Weiner Sennyey Tibor: Az összes kék
„Az összes kéket ott megtalálod! Menj!
Indulj! Ne késlekedj!” – mondta Maja
Klarić nékem egy fűszeres trieszti hajnalon,
midőn még csak az első őrlángok gyúltak
szeplőket kenve az éjszaka arcára.
„Menj! Indulj! Ne késlekedj…” – mondta –
„…az összes kéket ott megtalálod.” Menj
Opatiján túl – amit én Abbáziának hívok –
[…]
„Az összes kéket ott megtalálod! Menj!
Indulj! Ne késlekedj!” – mondta Maja
Klarić nékem egy fűszeres trieszti hajnalon,
midőn még csak az első őrlángok gyúltak
szeplőket kenve az éjszaka arcára.
„Menj! Indulj! Ne késlekedj…” – mondta –
„…az összes kéket ott megtalálod.” Menj
Opatiján túl – amit én Abbáziának hívok –
menj Rijekán túl – amit én Fiumének hívok –
holott ugyanazok a városok, ugyanazok
az emberek nem tudnak arról, hogy épp
túl megyünk, hogy épp meghaladunk
mindkét név alatt; mert Majának és nekem
két különböző nyelven vannak ugyanarra
szavaink. Tehát tökéletesen értettem azon a
fűszeres trieszti hajnalon, hogy az összes
kéket Fiumén túl megtalálom. Menj
Krk-szigetén túl, ott kis komp vár, onnan fel
Cres városába, és onnan Lubenicébe,
ahol hét bajszos asszony és hetvenhét cirmos
macska lakik. Onnan is tovább, fel
a hegygerincen, fel ameddig csak lehet,
ahol az összes kéket megtalálod,
ahol az összes kék megtalál téged.
Adria, 2011. augusztus 1.
Megjelent a Tiszatáj 2014/3. számában