04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Borsi Bálint, Fekete Vince, Fellinger Károly, Gerevich András, Jász Attila, Kiss Anna, Markó Béla, Siska Péter, Szálinger Balázs, Veszelka Attila versei
Grecsó Krisztián, Petrik Iván prózája
„Hogy, ha a csend…” (Szabó Csaba Hölderlin-nyersműfordításai és kommentárjai)
Tanáralakok Németh László, Márai Sándor műveiben (Ifj. Sipka Sándor, Szilágyi Zsófia tanulmányai)
Tiszatáj Diákmelléklet, újra: Hansági Ágnes: Mit jelent ma Jókait olvasni?

>>>

Mindenkit nagy szeretettel várunk a SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszék hallgatóinak közös ólomüveg-kiállítására
2020. november 4. 17 óra 
Tiszatáj Szalon (Szeged, Roosevelt tér 10-11.)

>>>

2014.05.20 - tiszatáj

PINTÉR BÉLA: A 42. HÉT, RÉGI ZSINAGÓGA, SZEGED

Nem mértem az időt, mikor fagyott le a nevetés a nézők arcáról Pintér Béla  A 42. hét című előadása közben, azt hiszem, úgy másfél óra telhetett el, amikor egyszer csak letörlődött a mosoly, mert kezdetét vette az arconcsapó végkifejlet.

Egészen pontosan a csemegeboltos jelenetben fordult minden a visszájára, akkor, amikor megszólal a lopásjelző, ami először nem is tűnik komolynak, csak másodszor, és akkor már sejteni lehet, hogy a boldogságnak ára van.

Egészen addig önfeledten nézzük, hallgatjuk és röhögjük ki önmagunk kisszerűségét: banális élethelyzeteinket és klisémondatainkat, amelyek most a színpadról köszönnek vissza, mivel

Pintér Bélánál semmi sem történik másként, mint „az életben”. Minden vacakul egyszerű és kiábrándítóan ismerős, semmi fennköltség – konstatálja a néző futólag, mert, hogy elmélkedni nincs ideje, hiszen lankadatlanul együtt tart az előadással, amelyben átlagul viselkedő átlagemberek életét követjük kilenc hónapon keresztül.

Igen, ennyi a baba kihordásának az ideje, innen a cím, „A 42. hét” , ami a fogantatástól a szülésig eltelt időtartamot jelöli.

Pintér Béla a darab bemutatója előtt, 2012. szeptemberében az egyik interjúban arról beszélt, hogy a darab megírásának egyik kiindulópontjául az az élménye szolgált, amikor a hátizsákja miatt egy drogériában besípolt a biztonsági készülék, s hátra kellett fáradnia az irodába egy kínos diskurzusra.  Másrészt azon töprengett, melyik az a foglalkozás, amelyiknek a gyakorlása végzetes következményekkel járhat kényszerű mulasztás miatt. A szülész nőgyógyászt választotta, s ebből következően a darab kardinális kérdése az, mi vezethet oda, egyáltalán, miképp eshet meg, hogy egy hivatásának élő, tehetséges ember a pácienseit, azaz a kismamáit a szülés pillanatában cserben hagyja?

A darabban speciel a lopásrisztó bejelzése, amiről hamar kiderül, hogy okkal, s nem „túlérzékenyen” működött. Mert a hátizsákban tényleg van egy drága, lopott konyak, amit viszont nem a doktornő csent el, hanem a vele lévő szívszerelme, akit a nő naivul mentene úgy, hogy magára vállalja a dolgot, hiszen majd utólag egyszerűen kifizeti – képzeli – és ezzel kész.

Csak, hogy ez nem így működik, őrszobán töltött éjszaka lesz a vége, s éppen a rendőrségen töltött idő alatt indul be a szülés a két várandós kismamánál, amelyeket az előállt pánikban két kolléga vezet le.

Ebből elvileg még nem lehetne nagy baj, de itt és most igen, mert az egyik baba sérülten születik. És megint a nagybetűs élet kiszámíthatatlansága vezeti a dramaturgiát: a körültekintően felkészülő, túlaggódós, konszolidált anya szül sérült gyermeket, a hányaveti, babáját örökbe adni akaró közönyös nő pedig egészségeset. A végkifejlet két-, de inkább többélű: az orvosnő erkölcsi drámája és a házaspár tragédiája mellett az anyaságra alkalmatlan fiatal nő felelős, boldog emberré érik.

Ami idáig elvezet, nem „nagy ügy”, mert az alapképlet típusos. Apa és anya bejáratott házaséletet élnek, tizenhét éves kamaszlányuk végletből végletbe, halálfejes pólóból katolikus kórusba esik. Utóbbiba az apja halála után. Anya orvos, szülész-nőgyógyász, akinek kötelező tanfolyamra kellene járnia, de elblicceli, mert (már özvegyként) épp mindent elsöprő szerelembe esett egy ismert sorozatszínésszel. A bajt épp ez okozza, mert az ott megszerzett tudással lett volna kiszűrhető a rendellenesség.

A darabban nem a mamák, hanem Dr Virágvári Imola 42 hete a lényegesebb, az a kilenc hónap, amelynek során a stabil morális minőséget kikezdi a (megérdemelt, de rossz lóra tett) asszonyi boldogság, s a kettő méltatlan meccse erkölcsi bukást hoz a számára.

Pintér Béla Csákányi Esztert hívta meg a szerepre, mert a feladatra kifejezetten nagyvadra volt szükség. Ugyanis a jellemfejlődésnek a darabban (persze, hogy) nyilvánvalóan kirajzolódó íve van, az előadás dramaturgiája szerint azonban a személyiség változásai nem egy-egy jeleneten belül zajlanak le, hanem az időugrások szerinti újabb és újabb képekben lép elénk a megváltozott karakter. Csákányinak tehát csupán (a mások jelenetei által adott) percek jutnak a lelki átalakulásokra, ami lehengerlő, de egyben végletesen kimerítő színészi teljesítmény, hiszen a karakterbeli és érzelmi ugrások nagyok, nem egyszer egymásnak feszülők, s „mellesleg” a vérbő komikumtól a legmélyebb belső drámáig tartanak.

Csákányinak és Pintér Béla színészeinek egészen más a játékstílusa, itt mégis minden a helyén van, mert a színésznő nem abban az értelemben középpont, mint „meghívott nagyság”, hanem mint az események fókusza, aki körül az ő (aktuális) jellemét formázó és/vagy tükröző történések zajlanak.

Az „események” ugyanakkor kíméletlenül vetítik elénk a nagybetűsen közhelyes életet, nem a magyart, hanem a mindenhol és mindenkorit, hiszen ez így bárhol, bármikor megeshet.

Mert máshol is vannak „bevándorlók” (Friedenthal Zoltán és Enyedi Éva házaspárja), kezelhetetlen és fanatikus tinédzserek (Roszik Hella), apatudatú férjek és normális rendőrök (Pintér Béla), nagymenő, bicsakló tisztességű celebek (Thuróczy Szabolcs), cserben hagyott nők (Stefanovits Angéla), zenekedvelő, plátói lelkű orvosok (Quitt László), rocker múltú biztonsági őrök (Terhes Sándor) és megértő presszósnők (Hajdú Rozi).

A darab úgy fejeződik be, hogy a celeb szerető egyre inkább kezd nem ráérni….. az előadás meg  tapsrenddel, középen áll Csákányi Eszter, akinek könnyektől elmaszatolt, mélységesen fájdalmas színészi-emberi arca belevésődik a szívünkbe.

Ibos Éva 

 

[nggallery id=358]

Révész Róbert felvételei 


Címke: , , , , ,
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.27 - tiszatáj

SZANISZLÓ JUDIT: LELI ÉLETE
A regény felütése úgy szól: „Egy fotó leírása következik”. De a fotók sokszor hiányoznak, a hangfelvételeket tartalmazó kazettákra pedig popslágereket vettek rá. Pontosan ez a nemrögzítettség, ez a hiány biztosítja a családregény megírásának lehetőségét: fotók és hangfelvételek véletlenszerű sorrendben, amelyek nem a referencialitásból merítik hitelüket, hanem abból, hogy az elbeszélő számára ugyanabban a „dobozban” foglalnak helyet, vagy foglalnának helyet, ha léteznének… – BOCSIK BALÁZS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

Székely Örs kapta idén a Makói Medáliák irodalmi díjat, amelyet 2005-ben a József Attila-emlékév alkalmából alapított Makó város önkormányzata. A díj célja, hogy Makó városa támogassa az elsőkötetes költőket, ahogyan az egykor József Attilával is történt… – JANÁKY MARIANNA INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.22 - tiszatáj

INTERJÚ JÓNÁS ZOLTÁNNAL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL 
Jónás Zoltán előadóművész, kultúraszervező, az erdélyi, felvidéki és észak-magyarországi egyetemeket összefogó Kortárs Hangon irodalmi pályázatának és műhelyének alapító főszervezője beszél a tehetséggondozásban szerzett tapasztalatairól… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő