08.04.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban – Negyedik epizód >>>
07.29.
| THEALTER 2021: fókuszban a színházi sokszínűség és a fiatal alkotók >>>
07.29.
| THEALTER 30(+1) színháztudományi konferencia >>>
07.28.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban – Harmadik epizód >>>
07.23.
| Legéndy Jácint performanszai a 101 Klubban DJ Cuvious partisorozatán belül – Nightclub in the Sky >>>
07.22.
| Grand Café – Ráolvasás 07. – Halász Rita: Mély levegő >>>
07.10
| Héthatár: itt a környezettudatos művészeti fesztivál >>>
06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
 TiszaLINE Szalon

07.22.
| Szeged középkori városmagját találták meg a Móra-múzeum régészei >>>
05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Bék Timur, Horváth Eve, Juhász Róbert, Marczinka Csaba, Nagy Zalán, Tóth Réka Ágnes, Vasas Tamás versei
Abafáy-Deák Csillag, Szilágyi Zsófia Emma, Szilágyi-Nagy Ildikó, Totth Benedek prózája
Zalán Tibor drámája
Végel László naplórészletei
Fried István, Kovács Krisztina tanulmányai
Bazsányi Sándor, Urbanik Tímea Mészöly Miklósról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Élet vagy halál?
2021.07.16 - tiszatáj

ZELEI MIKLÓS: GYILKOS IDŐK

Zimándi Pius egykori premontrei szerzetes az ötvenes évektől nem gyakorolhatta hivatását, így irodalomtörténeti kutatásainak szentelte életét. Választott hőse Péterfy Jenő, a kiváló és egyedi hangú XIX. századi esztéta volt, akiről ezernyi oldal anyagot gyűjtött, majd formált kötetté, mely az aczéli kultúrpolitika tűrt kategóriájába helyezve, 1972-ben jelenhetett meg az Akadémiai Kiadónál. Ezzel a vaskos kötettel birkóztam hetek óta, mikor a kezembe került Zelei Miklós Gyilkos idők című vékonyka – tartalmában annál súlyosabb – könyve.

Zimándi évtizedeket szánt arra, hogy megértse Péterfy öngyilkosságát, mintha az egész monográfiát is ennek a kérdésnek a megválaszolására írta volna meg hihetetlen aprólékossággal. Zelei könyve ennek komplementereként nem kívánja értelmezni, hanem be akarja mutatni ki, mivel és hogyan vetett véget az életének az elmúlt hetven évben; több tucat öngyilkosságot megörökít gyógyszerrel, kötéllel, vadászpuskával. Zimándi Pius meg akarja érteni a pszichológiai hátterét ennek a tettnek, Zelei Miklós pedig számba akarja venni őket. Mindegyiket! Motivációit könyve megjelenése óta több interjúban is elárulta, tudniillik, hogy maga is érintett: kétszer is megkísérelte lezárni életét. Először kamaszként, hazaszaladva az iskolából: „A zöld konyhaasztalon áll az ivóvizes kancsó, mind abból iszunk, pohár nélkül. Kinyomkodom a celofánból az összes tablettát, néhány nagy korty vízzel mindet lenyelem, a celofánt zsebre vágom, rohanok vissza az iskolába, és várom, hogy meghaljak.” Az esemény 1957-ben történt. Abban az évben, amikor az „enyhülésnek” köszönhetően már megjelenhetnek a háború előtt alkotó íróktól is művek, például Kodolányi Jánostól a Jehuda bar Simon emlékiratai. Megdöbbentő, hogy a politikai párhuzamoktól dagadó szöveg hogyan surranhatott át a cenzorok kezei között, s egyelőre nem bukkantam annak nyomára, hogy ezt bárki vizsgálta volna, míg a későbbi nagyregény az Én vagyok rendszerváltozás előtti és utáni változatának (melynek érintetlen része maradt a Jehuda) komoly feldolgozása született. Ám nem csak úgy l’art pour l’art hoztam ide Kodolányi művét, hanem úgy is, mint az öngyilkossággal is fejbe verő remek szöveget, valamint úgy is, hogy szerzője hosszan levelezett erről Zimándi Piusszal Péterfy és a saját művei kapcsán. Zimándi finom lélekbúvárkodására nagyívű történelmi okfejtésekkel válaszolt az ötvenes években Akarattyára visszahúzódó, ha tetszik, önkéntes száműzetésbe vonuló Kodolányi, felvázolva a magyar értelmiség öngyilkos tablóját.

Mindezzel azt kívántam szemléltetni, hogy Zelei témája mennyire szervesül az elmúlt két évszázad magyar irodalmába. Művének stílusa pedig tán még szélesebb horizontot is felölel. Sokszor szürreális, ésszel fel nem fogható szövegét beégeti a szívekbe. Az olvasóban felidéződhet Hamvas Karneválja és Joyce Ulysses-e, képek és jelenetek során vezet egyre mélyebbre a tudatalatti világába. Nem értjük pontosan, amit olvasunk, mégis tudjuk, miről van szó. Inkább líra ez, mint próza, talán a ballada műfajához áll a legközelebb. Helyenként pedig abszurd bohózat. A könyv fülszövege a mű festményszerűségét is kiemeli: „A krónika mozaikszerű ikonográfiában áll össze: időugrásokkal, nemzedékek sorsának egymásra vetítésével, képtelenségükben is hiteles létmozzanatokkal.”

A falusi és kivárosi környezetben a hetvenes és nyolcvanas években játszódó történetek helyenként filmszerűen peregnek előttünk, máskor áttűnések, elfedések követik egymást a helyszínekben és az időben is. Biztosra vehető, hogy a szerző jól ismeri a Tűz van babám című cseh remeket, legalábbis ennek a filmnek a hangulata köszön vissza a téeszben előadott sztriptízjelenetben, valamint a Cseh–Bereményi dalok prózai esszenciájaként is felfogható a regénye. Az öngyilkosság mellett az abortuszokat is számba venné Zelei Miklós, ha megtehetné. Mindenesetre a Cseh Tamás-dalokon kívül kevesen beszéltek (énekeltek) ezekről ilyen kendőzetlenül. A mai fiatalok is dúdolják Bereményi szövegeit, akár a magzatelhajtásról: „Éva tegnap volt az abortusz bizottság előtt…”, akár az öngyilkosságról:

„Otthon majd kinyitom a gázt.
S ha átszólnak, hogy mit csinálsz.
Hogy értsenek, tagolva majd így szólok át.
Épp tovább rontom az öngyilkos statisztikát.

S mert napközis épp a gyerek.
Csöpp kis ágyán elheverek.
És ott idézem fel majd apát és anyát.
Kik szintén rontották az öngyilkos statisztikát.”

Az énekmondás eredetiségét, játékát nehéz a prózában megfejelni, helyette az idő és a csönd dolgozik bennünk: tovább tart, míg elolvassuk a szöveget, látjuk a félbehagyott mondatokat, s lassabban dolgozzuk fel a képeket is.

Az erőszakos halál rendre az alkohollal is jegyben jár. Zelei szövegének kovásza a metsző humor. Rövid, sokszor groteszk jeleneteiből könnyedén írhatna egyfelvonásos darabot, komédiát, tragédiát. Ezen részek olvasásakor érezzük a pálinka illatát, látjuk a szereplők arcán a fájdalmat, miközben lehetetlen röhögés nélkül tovább lapoznunk. Az egyik ilyen megkapó jelenetet így kezdi: „Szombat délután kettő. A munkaidő vége. Délután négy. Együtt a pálinkakör. Anyám. És három barátnő. Tajtékné, a gimnázium tanára. Fuscher Anni, zongoratanárnő. Dr. Dupay, tüdőgyógyász szakorvos. Az intelligencia. Az első üveg házipálinka a rózsaszín, kerek asztalon.” Néhány óra alatt három üveggel is elfogy a nedűből, miközben rúzsfoltos Fecske-csikkekkel telik meg a hamutartó. A hölgyek az ablakon át figyelik, mi történik a szemben lévő kocsma körül, s mindent elmondanak, amit a világról tudnak. Elsősorban a vadállat férjeikről, akik négykézláb járnak haza.

Az idézett részből is láthatjuk a beszélő nevekkel való játékot, ami az egész könyvre jellemző, csakúgy mint a vendégszövegek érdekes szövése Adytól kezdve Petri Györgyön keresztül angol slágerekig. A rövid, pontos mondatok és egyszavas párbeszédek tökéltesen megjelenítenek egy világot, melynek nem lehet folytatása. A Gyilkos idők paradoxona: szerzője megírta a pusztulásba vezető utat, és ezzel igent mondott az életre.

Hajnal Géza

 

Kortárs Kiadó

Budapest, 2020

164 oldal, 2500 Ft

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , ,
2021.07.28 - tiszatáj

– MONDJA A SZÍNHÁZCSINÁLÓ
BALOG JÓZSEF
Annak ellenére meglepően sokszínű és gazdag az idei Thealter Fesztivál programja, hogy a szervezők harminc év óta először egyetlen fillér működési támogatást sem kaptak pályázatukra. A MASZK Egyesület nemrég Hevesi Sándor-díjjal elismert elnöke, a színészként az Újszegedi Szabadtéri Színpadon Molière-bemutatóra készülő Balog József szerint a szakmai szolidaritásnak és a pandémia okozta lefojtottságnak is köszönhető, hogy minden meghívott társulat vállalta a fellépést Szegeden… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.28 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZKÁROSI ENDRÉVEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Szkárosi Endre József Attila- és Mészöly Miklós-díjas írót Pánczél András kérdezte a Szekszárdi Magasiskola Mészöly Miklós Íróakadémián zajló irodalmi tehetséggondozásról […]

Tovább olvasom >>>
2021.07.28 - tiszatáj

BETTER DAYS
Húsbavágóan aktuális, sőt, régóta jelen lévő probléma az iskolai bántalmazás, mégis viszonylag kevés film (például a belga, mentális betegségekre szintén fókuszáló Ben X) helyezi érdeklődése homlokterébe. Noha a hongkongi születésű, de a szárazföldi Kína bizonyos relációit vizsgáló Derek Tsang végül nem alkot remekművet, drámája igen figyelemreméltó mű a témában… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.27 - tiszatáj

Bék Timur, Horváth Eve, Juhász Róbert, Marczinka Csaba, Nagy Zalán, Tóth Réka Ágnes, Vasas Tamás versei
Abafáy-Deák Csillag, Szilágyi Zsófia Emma, Szilágyi-Nagy Ildikó, Totth Benedek prózája
Zalán Tibor drámája
Végel László naplórészletei
Fried István, Kovács Krisztina tanulmányai
Bazsányi Sándor, Urbanik Tímea Mészöly Miklósról

Tovább olvasom >>>
2021.07.27 - tiszatáj

SIROKAI MÁTYÁS: LOMBOLDAL
A beat tanúinak könyvével elindult az antropocentrikus világot hátrahagyó utazás, amely A káprázatbeliekhez című második kötetben folytatódott a zöld álmokkal és az űr kozmikusságával. A Lomboldal visszatérés a földre, maga a zöld álmok megvalósulása, ahol beteljesedik a „növénylés”, és ahol a szilárd, ontológiai határok ugyanúgy elmosódnak, ahogy a korábbi könyvekben. Tematikusan tehát összekapcsolható a három kötet, mindben ott húzódik a növények megértésének vágya és azok szeretete, a mozgás, egy dehumanizált világ… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.26 - tiszatáj

JURONICS TAMÁS SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL-RENDEZÉSE ÚJSZEGEDEN
Amióta száműzték az operát a Dóm térről, lassan már annak is örülni kell, hogy egyáltalán játszanak egy máshol bemutatott, újrahasznosított produkciót az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. Juronics Tamás kortárs Mozart-rendezése, a Szöktetés a szerájból háromnegyed ház előtt tisztes sikert aratott… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.24 - tiszatáj

BRONKA NOWICKA:
MEGETETNI EGY KÖVET
Bronka Nowicka rendező, író, debütáló prózakötete 2016-ban elnyerte a lengyel Nike irodalmi díjat. Magyarul 2021-ben Sipos Tamás fordításában jelent meg Megetetni egy követ címmel. Ez a vékony kis könyv a tárgyak által előhívott emlékezet 44 rövid története. Ahogy a fülszöveg is ígéri, a kötet rálátást ad a lengyel falu, család, történelem egy-egy részletére is. Emellett létfilozófiai kérdéseket, és azok nyelvi leképezésének lehetőségeit is fejtegeti… – OLÁHNÉ KISPÁL ANITA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.23 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Jó és örömteli érzés ismételten jelen lenni a Vásárhelyi Őszi Tárlaton (VOT67). Tombol a nyár, idővel belefutunk az őszbe. Időzavar, a pandémia miatt. Jövőre tolódik a VOT68. Egyidőben vagyunk, vagy inkább párhuzamos időkben élünk?

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)