Tiszatájonline | 2013. december 2.

Virrasztás Ady Endréért és a magyar kultúráért

Ady Endre születésének évfordulója alkalmából egész estés megemlékezést tartott a Medve Társulat 2013. november 25-én a Fészek Művészklubban. A programokban és meghitt hangulatban gazdag virrasztás este 6 órakor vette kezdetét, és tartott egészen hajnali 1 óráig […]

Ady Endre születésének évfordulója alkalmából egész estés megemlékezést tartott a Medve Társulat 2013. november 25-én a Fészek Művészklubban. A programokban és meghitt hangulatban gazdag virrasztás este 6 órakor vette kezdetét, és tartott egészen hajnali 1 óráig.

Az Ady szülőhelyéről, Érmindszentről két éve elindított virrasztást másodszor rendezte meg a társulat, 2012-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum volt a helyszín. A színházi társulatot a sikeres Ady-estek és az előadásokkal kapcsolatos pozitív tapasztalatok motiválták, amikor úgy döntöttek, hogy a költő 135. születési évfordulóján 2013-ban ismét előadásokkal, gyertyagyújtással, felolvasással és irodalomtörténeti előadással emlékeznek meg a nyugatos költőlegendáról. Túlzás nélkül állítható, hogy a Fészek Művészklubban olyan eseményre került sor, amely egyedülálló és megismételhetetlen.

Talán maga a rendező, Halmy György, a Medve Társulat vezető-rendezője és lelke sem számított annyi érdeklődőre, mint ahányan ellátogattak a vigília helyszínére. Megtelt a terem, de kint rekedtek, kíváncsiskodók és később csatlakozók is akadtak szép számmal. Gyászos melankólia helyett csendes, figyelmes érdeklődés jellemezte az estét.

A hajnalig tartó megemlékezés a színművészeket – akiknek alázatos munkája és profizmusa nagyban hozzájárult az előadássorozat sikeréhez – komoly munka elé állította. Az est gyertyagyújtással, Baranyi Zoltán hegedűjátékával, Tóth Ildikó, Kakasy Dóra és Álmosd Phaedra által előadott versekkel indult.

A zenés irodalmi-színházi est gerincét az Ady-trilógia képezte, egymást követte három nagysikerű Ady-est: Az Óperenciás tengeren – a táltos költő Ady Endre Györfi Anna színművésznő és Csuja Imre Jászai-díjas érdemes művész szereplésével, a Csodálatos képes rettenetek Csuja Imre és Legerszki Krisztina színművésznő előadásában, illetve Dankó Pista – az örök Ady-rege (Kékkovács Mara, Kecskés Karina). A trilógia első két részének zenéjét Balázs Barnabás szerezte, amelyet Sárközi Dávid és Baranyi Zoltán tolmácsolásában élvezhetett a közönség, míg a harmadik, késő esti előadáson ezúttal egy vendégművész, Rossa László zeneszerző emelte részvételével a megemlékezés misztikus, meghitt hangulatát.

A halál utáni lét kérdéseit felvető Táltos költőben előadott versek színházszerű jelenetekbe ágyazódtak, amelyek során különböző Ady- személyiségek vitatkoztak, dacoltak, figyeltek, bölcselkedtek és harcoltak egymással az Ady testamentumtól kezdve egészen az Elhagyott a félelemig. Gondolati erőfeszítések, a halál problémájával való megbékélés, az élet misztériumának kutatása zajlott a pódiumon. A rendhagyó megközelítés és előadásmód által egy teljesebb, erősebb költőkép, halál-és istenes versek kérdései néztek farkasszemet a nézőkkel. Öröm és élvezet, beteljesedés és alkotó erő, a jövővel kapcsolatos aggodalmak, veszteségtől és elmúlástól való félelem éppúgy tárultak elénk az este folyamán, mint kint a való életben. „Most már rosszabb vagyok, veszendőbb, / Mint elcipelt halott./ Jaj, jaj, nem érzem, hogy élek már, / Mert a félelem elhagyott.”

Két Ady-előadás között képeztek hidat Tóth Ildikó, Rusznák András, Szarvas Attila, Álmosd Phaedra által szavalt Ady versek, Baranyi Zoltán hegedű improvizációi, Kocsik Tekla versei, illetve Galambos Tibor, a Fészek Művészklub igazgatójának Ady Endre és Kodály Zoltán művein alapuló táncfilmje. A József Attiladíjas irodalomtörténész és kritikus, Agárdi Péter Ady világképe egykor és ma címmel tartott előadást, amelynek során terítékre kerültek az Ady-életmű mai aktualitásai is.

A trilógia második része az egyesülés vágyával, a teljes eggyé válás lehetetlenségével, a vonzás és taszítás kettősségével, valamint az individuumokra szétesett közösség létért folytatott egyéni küzdelmével szembesítette a hallgatóságot.

Csuja Imre nem sokkal éjjel egy óra után szavalta el a Feltámadás Szomorúsága című Ady-verset,  majd elfújta az Ady-kép előtt egész este pislákoló gyertyát.

 Jónás Ágnes

virrasztásx

Kép forrása: www.malnaevo.hu

Kiemelt kép: Melocco Miklós: Ady Endre, 1977 (Debrecen, a szobor részlete) Bócsi Krisztián fényképe