04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
03.17.
| Tudományos zsebsorozattal szórakoztatja közönségét a Grand Café >>>
03.16.
| Homo Ludens Project feat. Góbi Rita Társulat: Az érintés dicsérete >>>
03.13.
| Új koncertfelvételekkel nyitja meg médiatárát a hosszú hétvégére a 16 éves Müpa >>>
02.20.
| Kurtág 95: élőben közvetíti a zeneszerző születésnapi koncertjét a Müpa >>>
02.25.
| Duda Éva Társulat: Prizma >>>
02.18.
| Az Erdélyi Magyar Írók Ligája rendezvényei a Magyar Széppróza Napja alkalmából >>>
02.16.
| Homo Ludens Project – Beszélgetés Dr. Beck Zoltánnal, Dr. Kelemen Zoltánnal, Orsós Jánossal >>>
 TiszaLINE Szalon

04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
04.03.
| Milan Dunđerski ifjúsági költészeti díj >>>
03.19.
| Sziveri-díj, 2021 >>>
02.04.
| A Szépírók Társaságának felhívása >>>
12.15.
| Humorban gazdag Ájvonne érkezik a REÖK-be >>>
12.13.
| Trafó – Mi a te ügyed? >>>
12.11.
| Izgalmas kortárs krimi Podmaniczky Szilárd új könyve? >>>

Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom

>>>

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA
A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet […]

>>>

Posztdramatikus poétikák
2014.03.07 - tiszatáj

BESZÉDES ISTVÁN: MAGRITTE-SZIGET

Beszédes István legújabb lírakötetének bemutatójára február 18-án a szegedi Grand Café­ban került sor. A rendezvényt a Fiatal Írók Szövetsége támogatta, az alkotóval Orcsik Ro­land a Tiszatáj szerkesztője, irodalomtörténész, kritikus beszélgetett. Bár az este apropója az irodalmár, szerkesztő negyedik verses­kötetének (Magritte-sziget-Posztdramatikus versek, zEtna, 2013) megismer­tetése volt, a beszélgetés az alkotó irodalomszervezői tevé­kenységének be­mutatására, szerkesztői indulására való visszaemlékezéssel kezdődött. Beszé­des a vajdasági irodalom progresszív, összművészeti és esztétikai iránymutató szere­pe miatt is fontos fóruma, az Új Symposion főszerkesztőjeként lépett be a professzionális irodalmi közegbe. E minőségében való ténykedésének idő­szakát a lap legsúlyosabb, el­húzódó válsága, a Sziveri János vezette szerkesz­tőség leváltása és szétzúzása, a forrongó és formálódó grémium közel fél év­tizedes, feloldhatatlan ellentétek mentén megrekedő front­vonalak között eg­zisztálása előzte meg. Ebből a szakmai és személyes konfliktushelyzeteket teremtő szituációból kiindulva kellett az új vezetőnek a saját névjegyét is őrző karaktert teremteni a lapnak. Bár az alkotó saját lapszerkesztésének idejét, ezt a Jugoszlávia széthul­lása miatt szűkre szabott időszakot, a valójában elnyúj­tott végjátékká váló ígéretes érát (1989–1991) nem elsősorban a Sympo-hagyo­mány őrzését szem előtt tartó küldetéstudat dimenziójában tartotta fontosnak.

Beszédes az est résztvevői által is megtapasztalt szimpatikus és közvetlen személyiségét láthatóan irodalomszervezői karakterében is megtartotta. Az Új Symposion általa jegyzett utolsó előtti korszakát a szerkesztőbizottság „jó hangulatát” szem előtt tartó nyílt légkör jellemezte (L. a rendszeres szerkesztőségi üléseket záró pool billiárdozások). Mindebben, tudhatta meg a rendezvény közönsége, szerepet játszhatott a hivatalos irodalomcsinálás körein kívülről érkezése, jelesül az a tény, hogy a beszélgetés-kötetbemutató főszereplője először művelődésszervezőként, kulturális szakemberként került a vajdasági magyar iroda­lom legfontosabb orgánumainak közelébe. Beszédes a jugoszláv konglomerátum és a vaj­dasági magyar irodalom szétzilálódásának időszakáról nyíltan de nem sérelmektől fűtve beszélt, mindez már önmagában unikális viszonyulás, szerethető és követhető szembe­nézési mód egy válságos korszak szövevényes bel- és irodalompolitikai játszmáival.

Mivel az alkalom apropója az eleddig utolsó verseskönyv bemutatása volt, a hosszú múltba néző felvezető után az este második felében felolvasásra is sor került. A szerző néhány perces távollétében verseit Orcsik Roland olvasta fel, aki így az előadó és az értelmező sze­repét egyszerre látta el. Az alkalom szülte performance-t éppenséggel tudatos gesztusként is értelmezhetné a szofisztikált összefüggések megtalálására éhes tudósítás, mindez nem is áll távol a „helyszínik” markáns, a tudósító személyét kisebb vagy nagyobb erőfeszítések árán középpontba helyező szemléletétől. Hiszen a Magritte-sziget alcímében is deklarált szándéka szerint a teátrum posztdramatikus iskolájának finomra hangolt lírizálási kísérle­teit is tartalmazza. A kötet több verse, köztük az ez alkalommal is megemlített Találatok Newton almájára, fő akciói közt a posztdramatikus játékokat is szívesen szerepelteti. A színpad és a színjátszás szabályait ismertető, a játéktér körberajzolását elvégző elbeszélők a színház „kelléktárából” válogatva, a színpadi instruálás emblematikus vita- és program­iratait (L. Lessing: Hamburgi dramaturgia) is felhasználó karakterek. Olyan, a szerepek, maszkok, szimbólumok sokaságát rendezőként irányító narrátorok, akik a lírát, a vers születésének folyamatát is a színpadi ábrázolásmódot magáévá tevő alkotó (a kötetben költő-drámaíró-színész-rendező alakváltozatokban bukkan fel) gesztusai felől engedik láttatni. Mindez, tudtuk meg ezen az estén, szoros kapcsolatban van azzal a körülménnyel, hogy Beszédest életének egy fontos időszakában a rendezés, a teatralitás technikai aspek­tusai is izgalomban tartották. A rövid színházi időszak végül a saját művészi kifejezésmód megtalálásával és az elképzelt életpálya módosításával járt. A lírát mint elsődleges kifeje­zésmódot megtaláló művészi szubjektumnak, ez e kötetet olvasva, valamint a beszélgetést hallgatva is igazoltnak tekinthető, nem ártott a drámai szerkezetek és formák iránti fogé­konyság. Beszédes a mindent szenvedélyesen és permanensen instruálni vágyó narrátorain keresztül „eljátszott” versvilágának másik jellegzetessége a személyes és biografikus ki­tárulkozásoktól mentes, szikárságában is finom szubjektumlíra. E poézis néhány fontos, a kortárs magyar nyelvű lírában manapság ritka konvencióhoz tartozó darabját hallhatták az este résztvevői.

Kovács Krisztina


Címke: , , , ,
2021.05.09 - tiszatáj

Demus Gábor, Deres Kornélia, Fecske Csaba, Harcos Bálint, Jenei Gyula, Lackfi János, Szijj Ferenc, Tönköl József versei
Berta Ádám, Faludi Julianna, Szakács Réka, Szil Ágnes prózája
Beszélgetés Tüskés Gábor irodalomtörténésszel
György Péter, Kőbányai János, Lengyel András tanulmánya
Wehner Tibor és Sopotnik Zoltán Kammerlohr-Kováts László alkotásairól
Diákmelléklet – Boldog Zoltán: Az olvasás nélküli irodalom

Tovább olvasom >>>
2021.05.08 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS A VACSORA ZSUZSIVAL ZENEKARRAL
Május 13-án jelenik meg a Vacsora Zsuzsival zenekar új EP-je Talán nincs baj címmel. A tagokkal 2020 szeptemberében a Gribedli stúdió udvarán, egy felvételszünetben beszélgettünk tagcserékről, koncertélményekről, és a már rögzített, de kiadatlan számok sorsáról… – SZUTORISZ SZABOLCS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.07 - tiszatáj

LÁNG ZSOLT:
BOLYAI – REGÉNY CSILLAGPORBÓL, FORRADALOMNYOMOKBÓL
Láng Zsolt új regénye a világhírű erdélyi matematikust, a nemeuklideszi geometria feltalálóját megidéző Esterházy Péter-idézettel nyit. A Bevezetés a szépirodalomba mottóként citált szöveghelye azért is fontos a 2019-es mű értelmezésében, mert több szempontból kijelöli azt a kontextust, azt a szöveghagyományt és prózapoétikát, azt az eredetet, amiből a Láng Zsolt-i textus megszülethetett, és azt a szerkezetet, amelyben az ő nemeuklideszi (?) tere működik… – BENCSIK ORSOLYA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.04 - tiszatáj

Jóllehet 1901-ben Párizsban modern esztétikai kurzusokon vett részt, a festészet és a művészettörténet területén Apollinaire autodidakta volt. Ám kitűnő ízléssel, ösztönösen ráérzett minden újra, azonnal meg tudta ítélni valamiről, hogy az valódi érték vagy sem. Úgy érezte, hogy küldetése van, támogatnia kell azokat a művészeket, akik egyfajta új esztétikát képviselnek a szokványos, idejét múlt festmények alkotóival szemben […]

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

A címmel kapcsolatban sok mindenre asszociálhat az ember. Többek között Szabó Magda Az ajtó c. regénye, illetve színpadi változata is eszünkbe juthat. A címbe emelt tárgy ráadásul ősi szimbólum is, és a mögötte meghúzódó valóság titkai mindig izgalmasak. Az ajtó mögött ott lehetnek a múlt emlékei, vagy éppen olyan dolgok, amelyek nem tartoznak a külvilágra. Gömöri György kötetcímadó verse is számos értéket rejt… – BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.05.02 - tiszatáj

GÖMÖRI GYÖRGY: ERDÉLYI ARCOK
Gömöri György hatvan év költői terméséből válogatta össze azt a három tucat verset, amelyek elszakíthatatlanok Erdélytől, pontosabban szólva Erdély atmoszférájától, történelmétől, a magyar szellemi életben betöltött szerepétől, illetve az ott élő magyar kisebbség helyzetétől. A jól átgondolt kötetkompozíció kétséget sem hagy a költő személyes kötődése felől, ám nem csupán Gömöri Erdély-képét ismerhetjük meg a verseken keresztül… – BARÁTH TIBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.29 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS PÉTERFY GERGELLYEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Az Akadémiánk online folyóirata, a Felhő Café biztosít bemutatkozási, publikálási lehetőséget a hallgatóknak és a lap Facebook-oldala élő adásokhoz, beszélgetésekhez, felolvasásokhoz nyújt több tízezer olvasót elérő felületet. Rendszeres kapcsolatban vagyunk kiadókkal, a végzett hallgatóink köteteit kiajánljuk, több végzett hallgatónk kötete jelent már meg a Librinél, az Álomgyárnál és a Kalligramnál… – PÁNCZÉL ANDRÁS INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.04.23 - tiszatáj

AZ IFJÚ NYOMOZÓ
Amennyire könnyednek tűnik a plakát, netán a cím alapján, olyan megkapó és rejtett tartalékokkal bír Evan Morgan bűnügyi mozija, 2020 egyik legnagyobb meglepetéssikerét eredményezve… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Normal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattHódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Könyvhét - Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Könyvhét - Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Könyvhét - Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Könyvhét - Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházFried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Észlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Seregi Tamás: Művészet és esztétikaTandori Dezső: A szomszéd banánhalZalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)Demény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólSzlováknak lenni csodás…kabai lóránt: semmi színPetőcz András: A megvénhedt IstenTandori Dezső: Szellem és félálomTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaJász Attila: Fürdőkádból a tengerBíró-Balogh Tamás: TollvonásokBaka István: Műfordítások III.Csiki László: A kaptárOlasz Sándor: Magány és társaság közöttSághy Miklós: A fény retorikájaPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Fried István: Magyar irodalom(történet)Tandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézSzepesi Attila: IstenporKálnay Adél: Hamvadó idő