Kate Bingham: A Highgate Hillen

Hogy esett az eső,

amikor elértük a buszt a Highgate Hillen

Whittington macskája és a kórház mellett elhaladva.

A sofőr bizonygatta, hogy megtelt,

húsz elázott gyerek, könyörgés, harsány hang:

hogy esett az eső.

Hogy esett a hó,

amikor a busz elakadt a Highgate Hillen,

és mi papucscipőben és magas sarkúban álltunk a járdán,

gyerekek dobálták az ablakokat és a kerekeket –

útjuk az iskolába vad fehér borzongás:

hogy esett a hó.

Milyen ragyogó idő volt:

alig vettünk levegőt a Highgate Hillen

a bűzlő hőségben. Egy kamasz lány

az ülések közé olvasónaplókat hajított,

egy fiú svájci katonai pengére köpött,

és ragyogott,

hogy ragyogott;

a gyerekek az üléseket rugdosták, mire

a sofőr kiabálva jött ki a fülkéjéből.

Kétrét görnyedt. Láttuk mind.

A motor újraindult. A forgalom állt.

Milyen ragyogó idő volt.

Ócsai Éva fordításai

Válogatás
a Times Literary Supplement
című folyóirat verseiből

Megjelent a Tiszatáj 2014/6. számában