Nagy Gábor versei

Üzemzavar

Akit az isten elhagyott,

annak az ég nehéz, könnyű a föld.

Mint megnagyobbodott

szívet, cipeli bordakosarában

az időt.

A reggel burkán átszakadt

s megszületett, halva, az álom.

Az agy kábán matat:

féléberség köldökzsinórján vissza-

találjon,

ahol a Rába és Szamos

vize összefolyik, a képzelet

és emlék iszapos

torkolatába. Nem ringat el bölcső-

helyed.

Akit a kétség szoptatott,

azt a vágy légszomja ha élteti.

Az emlékül hagyott

üzenetek: egy másik élet

rejtjelei.

És rég feledésbe merült a kód.

Üzemzavar a szívben.

Ne várd: cserbenhagyód,

szószegődő kalandorod a partra

segítsen.

Szokd meg a mélység rendszerét:

ki levegőért felszínre bukik,

még annak is szerét

ejtheti, szemhunyásnyit ellásson

a csillagokig.

Oázis

a pultos lány a júpíszí médiatárából

Christina Aguilerát nyomatta Ez eszement jó

igaz?! Ha az ember nem látná hogy fehér

azt hinné néger olyan állati a hangja!

elmerengtem pohár Gejzír söröm

felett píszí duma-e ez itt Újlipótváros

szívében aztán mert Christina Aguilerát

nem ismerem illetve hallottam már

csak nem tudtam hogy ő az isteni Christina

a látványsör helyett – mely belülről

emészti fel habját ­– kértem egy pohár barna

Litovelt látványosan olcsóbb meg jobb is

Aha őrületes hang tényleg meg kell

veszni tőle! azt mégse mondhattam

hogy mostanában Saint-Saënst meg Villa-Lobost

hallgatok az ember még egy retró-kocsmában

is próbál szalonképes maradni vagy nem

egészen hülyének látszani támadt is egy

mentő ötletem De a Coldplay se rossz nem?

A Coldplay? Persze kurva jó! és nem voltam

benne biztos hogy most meg nem ő hazudik

csak a fair play kedvéért ne különbözzünk

túlságosan ez vendéglátós szabály is

így hát nem meséltem el hogy csatolmányként

kaptam ajándékba Coldplay-számot tetszett csak kár

hogy nem értem a szövegét ő bezzeg az unatkozó

pultos lány kívülről fújja az angol dalokat

magamra maradtam a gondolattal hogy az élet

is afféle látványsör no persze nem gejzír

csak amolyan csendesen fortyogó belülről

emészti el a túlhabzó vágyat

hogy megértsen az a másik akit hófúváson

sivatagon is átvinnél a hátadon is akár

afféle régimódi csatolmányként

Megjelent a Tiszatáj 2012/11. számában