10.11.
| Pinceszínház – Ágens Társulat – Tragédia: Az ember >>>
09.27.
| Pinceszínház – Maggi és Lillemor >>>
09.26.
| PesText – Vigyázat, ez Bob Dylan! >>>
09.26.
| Pinceszínház – Ágens Társulat: Kurtizánképző >>>
09.22.
| Egy ragyogó tehetség a tűzhányók és gleccserek országából – Víkingur Ólafsson végre ismét a Müpában >>>
09.20.
| Roma Hősök – Európai drámák kötetbemutató >>>
09.19.
| A Pinceszínházban tartja Ady-estje ősbemutatóját Jordán Tamás >>>
09.18.
| A Szentendrei Teátrum produkcióival folytatódik a MASZK őszi kollekciója >>>
09.17.
| Nemzetközi sztárírók és a hazai kulturális élet legjava a 2021-es PesText fesztiválon >>>

09.16.
| Kardos Sándor kapja a ZSIFF idei életműdíját >>>
05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>

DANTE KÖREI
700 éve halt meg a költő

Tandori Dezső verse, Petrarca, Pier Paolo Pasolini művei

Kerber Balázs válogatása,a kortárs olasz költészetből

Vígh Éva, Máté Ágnes, Szörényi László, Kabdebó Lóránt, Nádasdy Ádám, Kocziszky Éva, Yilmaz-Mészáros Enikő, Pál József írása Dante művészetéről

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

KÖNYVHÉT – A hely, ahol Babits elszerette Szabó Lőrinc menyasszonyát
2012.06.16 - tiszatáj

IRODALMI TITKOK A BELVÁROSBAN

„Mindenkinek vannak titkai. Még Budapestnek is. A házak falai, az utcák kövei, a templomok tornyai, az udvarok fái régi titkokat őriznek.” A tematikus, alternatív városnéző sétákat szervező ImagineBudapest ezen jelmondata hatványozottan igaz arra az irodalmi városnéző sétára, amely a Fiatal Írók Szövetsége és az ImagineBudapest közös rendezésében, hatalmas sikerrel került megrendezésre idén, a Könyvhét ideje alatt. A program célja az volt, hogy a Józsefváros emblematikus, főleg a XX. század első felének irodalmi életéhez köthető épületeit bemutassa, mégpedig oly módon, hogy a sétálók szó szerint testközelbe kerüljenek a kor mindennapi életével.

Talán a legkiválóbb példa Karinthy esete, akinél a néha már groteszk családi történetek mellett megismerhettük a kókusz fagyi meghonosításának kalandos esetét is.

A séta a Pollack Mihály térről indult, ahol a Magyar Rádió épülete előtt képet kaphattunk Józsefváros történetéről, a rádiózás és az irodalom korai kapcsolatáról, arról, hogyan kötődtek a Nyugat irodalmi körei a városrészhez. Például Kosztolányi kapcsán, aki sajátos élményként tekintett arra a jelenségre, hogy egyedül ül egy stúdióban, mégis jelentősen több olvasójához jut el, mint egy hagyományos író-olvasó találkozón. Az anekdoták és a humoros történetek alapvetően keresztülszőtték a sétát, ezáltal a Nyugat nagyjai még közelebb kerülhettek a mai befogadóikhoz. Talán a legkiválóbb példa Karinthy esete, akinél a néha már groteszk családi történetek mellett megismerhettük a kókusz fagyi meghonosításának kalandos esetét is. Az irodalmi séta alapvető funkciója tehát az volt, hogy minden téren közelebb hozza napjaink olvasóközönségéhez a tanulmányainkból ismert irodalmi életet, bemutatva azonban a tankönyvekből kimaradt részleteket, amelyek bizonyítják, hogy ők is hús-vér emberek voltak. Humorral, mindennapi nehézségekkel, családi konfliktusokkal, néha (Mikszáth lakását és a képviselői irodaház egykori épületét nézve) irigylésre méltóan közeli munkahellyel.

Nem mellékesen a legtöbb szerelmi szálnak valahogy köze volt Szabó Lőrinchez.

Az irodalmi séta egészét az a „Nyugat-mátrixkén” aposztrofált jelenség fogta össze, amely azt bizonyította, hogy a Nyugat korában – életrajzilag legalábbis – minden mindennel összefügg. Persze nem meglepő módon ez alapvetően a szerelmi szálak összefonódását jelentette a kor irodalmi életének berkeiben. Nem mellékesen a legtöbb szerelmi szálnak valahogy köze volt Szabó Lőrinchez. Bár a séta során időben voltak „kilengések” a Nyugat első nemzedékének korából – Szendrey Júlia egykori lakhelyétől Pilinszky János gyermekkori lakásáig -, mégis ez a korszak határozta meg a program egészét. Talán egyetlen eset kivételével minden épületben pontosan lehetett tudni, hogy melyik lakásban éltek azok a személyek, akik valamilyen módon meghatározták koruk irodalmi életét.

Csak, hogy egy további példát említsek, Krúdy Gyula több helyen élt a környéken, csak éppen a róla elnevezett Krúdy Gyula utcában nem.

Jókai és Laborfalvi Róza erkélye a Bródy Sándor utca 36. első emeletén vagy Babits Mihály híres lakása a Reviczky utca 7. szám alatt – ahol Szabó Lőrinc is élt, valamint ahova egy napon becsengetett egy Tanner Ilona nevű fiatal nő – máig megvannak, és várják, hogy néha egy-egy arra járó felemelje a fejét, és megálljon egy pillanatra. Mikszáth Kálmán és Mauks Ilona egykori Mária utcai lakása azonban nem ennyire feltűnően hívogatja az érdeklődőket. Egy kívülről átlagosnak tűnő, csupán néhány lakásos háztömb virágos belső udvarából nyílik az ajtó, amelyről talán néhány év múlva a szomszéd lakás előtt játszó gyerek is tudni fogja, hogy kik éltek egykor mögötte. Azonban a szentimentálisabb érzelmi hatások mellett legalább ugyanolyan meghatározó volt a séta a folyamán a humor, amely így vagy úgy végigkísérte a program egészét. Csak, hogy egy további példát említsek, Krúdy Gyula több helyen élt a környéken, csak éppen a róla elnevezett Krúdy Gyula utcában nem.

A váratlan felbukkanások még a séta résztvevőire is meglepetésként hatottak, hiszen nem lehetett tudni, Kosztolányiék mikor lépnek elő valahonnan.

A humor szempontjából külön színesítette a sétát, hogy két fiatal színész testében több helyen megelevenedett előttünk Kosztolányi és Karinthy alakja, akik fiatalkorukban egyedi utcai eladásokkal szórakoztatták az utca emberét. Azonban ahogy valószínűleg Kosztolányi és Karinthy korában, úgy ma is megütközést kelt a járókelőkben, ha két fiatal férfi hátrafelé sétálva beszélget az utcán, vagy ha éppen egy téren verekedést imitál. A váratlan felbukkanások még a séta résztvevőire is meglepetésként hatottak, hiszen nem lehetett tudni, Kosztolányiék mikor lépnek elő valahonnan. Mindazonáltal ezek a rövid performanszok arra is alkalmasak voltak, hogy azokat a környékbelieket is bevonják a Nyugat világába, akik mindeközben nem is tudtak erről.

A séta végéhez közeledve, a Mikszáth téren irodalmilag is megnyílt a mai kor szemlélődői előtt a „Nyugat-mátrix”, amikor megálltunk a Nyugat irodalmához sok szállal kötődő Esterházy Péter iskolája, a Budapesti Piarista Gimnázium előtt. Esterházy alakjával teljessé vált a kép, és láthattuk, hogy a „minden mindennel összefügg” gondolat nem csak a Nyugat korára jellemző, de a mai korra is erősen kihat. Mégpedig nem csak urbanisztikailag, hanem irodalmilag is. A Józsefváros maga is a Nyugat-hagyomány mátrixához tartozik. Egy olyan hagyományhoz, amely nem csak a tankönyvekben él, hanem a házakban is, amelyek előtt nap, mint nap elmegyünk. Ez a rendhagyó irodalmi séta pedig kiválóan alkalmas volt arra, hogy ne csak az egyszerű emléktáblákat lássuk a józsefvárosi házak falán, hanem a mögöttük rejlő életeket is; és főleg azt a hagyományt, amely a mai napig aktívan él. Figyeljük meg tehát a hagyományt a házakban, a házakat a hagyományban, de mindenekelőtt vegyük észre az élő irodalmat magunkban, az olvasókban!

Bartha Ádám


Címke: , ,
2021.09.21 - tiszatáj

RED ROCKET
Jó ideje nyilvánvaló: Sean Baker a kortárs amerikai független szcéna koronázatlan királya. Cannes-ban debütált tragikomédiája privát és nemzeti szinten boncolgatja az Egyesült Államok hátsóudvarában döglődők sehová nem tartó hétköznapjait… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

Nagy úr a véletlen, talán Isten akarata a sajátunkkal szemben. (Hogy létezik-e Isten vagy saját akarat, azt hagyjuk, egyelőre.) Nem terveztem, hogy három hét alatt háromszor is színházba menjek, ráadásul minden alkalommal magyar színdarabot nézzek, mégis így alakult… – HORVÁTH PÉTER KRITIKÁI

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

BAKONYI ISTVÁN: PETŐCZ ANDRÁS ÚJABB KORSZAKA
„Petőcz András ugyanis olyan költő, aki egyszerre hisz a nemzeti és az európai értékekben. […] Költőnk nagyon is magyar és nagyon is európai gondolkodó” – olvashatjuk Bakonyi István Petőcz András újabb korszaka című kismonográfiájában. Egyetérthetünk a szerző megállapításával, mert Petőcz András életműve nem csupán a magyar költői-prózai hagyományt, hanem az európai, sőt világirodalmi (elsősorban amerikai) szerzők újításait egyaránt kamatoztatja művészetében… – SEBŐK MELINDA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

CSEHOV SIRÁLYA BARNÁK LÁSZLÓ RENDEZÉSÉBEN A SZEGEDI KISSZÍNHÁZBAN
Barnák László szegedi Sirály-rendezése sokszínű tragikomédiaként tálalja a Csehov-darabot. A kisszínház színpadán szinte naturalista módon jelenik meg a 19. század végi orosz világ, ahol a vágyak beteljesületlenek maradnak és mindenki mást szeret… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.19 - tiszatáj

ZŰRÖS KETTYINTÉS, AVAGY PORNÓ A DILIHÁZBAN
Provokatív, egyúttal rendkívül intelligens, önmagunk és társadalmunk elé görbe tükröt illesztő remekművet alkotott a román újhullám egyik leginkább jegyzett direktora: Radu Jude előző munkája nyomvonalán haladva vágta zsebre az Arany Medvét és alkotta meg pályája eddigi talán legjobbját… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

ARANYI SÁNDOR ÉS TANÍTVÁNYAI
Ezek a melók itt most azért érdekesek, mert nem egy téma vagy szemléletmód, hanem Aranyi mentén kerültek a falra. Az ő egykori, mára szakmailag elismert tanítványai állítanak itt ki, és ezt leszámítva semmi közös, vagy semmiféle kapcsolódási pont nincs a falra kerülő munkákban… – VÁRALJAI ANNA MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

SZABÓ IMOLA JULIANNA: LAKÁSA VAN BENNEM
Szabó Imola Julianna kötete olyan, mint egy tüdő. Páros, lebernyeges szerv, szükséges a légzéshez, egyszerre gyakorolja a megtartást és az elengedést. Nem szól olyanról, amiről az élet ne szólna: kórházi látogatások, nagyszülők halála, terhesség, bántalmazás, válás, költözés, szülés, gyermeknevelés, betegségek, elöregedés. Mindezek egy képileg is burjánzó nyelven, a megértés vágyának orgánumán… – SZUTORISZ SZABOLCS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

SZALAI ALEXA RITA TÁNCMŰVÉSZ, AZ 1984 KOREOGRÁFUS-ASSZISZTENSE
Táncol, tanít, az 1984 című sikerprodukció koreográfus-asszisztenseként is dolgozik Szalai Alexa Rita táncművész, a Szegedi Nemzeti Színház tánckarának tagja, aki Győrből került a Tisza partjára… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Tandori Dezső: Felplusztulás, leplusztulás (Előzetességek és utólagosságok [2018–2019])Demény Péter: Az élet gesztenyéi (Slágerek, sanzonok, slamasztikák)H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)