10.11.
| Pinceszínház – Ágens Társulat – Tragédia: Az ember >>>
09.27.
| Pinceszínház – Maggi és Lillemor >>>
09.26.
| PesText – Vigyázat, ez Bob Dylan! >>>
09.26.
| Pinceszínház – Ágens Társulat: Kurtizánképző >>>
09.22.
| Egy ragyogó tehetség a tűzhányók és gleccserek országából – Víkingur Ólafsson végre ismét a Müpában >>>
09.20.
| Roma Hősök – Európai drámák kötetbemutató >>>
09.19.
| A Pinceszínházban tartja Ady-estje ősbemutatóját Jordán Tamás >>>
09.18.
| A Szentendrei Teátrum produkcióival folytatódik a MASZK őszi kollekciója >>>
09.17.
| Nemzetközi sztárírók és a hazai kulturális élet legjava a 2021-es PesText fesztiválon >>>

09.16.
| Kardos Sándor kapja a ZSIFF idei életműdíját >>>
05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>

DANTE KÖREI
700 éve halt meg a költő

Tandori Dezső verse, Petrarca, Pier Paolo Pasolini művei

Kerber Balázs válogatása,a kortárs olasz költészetből

Vígh Éva, Máté Ágnes, Szörényi László, Kabdebó Lóránt, Nádasdy Ádám, Kocziszky Éva, Yilmaz-Mészáros Enikő, Pál József írása Dante művészetéről

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Türkizbe és azúrba mártózunk Szegeden
2021.09.08 - tiszatáj

SZINKÓPÉ FESZTIVÁL

Augusztus végén már némileg gyengít a csáberőn, ha egy kétnapos, szabadtérre tervezett színházi rendezvénysorozat épületbe szorul, szombat délután mégis a szegedi Kövér Béla Bábszínház falai közt találjuk magunkat. És e falak között nem megyünk el szó nélkül – és nem csak azért, mert már az előtérben kedvenc színeink közé csobbanunk: türkizzel és azúrral bélelték ki a teret. A hajózós, mentőöves, szakállas tengeri medvés és más vidám vízmenti motívumok közt úgy érzi az ember, mintha egy mesebeli mediterrán kisváros kikötőnegyedének kedves sikátoraiban lófrálna.

– A beltér kialakításakor egy nyüzsgő kikötőt álmodtunk meg, ami az útra kelés és megérkezés ígéretét hordozza, de ha megismered, akkor a nyugalom szigete is lehet. Közben a város Tiszához való viszonyát is illusztrálni akartuk, megmutatni, hogy mi tulajdonképen vízi emberek vagyunk. Ezt a koncepciót kellett úgy játékos formába önteni, hogy a felnőttek is jól érezzék magukat benne – avatott be Kiss Ágnes intézményvezető. – A bugyuta édi-bédiség helyett a vagány kedvességet céloztuk meg. Schneider Jankóval, a bábszínház művészeti vezetőjével gereblyéztük össze a megjelenítendő motívumokat, aztán megkerestük Vinkó Leót és Marton Ákost, akiket a tűzfalfestéseikről, a lakótelepi trafóházak színes jószágairól ismerhetnek a szegediek. Ők festették ki a közösségi tereket, a folyosót meg az irodát. Az előtér falába épített interaktív „játszóteret” munkatársaink, Jernei János, Kiss Attila és Tóth Andrea álmodták és építették meg.

A bábszínházi falak közé szorult kisfesztiválra kora délután már nem kaptunk jegyet, de a pénztárnál kedvesen arra biztattak, várjunk türelemmel, hátha mégis akad majd hely. Pályi János Vitéz László előadására várva van időnk tekeregni. A kövérbélások erre a hétvégére kitolták határaikat, a Feketesas utca és a Tisza Lajos körút közötti impozáns épület tágas kapubejáróját is belakták: gyerekfoglalkoztató kézműves ügyeskedéssel tölthettük ki a két előadás közti időt. Majdnem űrt írtunk itt, de szó sincs üresjáratról és unalomról: a fesztivál két napja alatt a máskor a közönségnek be nem járható terek is megnyíltak: a bábszínház társalgója „nappalivá” alakult, benne babaszekció várta a legkisebbeket, a Feketesas utcai kamarateremben pedig a Tekergőtér rendkívül ötletes, jórészt a felnőttek számára is élvezhető mechanikus játékaival szórakoztunk. A színház előterében állították fel Kádár Ferkó szabadtéri fesztiválokról ismerős fotószínházát.

 

 

– A kényszerű tető alá költözés hasznukra vált abból a szempontból, hogy meg tudtuk mutatni a megújult belteret a nézőknek, akik eddig még nem igazán láthatták, hiszen akkor jött a második hullám, amikor indulni készültünk. Nyilván a szabad tér grandiózus terveit be kellett szorítani a falak közé, de az időjárással nem lehet dacolni – mondta Kiss Ágnes. – A boszorkányvérem jelezte, hogy nem lesz ítéletidő, de kisgyerekes családokat is vártunk. Mégsem Londonban vagyunk, mi otthon maradunk, ha lóg az eső lába.

A mediterrán kikötői hangulatot idézik a színház állandó és alkalmi munkatársainak outfitjei, „egyenruhái” is, az emblematikussá válás útjára lépett kék-fehér csíkos mutatványos pólók. Ez arról árulkodik, hogy az intézmény- és művészeti vezető a vásári bábjátékok terepén edződött, innen származik a mutatványos matrózfölső. A csapatépítés kedvelőinek pedig azt üzenik, a szegedi bábszínház matrózai és matrózlányai egy hajóban eveznek.

Kiss Ági vásáros formációját, a Barboncás repertoárját is erős lokálpatrióta vonulat jellemzi, ahogy a megújult bábszínház első időszakát is.

– Jankó ötlete volt, hogy az első évadot teljes egészében ajánljuk a városnak. Ehhez tartjuk magunkat, az idén minden előadás Szegedhez kötődik. Szeptember 12-én mutatjuk be a Száz éves kislány című előadást, aminek a szerzője szegedi. Gimesi Dóra Budapesten él, a Budapest Bábszínház dramaturgja, irodalmi vezetője, legismertebb munkája talán az Időfutár című ifjúsági sorozat. Az ő nagymamája épp százéves volt, amikor felkértük egy előadás megírására. A nagyi története akkor kezdődik, amikor a Délvidéket, Vajdaságot elcsatolták Magyarországtól, és ő csecsemőként kosárban érkezett Szegedre, majd hónapokig egy vagonban élt családjával. Az előadás az élete száz éve alatti várostörténeti pillanatokat vonultatja fel. Izgalmas és látványos lesz bábszínházi formában végignézni, hogyan született meg ez a város, az a Szeged, amit ma ismerünk. A darab különlegessége, hogy a címszerepet a Szegedi Nemzeti Színház egyik legismertebb művésze, Fekete Gizi játssza.

De térjünk vissza gyorsan a SZINKópéra, hiszen a színházteremben máris kezdődik a délutáni előadás: Pályi János Vitéz Lászlója. A magyar bábjáték ikonikus figuráját, a 200 éves Vitéz Lászlót és az ő palacsintasütőjét Kemény Henrik és felmenői ismertették meg generációk sorával. Azt hihetnénk, hogy a vaskos sztendápokon és realityken edződött rekeszizmaikat meg sem rezgeti egy ilyen „avítt” hősre épített előadás, pedig de! Pályi az első pillanattól kezdve kvaterkázik közönségével, az ismerkedős intro után pedig 50 perces folyamatos vigyort rajzol arcunkra. Ismertük, előre tudtuk az összes poént, talán csak a tényleg ma születettek számára nem volt világos a következő fordulat, mégis végigmulattuk az előadást. Bár a fejünk még kissé zsongott a palacsintasütő csattogásától, a nézőtérről kifelé szédelegve megsejtettünk valamit abból, mit jelent a mesterségbeli tudás: hogy ez az, amitől Pályi a mai magyar vásári bábjáték egyik legerősebb képviselője, és az egekig érő bátorság bokrai a pokolból kivezető utat szegélyezik. A szombati fesztiválnapot a Szélkiáltó zenekar nagyon kedves, korrekt gyerekkoncertje zárta.

 

 

A másnap műsorváltozással kezdődött, a Tintaló társulat szintén vízparti témájú, horgászos bábjátéka helyett a házigazdák Betyárvilág című produkcióját láthattuk. Nem tévedünk, amikor itt is a szegedi tematikát gyanítjuk: a darab Rózsa Sándor gyermekkorának megidézésével indul. Rózsa Teodóra, Rácz Mihály és Mészáros Ágoston kesztyűs játékát a másik nagy vásári bábjátékos-fenomén, Kovács Géza rendezte. Örökre retinánkba égett a kék ló baktatása és a piros malac tánca.

Az eredetileg bankszékháznak épült ház földszinti lépcsőházát is belakta a fesztivál. S a mit sem sejtő földszintre liftezők például Ágoston Béla ez alkalomra összeboronált zenekarának rögtönzött koncertjébe, mi több, annak színpadára lépnek, hogy aztán a zenélő fűrészes srác és lelkes rajongóik között tágra nyílt szemekkel, de mosolyogva osonjanak ki a szárazkapun.

– Ezúton is megnyugtatjuk a ház lakóit, hogy nem tervezzük a jövőben a lépcsőház rendszeres elfoglalását, most pedig nagyon köszönjük a türelmüket! – tette hozzá háziasszonyunk.

Egy többnapos rendezvény, és különösen az ilyen vásári hagyományokkal operáló bábfesztivál hab nélküli desszert maradna utcai felvonulás nélkül. Egy darabon elkísértük az óriás sétáló halat a belvárosban, jól mulattunk a maskarás Skála-kópé zenekar húzásain és a kikiáltók vásári óbégatásán, nézőcsalogatónak szánt decens polgárpukkasztásán.

Az önök tudósítója vasárnap délben helyspecifikus vízparti kitérőt tett: Szeged hangulatos, sőt a hangulatromboló korszerűsítéstől eddig megmenekült szabadstrandján, a Maros-torokkal szemben hűsölt és lábáztatott, és valódi halakkal is találkozott. Igaz a halak erről már nem tudnak beszámolni, hiszen paprikás lisztbe fordulva és szeletek formájában jöttek el a találkára.

A fesztivál zárókoncertjét a csodálatos Rutkai Bori Banda hozta el.

– Azt láttuk, hogy ezen a két napon a közönség jó része olyanokból állt, akik korábban nem jártak bábszínházba Szegeden. Merjük remélni, hogy ez miattunk is van, pontosabban a befektetett munkának szól. Ez a fesztivál azt mutatja, sikerül egy olyan közöségi teret, kikötőt építeni, ahol nemcsak bábelőadásokat látnak, hanem koncerteken és más közöségi élményekben is megmerítkezhetnek a legifjabb szegediek és az örökifjú városlakók.

Kémeri Attila

Szinkópé Fesztivál
2021. augusztus 28–29.
Szeged, Kövér Béla Bábszínház

 

Fotók: Szabó Luca

 


Címke: , , , ,
2021.09.21 - tiszatáj

RED ROCKET
Jó ideje nyilvánvaló: Sean Baker a kortárs amerikai független szcéna koronázatlan királya. Cannes-ban debütált tragikomédiája privát és nemzeti szinten boncolgatja az Egyesült Államok hátsóudvarában döglődők sehová nem tartó hétköznapjait… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

Nagy úr a véletlen, talán Isten akarata a sajátunkkal szemben. (Hogy létezik-e Isten vagy saját akarat, azt hagyjuk, egyelőre.) Nem terveztem, hogy három hét alatt háromszor is színházba menjek, ráadásul minden alkalommal magyar színdarabot nézzek, mégis így alakult… – HORVÁTH PÉTER KRITIKÁI

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

BAKONYI ISTVÁN: PETŐCZ ANDRÁS ÚJABB KORSZAKA
„Petőcz András ugyanis olyan költő, aki egyszerre hisz a nemzeti és az európai értékekben. […] Költőnk nagyon is magyar és nagyon is európai gondolkodó” – olvashatjuk Bakonyi István Petőcz András újabb korszaka című kismonográfiájában. Egyetérthetünk a szerző megállapításával, mert Petőcz András életműve nem csupán a magyar költői-prózai hagyományt, hanem az európai, sőt világirodalmi (elsősorban amerikai) szerzők újításait egyaránt kamatoztatja művészetében… – SEBŐK MELINDA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

CSEHOV SIRÁLYA BARNÁK LÁSZLÓ RENDEZÉSÉBEN A SZEGEDI KISSZÍNHÁZBAN
Barnák László szegedi Sirály-rendezése sokszínű tragikomédiaként tálalja a Csehov-darabot. A kisszínház színpadán szinte naturalista módon jelenik meg a 19. század végi orosz világ, ahol a vágyak beteljesületlenek maradnak és mindenki mást szeret… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.19 - tiszatáj

ZŰRÖS KETTYINTÉS, AVAGY PORNÓ A DILIHÁZBAN
Provokatív, egyúttal rendkívül intelligens, önmagunk és társadalmunk elé görbe tükröt illesztő remekművet alkotott a román újhullám egyik leginkább jegyzett direktora: Radu Jude előző munkája nyomvonalán haladva vágta zsebre az Arany Medvét és alkotta meg pályája eddigi talán legjobbját… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

ARANYI SÁNDOR ÉS TANÍTVÁNYAI
Ezek a melók itt most azért érdekesek, mert nem egy téma vagy szemléletmód, hanem Aranyi mentén kerültek a falra. Az ő egykori, mára szakmailag elismert tanítványai állítanak itt ki, és ezt leszámítva semmi közös, vagy semmiféle kapcsolódási pont nincs a falra kerülő munkákban… – VÁRALJAI ANNA MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

SZABÓ IMOLA JULIANNA: LAKÁSA VAN BENNEM
Szabó Imola Julianna kötete olyan, mint egy tüdő. Páros, lebernyeges szerv, szükséges a légzéshez, egyszerre gyakorolja a megtartást és az elengedést. Nem szól olyanról, amiről az élet ne szólna: kórházi látogatások, nagyszülők halála, terhesség, bántalmazás, válás, költözés, szülés, gyermeknevelés, betegségek, elöregedés. Mindezek egy képileg is burjánzó nyelven, a megértés vágyának orgánumán… – SZUTORISZ SZABOLCS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

SZALAI ALEXA RITA TÁNCMŰVÉSZ, AZ 1984 KOREOGRÁFUS-ASSZISZTENSE
Táncol, tanít, az 1984 című sikerprodukció koreográfus-asszisztenseként is dolgozik Szalai Alexa Rita táncművész, a Szegedi Nemzeti Színház tánckarának tagja, aki Győrből került a Tisza partjára… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Tandori Dezső: Felplusztulás, leplusztulás (Előzetességek és utólagosságok [2018–2019])Demény Péter: Az élet gesztenyéi (Slágerek, sanzonok, slamasztikák)H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)