06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
06.08.
| A Szőke Óceán – Szépírók a Vígmatrózban >>>
05.27.
| Isteni testek – kötetbemutató >>>
05.17.
| Munkácsy-díjas festőművész kiállításával nyit újra a REÖK >>>
05.14.
| Online Túlélősóval jelentkezik Szegedről a MASZK Egyesület >>>
04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
 TiszaLINE Szalon

05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Acsai Roland, Fenyvesi Orsolya, Lanczkor Gábor, László Liza, Maurits Ferenc, Németh Zoltán, Mary Oliver, Veszprémi Szilveszter versei
Molnár Lajos, Tarcsay Zoltán prózája
Tőzsér Árpád naplójegyzetei
Balázs Katalin, Balogh Gyula, Kelemen Zoltán, Milián Orsolya tanulmánya
Diákmelléklet: Gerencsér Péter a Jókai-regények filmes adap­tációiról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Bűnügyi regényt ír Lackfi János
2013.12.16 - tiszatáj

November végén megjelent a „Milyenek még a magyarok?” című kötete, ősszel megkapta a Győri Könyvszalon Alkotói Díját, december elején pedig Prima Primisima díjas lett irodalom kategóriában. Szegeden, a Somogyi Könyvtárban megrendezett író-olvasó találkozó után beszélgettünk Lackfi János íróval, költővel.

 

– Volt olyan év, amikor két-három díjat is kaptál. Az idei is ilyen. Hogyan viszonyulsz az elismerésekhez?

– Minden alkalom más, de mindig van benne valami, ami zavarba ejtő, mert olyan, mint egy láthatatlan kéz, amely kinyúlik és megrázza az ember kezét. Nehéz elképzelni egyben Magyarországot, ahogy átnyújtja. Mindenesetre visszaigazolásnak érzem, hogy az emberközeli, barátságos irodalomszemlélet szimpátiát váltott ki a zsűriből. Mindig is hittem, hogy írni nem egy szűk elit ügye csupán, hanem mindenkire tartozik.

– Nem jött korán a Prima Primissima?

– Amolyan kilátópont is ez a díj, örömtelien korán kaptam meg, hiszen Prima Primissimát hosszú, munkás életpályák vége felé szokták odaítélni. Ez egy hatalmas biztatás. Olyan ez a díj a pénzjutalommal, mintha valaki azt mondaná: csináld azt, ami igazán fontos neked. Érdekes, így negyven év felett tervezetten látom már az elkövetkező öt-tíz évet.

– Ilyen sikeres volt az egész éved, mint amilyen a november és a december?

– Sok jó történt velem eddig is, nagyon szép események vannak mögöttem. Harmadszor voltam házigazda a Kaláka Versudvarban, a Művészetek Völgyében, sikeres a kozármislenyi Szófaragó Tábor, amely uniós támogatást is kapott. Nagyon jól beindult a másfél éve megkezdett kreatív írás képzésem a Marczibányi téren, most zártuk az évet egy közös sörözéssel.

Volt azért ebben az évben fájdalmas döntés is. Tizenhét év után eljöttem a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, ahol egyebek mellett francia és magyar irodalmat, valamint kreatív írást tanítottam. Amikor meghoztam ezt a döntést, tartottam attól, hogy cserbenhagyom a kollégámat, Vörös Istvánt, aki szerencsére tele van jobbnál jobb tervekkel, hogy kiket hív meg jövőre vendégelőadónak a kreatív írás órákra. Tulajdonképpen megújulás jött létre azzal, hogy eljöttem.

– Te pedig kaptál végre még több szabadidőt…

– Öt-tíz éve szeretnék befejezni egy regényt, mindig megírtam egy-két fejezetet nyáron, aztán jött az ősz, tárgyfelvétellel, értekezlettel, órákkal, vizsgákkal, ezer üggyel, és keresztet vethettem a nagy terveimre. Kapolcson, a Művészetek Völgyében gyászoltam az egyetemet, pont ott, ahol nagyon sok kollégámmal és tanítványommal találkoztam. A tanári szemem sírt, az írói pedig nevetett. Januárban és februárban végre a regényírással fogok foglalkozni.

– Elárulsz néhány kulisszatitkot, kiszivárogtatsz néhány érdekességet?

– Az alaptörténet egy olyan bűnügy, ami nagy port kavart néhány éve Magyarországon. A cselekmény Brüsszelben, Budapesten és a Dunakanyarban játszódik, főszereplője egy fiatalember, aki a bűnügy kapcsán Brüsszelből hazajön Magyarországra. Van még két mellékszála a regénynek, egy-egy én-elbeszélés egy kislánytól és egy hölgytől, a végén pedig lesz egy találkozási pont. Ez a két külön szál régebbről megvan, nyáron derült ki, hogy belekerül a regénybe.

– Évente közel 100 író-olvasó találkozón vagy vendég-előadó, bejárod az országot, most két napra Csongrád megyébe jöttél, négy helyszínen, köztük Makón és Szegeden vártak a gyerekek, kettőn pedig a felnőttek.

– Fontosnak tartom, hogy gyerekek és felnőttek egyaránt találkozzanak az irodalommal élő formában is, mi, szerzők, ne zárkózzunk be a papírba. Az életközeli élménynek meg is van a hatása, sokan gyűlnek a honlapom, a Facebook-adatlapom köré, könyvtárosok pedig azt mesélik, hogy ahol megjelenek, a találkozó után kikölcsönzik a könyveimet az olvasók, hónapokig nem lehet hozzájutni a kötetekhez.

A kicsiknek szóló találkozásokban külön jó, hogy visszamehetek gyerekbe, ez frissen tartja az agyat. Bennem van a kutyavér, a csepűrágó hajlam, úgy érzem, csinálnom kell ezt, ha vissza is veszek majd valamennyit. Volt egy gazdagréti fellépésem, ahol azt mondta az egyik tanítványom nagymamája, aki óvónő volt 40 évig, hogy „magának könnyű, maga még mindig óvodás”.

Tóth András Tozzi

Fotó: Dobó László 


Címke: , , ,
2021.06.23 - tiszatáj

AZ ARTÉR EGYESÜLET KIÁLLÍTÁSA
Art-art: összetart!
Az Artér Egyesület immár több, mint 15 éve alakult Budafokon. Tagjai olyan művészek, akik különböző szálakon kötődnek Budapest XXII-ik kerületéhez. A hivatásos alkotók szakmái az alábbiak: festő, grafikus, szobrász, keramikus, ötvös, divattervező, textiltervező, fotográfus, üvegtervező, formatervező, építész, illetve restaurátor […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.23 - tiszatáj

– MONDJA CSUZDI ESZTER, A SIMÁNDY-ÉNEKVERSENY EGYETLEN MAGYAR GYŐZTESE
A Szegeden tanuló vajdasági szoprán, Csuzdi Eszter lett az idei Simándy-énekverseny egyetlen magyar győztese. Temesi Mária növendéke nemcsak az aranyéremmel járó félmillió forintot kapta meg, hanem koncertezni hívták Moszkvába, és további különdíjakat is nyert… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.22 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
A kiállítás címe, Magánélet, nem sokkoló, csak tényt közöl. Miközben kísérlet(ek) tanúi vagyunk. Sajnos nem csak tanúi, a mi bőrünkre is megy (és ment) a játék. Soha eddig meg nem élt helyzetbe kerültünk, valamennyien. Váratlanul csapott le ránk a vírus, a karantén, a ránk kényszerített bezártság, a reménytelenség, az egyedüllét, a kettős, vagy többes magány, amiből semerre se léphettünk ki […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.21 - tiszatáj

OPERARAJT-PROGRAM INDÍTÁSÁT JELENTETTE BE ÓKOVÁCS SZILVESZTER
A szegedi Simándy-verseny tapasztalatai nyomán ötven énektanárral 2022-ben országszerte elindítanák a tehetségfejlesztő Operarajt-programot – jelentette be a vasárnapi díjátadó gálaesten a zsűri elnöke, Ókovács Szilveszter. A Magyar Állami Operaház főigazgatója szeretné, ha több fiú választaná ezt a pályát, és trendivé tenné az éneklést… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.21 - tiszatáj

SZABÓ GÁBOR: TÖRTÉNETEINK VÉGE
Szabó Gábor tanulmánykötete a mikrohistória és az újhistoricizmus létrejötte óta igen intenzíven gyarapodó emlékezet-diskurzuso­kat bővíti kortárs magyar regények, rövidprózák, esszékötetek és Petri György lírai munkásságának mélyreható elemzésével. Első látásra is kitűnik, hogy Szabó nemcsak a legszűkebb és legelitebb kortárs kánon kínálatából válogat, hanem egy-egy szerző kevésbé előtérben lévő szövegével, vagy az idő próbáját még ki nem állt műveivel is előszeretettel foglalkozik… – KISS A. KRISZTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.20 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SIMÁNDI KATALINNAL, A LEGENDÁS TENORISTA LEÁNYÁVAL
Több mint két évtizeden át Simándy József özvegye képviselte a családot a legendás tenorról elnevezett szegedi énekversenyen. Jutka asszony köszöntőt mondott, díjat, ajándékot adott át, igyekezett segíteni a fiatal operaénekesek pályakezdését is. Halála után részben egyik leányuk, Simándi Katalin vette át ezt a feladatot, akivel a pénteki döntők szünetében beszélgettünk… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.19 - tiszatáj

ÁRAMSZÜNETTEL ZÁRULT A MARATONI SIMÁNDY-VERSENY
Négy kategóriából négyben déli szomszédaink énekesei győztek a szegedi Simándy-versenyen, pontosabban a II. korcsoportban Temesi Mária növendéke, a szerbiai Padéról indult Csuzdi Eszter, a szegedi művészeti kar hallgatója szerezte meg az első díjat. A győzteseket a vasárnapi díjátadó gálakoncerten hallhatja a közönség a Szegedi Nemzeti Színházban… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.17 - tiszatáj

SHIVA BABY 
Forma és tartalom ritkán olvad ilyen hibátlan egységbe. Sőt, Emma Seligman kritikai hozsannákkal útra bocsátott dramedyjéhez még nagyszerűbb bravúr köthető: a járványidőszakban piacra dobott művek talán legtökéletesebbje, plusz megoldásai bármelyik filmtörténeti irányzat díszére válnának… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.17 - tiszatáj

DARVASI LÁSZLÓ: PÁLCIKA, A DETEKTÍV
Darvasi László az első Pálcika-könyvében már megteremtette azt a színes, kedves és élettel teli mesevilágot, amely otthont ad a második kötet, A nagy Gerbera-nyomozás cselekményének is. Habár a könyv folytatás, a szerzői előszó összekapcsolja annak előzményével és el is választja tőle: „Ez most egy új mese” – így a szerző. A második kötet önmagában is megállja a helyét, bár ha valaki ezzel a kötettel ismeri meg a Pálcika-világot, annak valószínűleg egy picit fészkelődnie kell, mire a beszélő, izgő-mozgó tárgyak között kényelmesen elhelyezkedik. Mert itt megesik, hogy Pálcikának ceruzákat kell kivallatnia, az ereszt Endrének hívják és szereti heccből az emberek nyakába csorogtatni a vizet, és különös szerelem születhet egy fogpiszkáló és egy kutyatej virágocska között… – KATONA ALEXANDRA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)