10.15.
| Próza Nostra – II. Végtelen határok – Konferencia a popkultúráról >>>
10.11.
| DANTE 700 >>>
10.08.
| Huszonötödik évfordulóját ünnepli idén a szegedi Grand Café >>>
10.11.
| Pinceszínház – Ágens Társulat – Tragédia: Az ember >>>
10.11.
| ZSIBBADÁS – Zsemberi-Szígyártó Miklós művészeti albumának bemutatója >>>
10.08.
| Fodor Barbara és Rácz Laura Lili: Évszakváltás >>>
10.04.
| Grand Café – Ráolvasás 10. – Szálinger Balázs: Al-dunai álom >>>
10.04.
| Somogyi Könyvtár – Országos Könyvtári Napok >>>
10.03.
| Balszerencsét! Fesztivál – adománygyűjtés >>>
09.30.
| Grand Café Szeged – Irodalmi Diszkó minifeszt >>>
09.25.
| Ők a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál idei díjazottjai >>>
09.16.
| Kardos Sándor kapja a ZSIFF idei életműdíját >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Gergely Ágnes, Allen Ginsberg, Benedek Miklós, Lázár Bence András, Marno János versei
N. Tóth Anikó, Makkai Flóra, Benedek Szabolcs prózája
Emil Cioran: Gondolatok alkonya, Koman Zsombor Emil Cioranról
Iris Murdoch, Vladimir Tasić tanulmánya
Kritikák Sándor Iván, Szöllősi Mátyás, Ljudmila Ulickaja könyvéről
Diákmelléklet: Nyári Krisztián: Az esőcsinálók boldogsága, avagy mire való a vers?

>>>

MARKÓ BÉLA A SZEGEDI BÖLCSÉSZKARON
A Magyar Könyvkiadók Napján az erdélyi magyar kultúra és közélet kiemelkedő egyénisége, a szegedi irodalmárokkal régóta jó kapcsolatot ápoló Markó Béla költő is vendége volt a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának, ahol Fried István irodalomtörténésszel beszélgetett pályájáról, költészetéről és A haza milyen? című új kötetéről… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

>>>

Nagy Zopán: In memoriam Mizser Pál (1941–2021)
2021.08.20 - tiszatáj

UDVARHÁZ GALÉRIA, VERESEGYHÁZ

Jakob Böhme a Szent Szellemet heilige Giernek, vagyis szakrális sóvárgásnak nevezi. Szomjúság nélkül nincs élet és nincs öröm. És szomjúság nélkül nincs sóvárgás arra, ami magasabb – és nincs kívánság, hogy az ember a magasabbat megvalósítsa. – Hamvas Béla: Eksztázis.

Bekezdések Mizser Pál tiszteletére: művészeti, művészetelméleti fragmentumok és filozófiai, kortárs komolyzenei áramlatok jegyében.

Izmusok feloldása, szakmai tudás, folyamatos (időtlen) érdeklődés, technikai kísérletezés, a tapasztalatok és a látás, belátás, mögöttes látás átadása, átadás-vágya… Igen, a tanítás és tanulás egyaránt fontos szerepet játszott a művész életében… Vác, Újpest, Zebegény, belső és külső világok, komoly portrék, tanulmány-munkák, sajátos szürrealizmus, némi absztrakt, szenzibilis kubizmus…

Művei bejárták a világot (Ausztria, Belgium, Franciaország, Kanada, Németország, Olaszország, Szovjetunió)… Munkái megtalálhatók az ország különböző intézményeiben, továbbá számos hazai és külföldi gyűjtő tulajdonában. Például a Kieselbach Galéria gyűjteményében is több alkotásával találkozhatunk…

Különféle művészeti stílusok közötti átjárások, árnyalatnyi átfedések… Keletkezés és átalakulás, Erózió, Demonstráció, Fénytörés, Átváltozás és további metamorfózisok…

Veresegyház! A város Önkormányzata 2009-ben Sejtes Vendel Közművelődési díjjal ismerte el Mizser Pál jelentős képzőművészeti munkáját. 2016-ban Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat elismerésben részesült. Élete során meghatározó szerepet vállalt Veresegyház művészeti közéletében is, és hogy csak az egyik kiemelkedő alkotását említsük: 2011-ben, az új Városháza előtti téren került elhelyezésre és felavatásra köztéri szobra, a Véges végtelen című alkotás. Művével az anyag és a szellem harmóniáját megteremtve, az egységnek állít emléket.

Mizser Pál 1941-ben született, a Képzőművészeti Egyetemen Fónyi Géza volt a mestere, de Barcsay Jenő is tanította. A művésztársadalom jeles alakjaként sokan ismerték. Művésztanárként alapító tagja volt a Zebegényi Szabadiskolának. Festészeti, tanári tevékenysége mellett foglalkozott kozmológiával, antropológiával, mitológiával is. Szellemi kutatásának tárgya: kapcsolat teremtése ember és természet között. A festészet mellett a gobelintervezésben és a szobrászatban is jeleskedett. Művészpályáját grafikai alkotásai is végig kísérték. A metszetek, táblaképek mellett muráliákat is alkotott…

Két fontos, az emberiséggel foglalkozó diszciplína bontakozott ki a tudományok fejlődése során, az antropológia és a szociológia – írja egy áttetsző fátyolra az emlékezet szelleme…

A háttérben (ismeretlen fénnyel átitatott teremből) Kurtág, Eötvös, Lutosławski, Penderecki művei (egymást váltva és összeforrva) rezonálnak…

Hamvas úr egy szőlő-levél erezetét szemléli, tenyerével eggyé válik, amint a nap (röntgenként) átvilágítja őket, miképpen az összeilleszkedő, egymásra ható világokat is… A tenyér levél-erezete különleges kotta, térkép és sajátos kódex egyaránt…

A művész egy üres vásznat néz, ami soha nem volt üres… A vászon egy csontfehér fal hasonmása… A repedt falban kacsok és indák mocorognak, a repedések sejtelmesen áttűnnek és lassan beszövődnek a vászonba… Organizmusok suttognak: a homlok-ráncok is kották, az idő komponálta őket, rezonáló hajszálerekkel…

Belső zene: finomszemcsés szénpor szitál (Mahler 2-ik szimfóniája kúszik be éppen), az üres szoba alig láthatóan lebeg, nemes grafit és aranypor szeplői pöttyözik egy kör alakú és egy geometrikus tükör tükörképének tükörképét… A művész szeméből egy tanár és egy kispap is visszatükröződik… Konstruktív szerkezetbe komponált lélekbúvárok… A valósnak vélt táj-szeletek valószerűtlenül vöröses-lilás-narancsos színei új látomásokat sugalmaznak…

Mizser Pál tájelemei a ’80-as évektől visszafogottan, de szürreálisabbakká váltak. A párhuzamos világok színei ugyanakkor lehiggadtak… Filozofikus énje a rész-egész, a határ és a végesség-végtelenség problematikájával is foglalkozott… A számok azért ős-mátrixok, vagyis egyetemes lételveket megtestesítő szimbólumok, mert minden egyes számnak elsősorban minőségi értéke és értelme van… Tabula Smaragdina, metafizika, aritmológia!

Most egy fokozódó Schumann piano-kvintett szól, az ecsetek szeráf-szárny surranásaiba hevesebb gesztusok csapódnak be, a szenvedély magába fordul… De itt már Shostakovich 5-ik szimfóniája érkezik, kürtjei és éles hegedűi is egymásba vágnak, majd mélységes zöngékkel gyógyítják önmagukat…

Zárvány-szerelem-zárvány, olaj-farost-litográfia… Váltakoznak a képek… Szférák nyílnak-záródnak-nyílnak… Platón szerint a világlélek alakította ki a kaotikus ősanyagból a jól formált kozmoszt. Koncentrikus körökben az égbolt, az éter, a szférák, a csillagok… Mindez, a láthatatlan középpont = Isten körül forog, aki

(ó, mozdulatlan mozgató): szeretetével vonzza maga felé és hozza mozgásba a világmindenséget… Jelenetek, alak(zat)ok, technikák és évtizedek egyetlen pontba sűrűsödnek… Majd színtiszta fehérség… Az összes tudásszínvonal (asztronómia, asztrológia, alkímia stb.) között megfelelés van… Számok, tudattalan, lélektan: Egység!

Ligeti György csodás Lux Aeterne darabját Eötvös Péter experimentális Cosmos-műve váltja… Preparált futamok, kristályos leütések, csillag-robbanás fragmentumok… Erek visszhangja, üvegbillentyűk a bársonysötétben, s a Nagy Üresség előszobája is megnyílik… Kiáradás, kiáradás… Kozmológia! Kozmosz és logosz összeér…

Feloldás! A kísérleteken túl, a szellemi csöndben a feloldás értelme (az érzékeken teljesen átszűrve): tovább-oldódik az étherben… Ahogyan a 3-szor legnagyobb Hermész is mondotta: Nézz meg mindent, ami jó: tartsd meg. Nézd meg, és menj tovább…

In memoriam Mizser Pál (1941–2021). Udvarház Galéria, Veresegyház, 2021. 08. 18. – 10. 03.

 

 


Címke: , , , , ,

Warning: Use of undefined constant php - assumed 'php' (this will throw an Error in a future version of PHP) in /home/tiszataj/tiszatajonline.hu/wp-content/themes/tiszataj/post.php on line 118
2021.10.16 - tiszatáj

Gergely Ágnes, Allen Ginsberg, Benedek Miklós, Lázár Bence András, Marno János versei
N. Tóth Anikó, Makkai Flóra, Benedek Szabolcs prózája
Emil Cioran: Gondolatok alkonya, Koman Zsombor Emil Cioranról
Iris Murdoch, Vladimir Tasić tanulmánya
Kritikák Sándor Iván, Szöllősi Mátyás, Ljudmila Ulickaja könyvéről
Diákmelléklet: Nyári Krisztián: Az esőcsinálók boldogsága, avagy mire való a vers?

Tovább olvasom >>>
2021.10.15 - tiszatáj

GONÇALO M. TAVARES: TÁNCKÖNYV
Miért ejt zavarba Gonçalo M. Tavares Tánckönyve? Leginkább azért, mert folyamatosan kimozdít a megszokott olvasási stratégiánkból. Ha végigolvassuk a 106 költeményből álló kötetet, tettre készen kell figyelnünk arra, épp merre taszít, ránt a szöveg, mikor húzza ki lábunk alól az épp megszerzett olvasói pozíciónkat… – BORBÁTH PÉTER KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.10.13 - tiszatáj

CSAPDA A NETEN
4 éve forró pont a #MeToo, valamint legalább ennyi ideje képez beszédtémát a cyberbullying: Barbora Chalupová és Vít Klusák közös dokumentumfilmje megfelelő tárgyismerettel hozza közös nevezőre a dilemmákat, egyszerre új és taszítóan ismerős világba kalauzolva az érdeklődőket… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.10.13 - tiszatáj

TÁRLATTAL IS EMLÉKEZNEK A 700 ÉVE ELHUNYT KÖLTŐRE A TISZATÁJ SZALONBAN
A 700 éve elhunyt olasz költőre, Dantéra emlékeztek hétfőn a Tiszatáj Szalonban, ahol Nátyi Róbert művészettörténész nyitotta meg Géczi János október végéig látható dekollázs tárlatát, majd Pál József irodalomtörténésszel és a kiállító költővel, képzőművésszel az Isteni színjátékról is beszélgetett… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.10.12 - tiszatáj

HANSÁGI ÁGNES: LÁTHATATLAN LIMESEK
Hansági Ágnes kötete a Tempevölgy gondozásában jelent meg, témáját tekintve pedig határjelenségekre fókuszál, amelyek két nagyobb témára oszlanak: történeti és mediális szempontú tanulmányokra. Egy-egy nagyobb fejezeten belül is széles merítéssel találkozhatunk, hiszen Hansági különböző, egymástól eltérő jelenségeket vizsgálva mutatja be az irodalmi limeseket… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.10.10 - tiszatáj

KUKORELLY ENDRE: Cé Cé Cé Pé AVAGY LASSÚDAD HALADÁS A KOMMUNIZMUS FELÉ
Egy új interjúformát álmodtam meg. Interjú egy könyvvel. Nem a szerzővel, hanem a könyvével (identitást adva annak) „beszélgetek”. Elképzelésem szerint a könyvinterjú se nem kritika, se nem interjú, se nem szépírás, hanem ezek egyvelege… – JANÁKY MARIANNA KÖNYVINTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.10.09 - tiszatáj

MAGYAR BANDA: 12 BETYÁR
Finoman szólva is némi kétkedéssel fordultam egy olyan produkció felé, amely bevallása szerint „az autentikus népzenét a megszokottól eltérő szemszögből” kívánja bemutatni. Ilyen mondatok olvasása kapcsán orbitális tévedések és véget nem érő definíciós viták rémlenek fel bennem a világ- és népzene mibenlétéről. A zenekar tagjai azonban mást ígértek, és hál’ Istennek nem kellett csalódnom… – PIPCZ ILLÉS AJÁNLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.10.07 - tiszatáj

MEZEY KATALIN: RÉGI NAPOK RENDJE
Mezey Katalin azon szerzők közé tartozik, akik több műfajban is kipróbálták tehetségüket. Prózaíró, költő és műfordító. Számos verseskönyv és prózakötet után legutóbb a Régi napok rendje novelláit vehettük kezünkbe. Két fő részből áll a mű: az első fejezet hét novellája még 1987-ből való, a többi nyolc pedig a 2014-es Ismernek téged után keletkezett. A több évtizedes eltérés ellenére egységesnek mondható a Régi napok rendje…– BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Tandori Dezső: Felplusztulás, leplusztulás (Előzetességek és utólagosságok [2018–2019])Demény Péter: Az élet gesztenyéi (Slágerek, sanzonok, slamasztikák)H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)