkotó. Véresen komolyan veszi a tökéletest. Képeinek valóságához kétség nem fér, biztosan azt rajzolja, amit akar. Nyöszörögtetően komisz munka az övé. Vázlatok tucatjait tépi szét, veti el, míg valamire azt mondja, hogy: ez ilyen.

Szerencsére van egy honlapja, ami nem végtelen ugyan, de bő válogatás az 1999-től készített munkáiból. http://www.simonart.hu/gallery/kepek_2013.htm Meggyőző gyűjtemény vagy dokumentáció? Mindenkinek más… Éppen úgy lehetnek Gino Casali titkos életének dokumentumai, mint Simon Zoltán gyűjteményes munkái, vagy valamilyen illusztrációk a Hogyan legyünk realisták című opushoz.

 

Befejezésül:

Gino Casali egy 1940-es amerikai népszámlálási adatlap szerint California állam Alameda nevű városában élt. Házasember volt, felesége Irene B. Casali két leánygyermeknek adott életet, Mary J.-nek és Diane K.-nek.

Béke poraira.

Rőczei György


Címke: , , , ,
2021.05.09 - tiszatáj

Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom

Tovább olvasom >>>
2021.05.08 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A VACSORA ZSUZSIVAL ZENEKARRAL
Május 13-án jelenik meg a Vacsora Zsuzsival zenekar új EP-je Talán nincs baj címmel. A tagokkal 2020 szeptemberében a Gribedli stúdió udvarán, egy felvételszünetben beszélgettünk tagcserékről, koncertélményekről, és a már rögzített, de kiadatlan számok sorsáról… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő