A jövő vékony kabát

FINN ANTOLÓGIÁK BEMUTATÓJA

A XIX. Budapesti Könyvfesztiválon az északi országok kortárs szerzőié volt a főszerep, ezt jelzi, hogy péntek délelőtt két finn antológia bemutatójára is sor került: Jávorszky Béla válogatásában a Fölmagasodik hirtelen, és Pusztai-Varga Ildikó fordításában a Turkui finn költők című kötetről beszélgetett a Magyar Napló Kiadó szerkesztője, Tornai Szabolcs.

Az északi országok, Dánia, Izland, Norvégia és Svédország, valamint Finnország kortárs irodalmi műveinek elsősorban a kettes stand adott otthont, ahol nem csupán beszélgetések, hanem könyvkiállítások, szórólapok segítségével és megvásárolható könyvek révén hozták közelebb e távoli kultúrák irodalmát.

A két finn kötet között sajátos folytatólagosság van, egyrészt a fordítók, másrészt az egybegyűjtött szerzők között. Pusztai-Varga úgy fogalmaz, Jávorszkytól vette át a stafétabotot, mikor finn szakosként fordítani kezdett. A kronologikus sorrend emellett az egybegyűjtött szerzőkre is érvényes: a Fölmagasodik hirtelen szerzőgárdája nem egészen egy generációval előzi meg Pusztai-Varga válogatásában megjelenteket.

Pusztai-Varga, amikor kortárs verseket választott, magától értetődőnek tartotta, hogy ugyanazt a kort, világot élő szerzők műveit ültesse át. A kötet Turku város köré szerveződik, ahogy fogalmaz, 2000 környékén valósággal forrt ott az irodalom, nemcsak az egyetemeken vagy a folyóiratokban, hanem mindenütt, az utcán, a tornacsarnokokban még a kocsmákban is. Ebből adódóan sietve tisztázta, nem kocsmaköltészetről beszél: „a költészet ment a kocsmába és nem fordítva”.  Hangsúlyozta és elismerte a szokatlan, magas szintű irodalmi légkört. Mint mondta, gyakran előfordult, hogy az utcán valaki elkezdett szavalni – póz és sallang nélkül –  nem a tipikus költői titulus legitimizálásáért, egyszerűen egy vers megosztásának célzatával.

Pusztai-Varga kitér arra, hogy az ezt megelőző két kötetétben kizárólag női szerzők szerepeltek. Az első esetben saját elhatározásából, másodjára felkérésnek eleget téve, így harmadik alkalommal kizárólag férfi költőket akart szerepeltetni, azonban válogatás közben –  elsősorban a szövegek minőségét szem előtt tartva – mégis tett egy kivételt. Így került a kötetbe, a finn köztársasági elnök felesége Jenni Elina Haukio.

Turku város lírai témái között a finoman árnyalt természeti vonal és – főként Esa Hirvonenre jellemző –  élőbeszéd fesztelenségét megelevenítő két véglet között mozognak a versek,  stílusra, nyelvezetre, témára, társadalmi rétegzettségre való tekintet nélkül.

A kötetet rímtelenséggel, versszagtalansággal jellemezte a fordító, elsősorban a „szétszaladó sorok művészetét” értékelte nagyra, emellett a természetességet, mindennapiságot is méltatta.

Mikor Tornai Szabolcs eredeti és fordítás közti különbségről kérdezte, a magyar verzión kívül az angolra is kitért. Véleménye szerint a finn versek lüktetése hiányzik az angol kiadásokban, magyarul azonban megesik, hogy jobban elnyerik a tetszését, mint finnül. Ezzel kapcsolatban a nézők köréből feltett – stilisztikai eszközökre vonatkozó – kérdésre adott válaszából kiderült, nem jellemzőek a szókezdő rímek és alliterációk, bár előfordulnak mind a kötetben, mind a finn költészetben.

A szerkesztő ezután a lírai lelkek hasonlóságára irányította a beszélgetést. Pusztai-Varga szerint nincs átfedés a kétféle vers- és művészetfelfogás között, ennek alátámasztásául említi azt az esetet, amikor egy finn festőművész Magyarországon mutatta be képeit, ugyanis otthon túl színesnek, túl történeti alapúnak és kevéssé absztraktnak találták.

Távlati tervei között szerepel korábbi szerzők műveinek fordítása, de azonnal hozzátette, ez csak ötlet, a megvalósulás még jelenleg bizonytalan: „A jövő vékony kabát, lebeg a szárítókötélen, várja, hogy felvegyék” – hangzott el a beszélgetést záró felolvasás alatt Jenni Haukio költeményéből.

Az érdeklődés – a stand látogatottsága egyik programnál sem csökkent – igazolni látszik a még több fordításra való igényt, a már megjelentek szélesebb körű terjesztését. Annyi biztos, izgalmas válogatást, a finn költészetről pedig átfogó képet ígér mind a két, Magyar Napló kiadó gondozásában megjelent kötet.

Tóth Tünde