A kis herceg a Karinthyban
Antoine de Saint-Exupéry klasszikusát A kis herceget mutatja be december 13-án a Karinthy Színház. A mese-monológ rendezője Botos Éva, művészeti vezetője Karinthy Márton. A gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló mű színpadi változatáról a darab megálmodója és főszereplője, Szirtes Balázs Albert beszélt […]
Antoine de Saint-Exupéry klasszikusát A kis herceget mutatja be december 13-án a Karinthy Színház. A mese-monológ rendezője Botos Éva, művészeti vezetője Karinthy Márton. A gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló mű színpadi változatáról a darab megálmodója és főszereplője, Szirtes Balázs beszélt.
Néhány éve, Dublinban született meg bennem a gondolat A kis herceg mese-monológként való eljátszására. A darabot elsősorban 9 évnél idősebb gyerekeknek ajánljuk, ugyanakkor, nem csak nekik, hanem minden gyermekiségét valamennyire őrző és visszavágyó felnőttnek is szól. Az lenne a legoptimálisabb, ha eljönne egy család, és a szülők ugyanolyan élménnyel mennének haza a színházból, mint a gyerekek. A Karinthy Színházzal – évek óta játszom itt szabadúszóként – szerencsém volt, ugyanis a színház épp mostanában döntött úgy, hogy az eddig megvett külsős darabok helyett a saját gyerekdarabokat is színre kíván vinni. A színházi adaptáció szövege hű maradt mind az eredeti Saint Exupéry szöveghez, mind a Rónay-fordításhoz, néhány mondaton kellett változtatnom a színpad követelményeinek megfelelve, egy-két régies kifejezést „modernizálnom”, illetve szerkesztenem a közel száz oldalas eredetiből egy 25 oldalas szövegkönyvet. Az Exupéry-műben felbukkanó fantasztikus elemeket vetítéssel oldjuk meg, maga a szöveg és az, hogy a mai gyerekek 3D-s filmek és videójátékok környezetében nőnek fel egyébként is igényli, hogy valami nagyon látványosat vigyünk színre.
A kis herceg utazásai és maga a történet eleve kortalan, a pilóta zuhanása a Szaharába a mű valós korát, az 1930–40-es éveket érzékelteti. A darab különlegessége, hogy a kis herceg báb formájában jelenik meg és általam kel életre, illetve, hogy én leszek az a fix szereplő is, aki mindig más-más karakter – kígyó, róka, király – bőrében jelenek meg mellette. Óriási élmény számomra, hogy ebben a mágikus erejű történetben ilyen sok szerepminőséget élhetek meg előadásról előadásra.
„A gyerekek mindent elfogadnak, ami természetes. A halás természetes, így ezt is elfogadják majd” – mondta Exupéry. Nem félek attól, hogy a gyermekközönség elpityergi magát, hiszen a sírás az élet része, az élet bizonyos helyzeteiben elkerülhetetlen. Katarzist kívánunk elérni, ez éppúgy magában foglalja a nevetést, mint a sírást. A kis herceg-történet során szándékosan kerülöm a halál szót, helyette az eltűnést használom. A darab a felnőtté válásról szól, arról, hogy az évek során mindannyian végérvényesen megszűnünk gyermeknek lenni. Minél inkább belehelyezkedünk a társadalmi elvárásokba, a felnőtt létbe, annál inkább tűnik el gyermeki énünk, ezért A kis herceg vége az én olvasatomban inkább eltűnés, mint halál.
A szerző 1942-ben írt műve ma is őrzi aktualitását: kiváló parabolákban elbeszélt ember-és társadalomkritika. Fókuszában a magányból való kitörés, a gyengédségen alapuló kapcsolatok fontossága áll. Ebben a minket körülvevő őrületes digitális kultúrában mindenkinek lassan 500 „barátja” van közösségi oldalakon, időhiánnyal küszködünk, rohanunk, ahelyett, hogy felhívnánk vagy találkoznánk azzal a néhány értékes igazi baráttal, akik mellettünk állnak a bajban. A megszelídítés kiveszőben van.
Jónás Ágnes
Antoine de Saint-ExupéryA KIS HERCEG
mese-monológ két részben gyerekeknek (kilenc éves kortól) és felnőtteknek, amikor még gyerekek voltak Rónay György fordítása alapján a színpadi változatot Szirtes Balázs készítette Elmeséli: Szirtes Balázs Díszlet: Iványi Árpád Jelmez: Tordai Hajnal Zene: Nyitrai László Világítástervező: Király Tamás Konzultáns: Deres Péter Asszisztens: Németh Dóra Produkciós vezető: Ridzi Gábor, Gáspár Anna Művészeti vezető: Karinthy Márton Rendező: Botos Éva A Karinthy Színház, az R.N.R. Művészeti ügynökség és a Manna produkció koprodukciója Bemutató: Plakát: Iványi Árpád munkája Gévai Csalla rajzai alapján |