04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet, és hosszú távon egészen biztosan elengedhetetlen, hogy szisztematikusan értékeljük az online oktatás során szerzett tapasztalatokat […]

>>>

„Az emlék igazibb mint a valóság”
2014.06.13 - tiszatáj

GRECSÓ KRISZTIÁN MEGYEK UTÁNAD KÖNYVBEMUTATÓJA

Szegeden a 85. Ünnepi könyvhét első napján Szilasi László beszélgetett Grecsó Krisztiánnal  Megyek utánad című új kötetéről. A bemutató a Somogyi Károly könyvtár első emeletén kezdődött majd a Dugonics téren folytatódott, végül a dedikációra várók kígyózó sorával végződött.

Nem nagy meglepetés talán, ha elárulom, a szerző nagy mesélő, nem csupán írásban, élőben is. Vagy talán még inkább szóban, mint írásban. Megkockáztatom, hogy akár jobban is esett őt hallgatni, ahogy elmondta a Mellettem elférsz és a Megyek utánad részleteit, olyan kitérőkkel fűszerezve, ahol elárulja saját viszonyulásait is hozzájuk. Ezáltal bennem is élményszerűvé váltak az olvasottak.

A bemutató során persze nem csak Grecsó írásokhoz való viszonya került terítékre. Szilasi László prózapoétikáról, példaképekről, valóság és fikció viszonyáról és az írás/tapasztalat léleképítő hatásairól faggatta írótársát. Egy-egy regény megszületésének időtartamára és körülményeire tértek ki elsőként. Szilasi felhívta a közönség figyelmét, hogy új Grecsó regényt az ember nagyjából csak három évente tarthat a kezében, s ez a befektetett munkát hivatott tükrözni. A szerző ezt annyival egészítette ki, hogy minden regénynél számol a tévutakkal is, nem minden ötletből lesz regény, ehhez számára kell valami, ami „kapar a szív alatt” és egyfajta őrület. A karakterek kitalálásának ebben hatalmas szerepe van, mert azokat tisztán akarja látni, érezni, hogy mi közük van egymáshoz.

Szilasi László következőnek Spiró Györgyhöz való viszonyáról érdeklődött mint esetleges hatásról, viccesen arra alapozva, hogy a szerző Spiró lakásában lakott egy ideig. Bár Grecsó elutasította, hogy Spirót hatásként jegyezné saját prózájában, azt felfedte, hogy szerinte mindketten Móricz Zsigmond prózapoétikájából merítenek. Fontos számukra, hogy el lehessen veszni a világokban, amit megteremtenek. A beszélgetés során Móricz neve többször is felmerült még, mint irigyelt és csodált ihletforrás.

Szilasi kérdéseinek és Grecsó mesélőkedvének köszönhetően beleshettünk egy pillanatra a szerző elméjébe. Megtudhattuk, hogy számára a tapasztalás (legyen az saját vagy a felmenőké) és emlékezés lélekformáló szerepe kulcsfontossággal bír. Így aztán nem is lehetséges teljesen letagadni, hogy a regény önéletírás, ám a szépsége, hogy egyben fikció. Míg a regény részproblémákra koncentrál, a valóságban ő mindig komplex egészet élt át, amiből végül semmit sem használt fel. Mégis felismerhetőnek bizonyultak jegyek, amik az olvasók számára például valós személyhez kötötték az eseményeket, amelyeket ő Szabó Magda-effektusnak hív.

Az írót magát is meglepte, hogy mennyire tudnak számítani azok a lépések, aminek fiatalként nem tulajdonítunk jelentőséget, pl. hogy egy fiú becsenget-e egy lányhoz vagy sem. A Megyek utánad-ban a pici drámákat tematizálta és ezeknek a lélekformáló erejét hangsúlyozta. Ezt a regényt Karinthy Találkozás egy fiatalemberrel című novellájának ellentéteként említette. Ahol a fiatalember nem számon kér, inkább az idősebb vette górcső alá fejlődését, kialakulását.  Előző regényében viszont a nagy drámák érdekelték, hiszen a felmenők traumái, szemlélete, élményei az utódokra is hatással vannak, még ha nem is tudnak róla. Ilyen például a generációs élethelyzetek különbsége, míg a nagyszülők a túlélésért küzdöttek, a szülőknek fojtogató légkörhöz kellett hozzászokniuk. Saját generációját pedig lebegő, egyedül hagyott és emiatt befelé forduló generációnak látja.

A felolvasásokkal tarkított bemutató során a hallgatóság többször is derült az elhangzott szövegrészeken, pedig – mondta Szilasi – állítólag az írót nem érdekli a humor. Grecsó szerint viszont, csak akkor lehetünk viccesek, ha nem próbálkozunk, a szöveg, a nyelv és a helyzet képes megteremteni a humort.  A találó címadás már nehezebb és Szilasi László ehhez is gratulált, Grecsó Krisztián pedig elárulta, hogy ezúttal József Attila Ódájából emelt ki részletet.

Bár itt végéhez ért a Somogyi könyvtárban tartott bemutató a beszélgetőtársak leszögezték, a Dugonics téren folytatják és nem kezdik újra a beszélgetést. A szökőkút melletti színpadon tehát az én-kutatás tereiről és az emlékek sajátságos torzító és megőrző szerepéről folyt a szó. Grecsó szerint az az igazi, amilyennek az emlék mutat számunkra valamit. Példának a régi iskolába való visszatérés élményét hozza. Szerinte ezeknek a foltoknak az összeállításból épülünk, amelyek az Én terek patchwork-jét alkotják meg.  A könyvhét órarendje ennek részletesebb kifejtésére azonban nem hagyott már időt, így rövidre zárult a beszélgetés és elkezdődött a dedikálás, azaz a közönség sorrá rendeződése.

Urbán Anikó

 

[nggallery id=372]


Címke: , , , , ,
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.22 - tiszatáj

INTERJÚ JÓNÁS ZOLTÁNNAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL 
Jónás Zoltán előadóművész, kultúraszervező, az erdélyi, felvidéki és észak-magyarországi egyetemeket összefogó Kortárs Hangon irodalmi pályázatának és műhelyének alapító főszervezője beszél a tehetséggondozásban szerzett tapasztalatairól… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő