Tiszatájonline | 2014. szeptember 23.

Tara Skurtu, mai költő írógéppel

Szeptember 15-én, egy nappal szegedi workshopja előtt, Tara Skurtu esten vehettünk részt Budapesten is, a Roham bárban. Az amerikai költőt Fenyvesi Orsolya és Orcsik Roland faggatták […]

Szeptember 15-én, egy nappal szegedi workshopja előtt, Tara Skurtu esten vehettünk részt Budapesten is, a Roham bárban. Az amerikai költőt Fenyvesi Orsolya és Orcsik Roland faggatták hazájának irodalmi trendjeiről, k-európai kötődéséről és verseinek sajátosságairól.

Szokatlan módon versfelolvasással indult Tara Skurtu estje a Dohány utcában. A költőnő angol nyelvű felolvasását Fenyvesi Orsolya fordításai követték. Mivel Tara költeményei a nézők nagy hányada számára újdonság számba mentek, ezeken keresztül alkothattunk fogalmat stílusáról és témáiról, amikről a későbbiekben folytattak beszélgetést. A versekből derült ki például, hogy a Skurtu vezetéknév különös és sokkal inkább köthető a szomszédos Romániához, mint az USA-hoz, hogy a költő jelentős időt töltött ott, illetve hogy a szavak etimológiája és az idegen (román) szavak integrálása a versekbe egyre hangsúlyosabbá váló eleme a költeményeinek. Végül pedig azt, hogy Tara számára az írógépeknek egyedi varázsa van.

10702121_10152495041912701_3148209533863075311_n

A költőt a szavak jelentése, eredete, írott alakja már gyermekkorától kezdve érdekelték. A gyermekkor egyébként is kiemelt szereppel bírt a felolvasott költeményekben, melyekből egy álomszerű idillként bontakozik ki a gyermek(ek)–apa/anya viszony mint a világ megismeréshez való út. A már felnőttként megismert román nyelv és világ (!) felfedezése hasonlóan izgalmas feladatot jelentett a szerzőnek. Romániába érkezve úgy érezhette magát újra mint egy kisgyermek – reagált Fenyvesi Orsi kérdésére –, hiszen beszélni képtelen, korlátozott helyzetben kényszerült kommunikációra. Ma, bizonyos fokú nyelvismeret birtokában, már azt tapasztalja, hogy a román szavak és kifejezések is automatikusan kúsznak be a költeményeibe, szinte tervezés nélkül, ám szervesen épülnek be egy-egy versszakba. Annak ellenére, hogy fény derült saját román származására, a megismerés igénye és a nyelv integrálása a versekben nem tudatos identitás keresés eredménye.

10702094_10152495042022701_3572951250520242013_n

Fenyvesi Orsolya és Orcsik Roland is kihasználta, hogy igazán messziről jött költő avathatja be a közönséget a tengeren túli irodalmi élet sajátosságaiba, így érdeklődtek az amerikai trendekről, hagyományokról. A kérdések zápora alatt a szerző kifejezte saját aggályait az USA-ban egyre inkább elterjedő kreatív írás mesterszakokról, melyek gyakorlati hasznát abban látja, hogy diplomát szerezve már lehetővé válik az oktatás. Ugyanakkor a kreatív írás osztályozhatóságát problematikusnak tartja, ahogy azt is, hogy az ilyen képzésekről kikerülők a mielőbbi tanítás érdekében villámgyorsan adnak ki kötetet. A minőségi munka szempontjából pedig ez kontraproduktív. Az amerikai trendekből a slam poetry-t és a formális (hagyományos) költészetet emelte ki, később megjegyezvén, hogy elsősorban regionális trendekről beszélhetünk egyre több kísérletezéssel, amelyek célja a stílusok és iskolák keverése, kombinálása, amit kifejezetten kívánatosnak tart. A költő még elárulta, hogy kötetének címe Amoeba Game (Amőba játék), amelynek ötlete egyszerre jön egy gyermekjátékból és az élet változásainak biológiai párhuzamából.

Urbán Anikó