10.11.
| Pinceszínház – Ágens Társulat – Tragédia: Az ember >>>
09.27.
| Pinceszínház – Maggi és Lillemor >>>
09.26.
| PesText – Vigyázat, ez Bob Dylan! >>>
09.26.
| Pinceszínház – Ágens Társulat: Kurtizánképző >>>
09.22.
| Egy ragyogó tehetség a tűzhányók és gleccserek országából – Víkingur Ólafsson végre ismét a Müpában >>>
09.20.
| Roma Hősök – Európai drámák kötetbemutató >>>
09.19.
| A Pinceszínházban tartja Ady-estje ősbemutatóját Jordán Tamás >>>
09.18.
| A Szentendrei Teátrum produkcióival folytatódik a MASZK őszi kollekciója >>>
09.17.
| Nemzetközi sztárírók és a hazai kulturális élet legjava a 2021-es PesText fesztiválon >>>

09.16.
| Kardos Sándor kapja a ZSIFF idei életműdíját >>>
05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>

DANTE KÖREI
700 éve halt meg a költő

Tandori Dezső verse, Petrarca, Pier Paolo Pasolini művei

Kerber Balázs válogatása,a kortárs olasz költészetből

Vígh Éva, Máté Ágnes, Szörényi László, Kabdebó Lóránt, Nádasdy Ádám, Kocziszky Éva, Yilmaz-Mészáros Enikő, Pál József írása Dante művészetéről

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Az újjászületés filmje a Hasadék
2021.09.12 - tiszatáj

KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ KRASZNAHORKAI BALÁZS RENDEZŐVEL A BELVÁROSI MOZIBAN

A gyönyörűséges Máramarosi-havasokban játszódik Krasznahorkai Balázs első nagyjátékfilmje, a különös apa-fiú történetet elmesélő Hasadék, amiről a rendezővel és a fiút alakító Babai Dénessel hallhattak beszélgetést a Belvárosi mozi nézői a péntek esti vetítés utáni közönségtalálkozón. Házigazdaként Ibos Éva kritikus, művészettörténész faggatta a vendégeket.

A balladák hangulatát idézi a szegedi bölcsészkarról indult, majd 2005-ben az SZFE-n filmrendezői diplomát is szerzett Krasznahorkai Balázs első nagyjátékfilmje, a Hasadék, ami a héten került a hazai mozik műsorára. A Budapesten dolgozó, erdélyi származású sikeres magyar orvos, Grassai Bálint visszatér családorvosként praktizáló, váratlanul elhunyt édesapja temetésére a Máramarosi-havasok hegyei közé, a szülőfalujába. A temetésen találkozik tizenhét éve nem látott kamasz fiával, Simonnal akinek sürgősen gyámot kellene találnia. Közben kiderül, hogy Simonnal nincs minden rendben. A forgatókönyvet jegyző három Balázs – Krasznahorkai, Lengyel és Lovas – izzó drámaiságú lélektani drámát írt, amelynek középpontjában a kibékíthetetlennek tűnő apa–fiú konfliktus áll.

A Hasadék már a hazai mozipremier előtt több elismerést begyűjtött: a Magyar Mozgókép Fesztiválon elnyerte a legjobb játékfilm díját, a Sao Paulo Cinefantasy-n pedig az apa szerepét alakító, nagybányai születésű Molnár Levente – aki az Oscar-díjas Saul fia óta is olyan emlékezetes filmekben játszott, mint például az Apró mesék, a Foglyok vagy a Napszállta – elnyerte a legjobb színész díját.

 

 

Péntek este a Belváros Mozi Balázs Béla-termében vetítették a filmet, utána közönségtalálkozóra marasztalták a nézőket. Ibos Éva kritikus, művészettörténész először a Hasadék váratlannak ható végkifejletéről faggatta a rendezőt, aki elmondta, eredetileg egy még nyitottabb befejezésre gondoltak. A záró képen szakadt volna a hó, de végül az motiválta, hogy fontosnak tartja: filmje tulajdonképpen egyfajta feltámadás-történet. Krasznahorkai Balázs arról is beszélt, azért választotta a történet helyszínéül Erdélyt, mert magas hegyek között kellett játszódnia, és Romániát sokkal jobban ismeri, mint például Szlovákiát. Gyerekkorától kezdve gyakran járt Erdélybe, és dokumentumfilmet is többször forgatott már ott. Ugyanakkor magyarországi hegyvidéki helyszíneket is használtak a filmben.

– A főszereplőnek egy gyökeresen másik világból kellett származnia, mint ahol jelenleg él, és ennek meg kellett jelennie a természet megmutatásában is – hangsúlyozta a rendező.

A tizenhét éve nem látott fiút, Simont játszó Babai Dénesről megtudhatta a közönség, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) első éves fotográfia szakos hallgatója, és a szerepet casting révén kapta. Az alkotók Romániában negyven-ötven középiskolában keresték Simon karakterére a megfelelő fiút. Végül a casting directornak egy ismerőse elküldött egy videót Babai Dénesről, mert tudta, hogy egy olyan fiút keresnek, aki tud dobolni is. A próbafelvétel után a rendező rögtön tudta, ha az apát alakító Molnár Leventével együtt is működik a párosuk, ő fogja játszani a szerepet.

 

 

– A forgatókönyv eleve Molnár Leventére íródott. 2002 óta ismerem, amikor egy tévéfilmben játszott, aminek én voltam a rendező-asszisztense. Már akkor eldöntöttem, hogy egyszer majd szeretnék vele forgatni, mert nagyon kevés színészt láttam, aki annyira természetesen viselkedik a kamera előtt, mint ő. Ez egy kivételes képesség. A Dumitru szerepét játszó Orbán Levente és a Colonelt alakító Kovács Lajos esetében is elég kora tudtam, hogy őket szeretném, ezért nem volt szükség castingra – árulta el Krasznahorkai Balázs.

Kulisszatitkok is szóba kerültek, kiderült például, hogy Simon házát és pajtáját egy fantasztikus erdélyi építő csapat három nap alatt húzta fel, a húsvéti bál jeleneteit pedig egy használaton kívüli iskolaépületben forgatták, ami úgy nézett ki, mint egy vidéki művelődési ház. Nehéz volt a román–magyar kétnyelvű forgatás. Molnár Levente ugyan románul is anyanyelvi szinten beszél, de például Babai Dénesnek és a többieknek román anyanyelvű tanár segített, hogy helyesen ejtsék a román mondatokat, és még így is szükség volt némi utószinkronra.

A film első képkockái alatt hallható szívhangtól kezdve a barlangból kijutás záró képeiig végigvonult a történeten a születés-újjászületés-feltámadás gondolatköre, mint ahogyan különböző megjelenési formákban a tűz is mindvégig fontos szerepet játszott. Krasznahorkai Balázs arról is beszélt, hogy a film zenéjét régi barátja, Fügedi László komponálta, akivel annak idején együtt jártak a szegedi egyetem magyar szakára.

H. Zs.

 

 


Címke: , , , , , , , , ,
2021.09.21 - tiszatáj

RED ROCKET
Jó ideje nyilvánvaló: Sean Baker a kortárs amerikai független szcéna koronázatlan királya. Cannes-ban debütált tragikomédiája privát és nemzeti szinten boncolgatja az Egyesült Államok hátsóudvarában döglődők sehová nem tartó hétköznapjait… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

Nagy úr a véletlen, talán Isten akarata a sajátunkkal szemben. (Hogy létezik-e Isten vagy saját akarat, azt hagyjuk, egyelőre.) Nem terveztem, hogy három hét alatt háromszor is színházba menjek, ráadásul minden alkalommal magyar színdarabot nézzek, mégis így alakult… – HORVÁTH PÉTER KRITIKÁI

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

BAKONYI ISTVÁN: PETŐCZ ANDRÁS ÚJABB KORSZAKA
„Petőcz András ugyanis olyan költő, aki egyszerre hisz a nemzeti és az európai értékekben. […] Költőnk nagyon is magyar és nagyon is európai gondolkodó” – olvashatjuk Bakonyi István Petőcz András újabb korszaka című kismonográfiájában. Egyetérthetünk a szerző megállapításával, mert Petőcz András életműve nem csupán a magyar költői-prózai hagyományt, hanem az európai, sőt világirodalmi (elsősorban amerikai) szerzők újításait egyaránt kamatoztatja művészetében… – SEBŐK MELINDA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

CSEHOV SIRÁLYA BARNÁK LÁSZLÓ RENDEZÉSÉBEN A SZEGEDI KISSZÍNHÁZBAN
Barnák László szegedi Sirály-rendezése sokszínű tragikomédiaként tálalja a Csehov-darabot. A kisszínház színpadán szinte naturalista módon jelenik meg a 19. század végi orosz világ, ahol a vágyak beteljesületlenek maradnak és mindenki mást szeret… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.19 - tiszatáj

ZŰRÖS KETTYINTÉS, AVAGY PORNÓ A DILIHÁZBAN
Provokatív, egyúttal rendkívül intelligens, önmagunk és társadalmunk elé görbe tükröt illesztő remekművet alkotott a román újhullám egyik leginkább jegyzett direktora: Radu Jude előző munkája nyomvonalán haladva vágta zsebre az Arany Medvét és alkotta meg pályája eddigi talán legjobbját… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

ARANYI SÁNDOR ÉS TANÍTVÁNYAI
Ezek a melók itt most azért érdekesek, mert nem egy téma vagy szemléletmód, hanem Aranyi mentén kerültek a falra. Az ő egykori, mára szakmailag elismert tanítványai állítanak itt ki, és ezt leszámítva semmi közös, vagy semmiféle kapcsolódási pont nincs a falra kerülő munkákban… – VÁRALJAI ANNA MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

SZABÓ IMOLA JULIANNA: LAKÁSA VAN BENNEM
Szabó Imola Julianna kötete olyan, mint egy tüdő. Páros, lebernyeges szerv, szükséges a légzéshez, egyszerre gyakorolja a megtartást és az elengedést. Nem szól olyanról, amiről az élet ne szólna: kórházi látogatások, nagyszülők halála, terhesség, bántalmazás, válás, költözés, szülés, gyermeknevelés, betegségek, elöregedés. Mindezek egy képileg is burjánzó nyelven, a megértés vágyának orgánumán… – SZUTORISZ SZABOLCS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

SZALAI ALEXA RITA TÁNCMŰVÉSZ, AZ 1984 KOREOGRÁFUS-ASSZISZTENSE
Táncol, tanít, az 1984 című sikerprodukció koreográfus-asszisztenseként is dolgozik Szalai Alexa Rita táncművész, a Szegedi Nemzeti Színház tánckarának tagja, aki Győrből került a Tisza partjára… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Tandori Dezső: Felplusztulás, leplusztulás (Előzetességek és utólagosságok [2018–2019])Demény Péter: Az élet gesztenyéi (Slágerek, sanzonok, slamasztikák)H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)