08.04.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban – Negyedik epizód >>>
07.29.
| THEALTER 2021: fókuszban a színházi sokszínűség és a fiatal alkotók >>>
07.29.
| THEALTER 30(+1) színháztudományi konferencia >>>
07.28.
| Törzsasztal Műhely – Irodalmi minisorozat a Grand Caféban – Harmadik epizód >>>
07.23.
| Legéndy Jácint performanszai a 101 Klubban DJ Cuvious partisorozatán belül – Nightclub in the Sky >>>
07.22.
| Grand Café – Ráolvasás 07. – Halász Rita: Mély levegő >>>
07.10
| Héthatár: itt a környezettudatos művészeti fesztivál >>>
06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
 TiszaLINE Szalon

07.22.
| Szeged középkori városmagját találták meg a Móra-múzeum régészei >>>
05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Bék Timur, Horváth Eve, Juhász Róbert, Marczinka Csaba, Nagy Zalán, Tóth Réka Ágnes, Vasas Tamás versei
Abafáy-Deák Csillag, Szilágyi Zsófia Emma, Szilágyi-Nagy Ildikó, Totth Benedek prózája
Zalán Tibor drámája
Végel László naplórészletei
Fried István, Kovács Krisztina tanulmányai
Bazsányi Sándor, Urbanik Tímea Mészöly Miklósról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

A nagy díva nagy történetei
2021.07.13 - tiszatáj

BIRGIT NILSSON: LA NILSSON – OPERA AZ ÉLETEM

Az nyomban az elején látszik, hogy nagyszerű íróval van dolgunk. Mindenki tudja, hogy Birgit Nilsson a valaha élt egyik legnagyobb operaénekes volt, most pedig az is kiderült, hogy az egyik legjobb tollú dalnok. „La Nilsson” (A Nilsson) című önéletrajzi kötetét a Rózsavölgyi és társa adta ki 2020-ban. A könyv alapja egy 1997-ben Berlinben megjelent könyv, a fordító pedig nem kisebb egyéniség, mint a kitűnő basszbariton, Gáti István. A magyar szöveg remek, gördülékeny és frappáns nagyszerűen közvetíti Nilsson pompás humorát. Ha kevésbé ismert énekesek, zeneszerzők, színházi emberek kerülnek szóba, Gáti pár pontos mondattal képbe helyezi az olvasót. Néhány esetben még azt is megengedi magának, hogy kiigazítsa nagyhírű kolléganőjét, ha az valamire nem pontosan emlékezett. Ám mindezt olyan határozottsággal és eleganciával teszi, ahogy egykoron szerepeit is megformálta. Mi sem áll távolabb tőle, mint Beckmesser kicsinyessége, Sachs finom bölcsességével korrigál.

Szóval nyomban az elején eldől, hogy kitűnő könyvet fogunk olvasni. Nilsson nem a gyerekkorával meg a szüleivel kezdi, nem az első énekesi élményét meséli el, eszébe se jut, hogy nyugdíjasan tekintsen visszafelé. Vérbeli színpadi művészként rögtön a történet sűrűjébe ránt: 1959. november 18-át meséli el, amikor Izolda szerepében debütált a New Yorki Metropolitanban! Aki egy kicsit is járatos az opera világában, az tudja értékelni, hogy mit is jelent a világ leghíresebb operaházában az egyik leghatalmasabb szopránszerepben bemutatkozni. Visszatekintve mi, olvasók persze tudjuk, hogy a debütáns a világ egyik legnagyobb Wagner-énekesnője volt, nagy Izolda, aki 200-nál többször énekelte színpadon a szerepet. Éppen ezért kitűnő a fejezet, mert rendkívül érzékletesen festi azt a feszültséget, izgalmat, ami a nevezetes fellépést kísérte.

Birgit Nilsson énekesi nagyságát elsősorban fényes, átütő erejű szopránja adta, amelynek fő erőssége az átütő magas regiszter volt. Nagy teherbírása és kitűnő technikája tette lehetővé, hogy biztonságosan és hatásosan énekelje az operairodalom legnagyobb drámai szerepeit, Brünhildét, Izoldát, Aidát vagy Turandotot. (Apró adalék: elmeséli, hogy egy-egy négyórás Trisztán-előadás után el szokta még énekelni az öltözőben az Éj királynőjének áriáját, hogy megbizonyosodjon, hangja megőrizte a mozgékonyságát. Ugyanezt a jelenetet idézi föl előszavában Solti György karmester, amikor Chicagóban, egy közös Salome után a színpadon szólaltak meg ezek a nyaktörő futamok. Az opera világában kevésbé jártasaknak hozzátenném: Nilsson nemcsak, hogy soha nem énekelte A varázsfuvola királynőjét, de ez a szerep igen messze esett az ő repertoárjától. Körülbelül olyan ez, mintha egy kalapácsvető, miután megnyerte az olimpiai döntőt, még magasugrásban is ugrana 2 métert, mert meg akar győződni, hogy a lábai nem merevedtek el. Mikor Solti elképedve megjegyezte, hogy ettől az áriától az igazi koloratúrszopránok pályájuk csúcsán, legjobb formájukban is rettegnek, Nilsson könnyedén ennyit mondott: „Ó, ez nekem nem okoz problémát!”) Ehhez járult igényessége és muzikalitása. A könyvből is sugárzik azonban a hosszú diadalmas karriernek egy harmadik feltétele: a művésznő egészséges lelkülete, stabil idegrendszere és kitűnő humorérzéke. Kollégáiról hajszálpontos iróniával fest érzékletes portrékat. A hitelességet pedig az biztosítja, hogy erős az öniróniája is, saját magán is képes nevetni. Bécset például álmai városának nevezi, majd megjegyzi: „úgy sajnálom, hogy az utóbbi években annyira megemelkedett a gázsim, hogy nemigen tudják megfizetni!” Nyíltan beszél arról, hogy világ életében anyagias volt, fellépéseinek megkérte az árat, sokszor nyíltan szembe is szegült igazgatókkal, impresszáriókkal. Imádta a drága, csillogó ékszereket, és szenvedélye volt, hogy árverésekre járjon.

A világ legnagyobb karmesterivel, énekeseivel és rendezőivel dolgozott együtt. Élvezettel olvassuk például mennyit rivalizáltak a Turandotban Franco Corellivel, hogy ki tud nagyobb és hosszabb magas hangokat énekelni. „Hol én nyertem, hol ő” – jegyezi meg Nilsson könnyedén. Meleg hangon emlegeti híres Wagner-partnerének, Wolfgang Windgassennek a felkészültségét és ihletett éneklését. Az egyik előadáson Nilsson ruháját rosszul rögzítették, a színpadon hátul szétnyílt, alig tudta magán tartani. Windgassen észlelte a problémát, mögé játszotta magát, és miközben Nilsson énekelt, ügyesen visszakapcsolta az összes kapcsot. A tenorok általában csak magukkal vannak elfoglalva, ritka tőlük az ilyen ügyes, kollegiális gesztus, mondja. Jellemző rá, hogy szoprán kolléganőivel kapocslatban sincs benne semmi féltékenység. Lelkesen dicséri például Leonie Rysanek felülmúlhatatlan Sieglindéjét, Arstid Varnay Otrudjáról pedig úgy fogalmaz: „egészen fenomenális volt ebben a szerepben… hasonlóra tudomásom szerint senki sem képes.” A nagy dirigensek közül őszinte elismeréssel beszél például Karl Böhmről vagy Carlos Kleiberről, de hűvös távolságtartással emlegeti Karajan cezaromániáját és hiúságát. Igen jó emberi és szakmai viszonyban voltak Solti Györggyel, akivel a teljes Niebelung gyűrűjét lemezre vették. Sok-sok éven át volt Bayreuth sztárja, sokszor dolgozott együtt Wieland és Wolfgang Wagnerrel. Előbbivel 1962-ben Trisztánt mutattak be, „A temperamentuma egy vulkánhoz volt hasonló, a kitöréseket halk sípolás előzte meg, mint egy teaforralónál” – jellemzi Nilsson. A próbák elején így fordult hozzá:

– Herr Wagner, én már 87-szer énekeltem Izoldát.

– Nem kell mondania, nagyon jól tudom.

– … de kész vagyok az összes eddigi interpretációt elfelejteni és az alapoktól újra fölépíteni a szerepet!

No ez a hozzáállás pedig Nilsson művészi nagyságát jellemzi jól.

Ám nem csak operai, társadalmi kérdésekben és igen éles a szeme. Egyik argentínai turnéjáról így mesél.

„Nem sokkal a második előadás után növekedni kezdett a veszélye, hogy forradalom tör ki Buenos Airesben. Az utolsó reménysugár az eső volt. Az argentin ember nem szeret csuromvizesen lövöldözni az utcán. Argentínában az ideális forradalom otthon találja az embereket: néhány katona odavonul az éppen hivatalban lévő elnökhöz, és fegyverrel arra kényszeríti, hogy nevezze ki az utódját.”

Sok énekes ír önéletrajzi könyvet, és legtöbben igénybe veszik egy profi író vagy újságíró szolgálatait, aki néha csak gördülékenyebbé teszi az eredeti szöveget, de számtalanszor ő írja meg, amit az énekes elmesél neki. Nos, Nilsson ebben is kivétel. Bizonyára volt korrektora vagy szerkesztőjébe, de könyvét minden kétséget kizárólag ő maga írta.

Hosszan, végtelenül lehetne mesélni a Nilsson-könyv érdekes történeteit, szellemes fordulatait. Ehelyett mindenkit arra buzdítok, hogy olvassa el! Remekül fog szórakozni és mellesleg sok mindent megtudhat az opera és az éneklés misztikus világáról.

Márok Tamás

 

Rózsavölgyi és Társa

Budapest, 2020

416 oldal, 3990 Ft

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , , , ,
2021.07.28 - tiszatáj

– MONDJA A SZÍNHÁZCSINÁLÓ
BALOG JÓZSEF
Annak ellenére meglepően sokszínű és gazdag az idei Thealter Fesztivál programja, hogy a szervezők harminc év óta először egyetlen fillér működési támogatást sem kaptak pályázatukra. A MASZK Egyesület nemrég Hevesi Sándor-díjjal elismert elnöke, a színészként az Újszegedi Szabadtéri Színpadon Molière-bemutatóra készülő Balog József szerint a szakmai szolidaritásnak és a pandémia okozta lefojtottságnak is köszönhető, hogy minden meghívott társulat vállalta a fellépést Szegeden… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.28 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZKÁROSI ENDRÉVEL AZ IRODALMI TEHETSÉGGONDOZÁSRÓL
Szkárosi Endre József Attila- és Mészöly Miklós-díjas írót Pánczél András kérdezte a Szekszárdi Magasiskola Mészöly Miklós Íróakadémián zajló irodalmi tehetséggondozásról […]

Tovább olvasom >>>
2021.07.28 - tiszatáj

BETTER DAYS
Húsbavágóan aktuális, sőt, régóta jelen lévő probléma az iskolai bántalmazás, mégis viszonylag kevés film (például a belga, mentális betegségekre szintén fókuszáló Ben X) helyezi érdeklődése homlokterébe. Noha a hongkongi születésű, de a szárazföldi Kína bizonyos relációit vizsgáló Derek Tsang végül nem alkot remekművet, drámája igen figyelemreméltó mű a témában… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.27 - tiszatáj

Bék Timur, Horváth Eve, Juhász Róbert, Marczinka Csaba, Nagy Zalán, Tóth Réka Ágnes, Vasas Tamás versei
Abafáy-Deák Csillag, Szilágyi Zsófia Emma, Szilágyi-Nagy Ildikó, Totth Benedek prózája
Zalán Tibor drámája
Végel László naplórészletei
Fried István, Kovács Krisztina tanulmányai
Bazsányi Sándor, Urbanik Tímea Mészöly Miklósról

Tovább olvasom >>>
2021.07.27 - tiszatáj

SIROKAI MÁTYÁS: LOMBOLDAL
A beat tanúinak könyvével elindult az antropocentrikus világot hátrahagyó utazás, amely A káprázatbeliekhez című második kötetben folytatódott a zöld álmokkal és az űr kozmikusságával. A Lomboldal visszatérés a földre, maga a zöld álmok megvalósulása, ahol beteljesedik a „növénylés”, és ahol a szilárd, ontológiai határok ugyanúgy elmosódnak, ahogy a korábbi könyvekben. Tematikusan tehát összekapcsolható a három kötet, mindben ott húzódik a növények megértésének vágya és azok szeretete, a mozgás, egy dehumanizált világ… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.26 - tiszatáj

JURONICS TAMÁS SZÖKTETÉS A SZERÁJBÓL-RENDEZÉSE ÚJSZEGEDEN
Amióta száműzték az operát a Dóm térről, lassan már annak is örülni kell, hogy egyáltalán játszanak egy máshol bemutatott, újrahasznosított produkciót az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. Juronics Tamás kortárs Mozart-rendezése, a Szöktetés a szerájból háromnegyed ház előtt tisztes sikert aratott… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.24 - tiszatáj

BRONKA NOWICKA:
MEGETETNI EGY KÖVET
Bronka Nowicka rendező, író, debütáló prózakötete 2016-ban elnyerte a lengyel Nike irodalmi díjat. Magyarul 2021-ben Sipos Tamás fordításában jelent meg Megetetni egy követ címmel. Ez a vékony kis könyv a tárgyak által előhívott emlékezet 44 rövid története. Ahogy a fülszöveg is ígéri, a kötet rálátást ad a lengyel falu, család, történelem egy-egy részletére is. Emellett létfilozófiai kérdéseket, és azok nyelvi leképezésének lehetőségeit is fejtegeti… – OLÁHNÉ KISPÁL ANITA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.07.23 - tiszatáj

ABAFÁY-DEÁK CSILLAG
ÉS KÖLÜS LAJOS
Jó és örömteli érzés ismételten jelen lenni a Vásárhelyi Őszi Tárlaton (VOT67). Tombol a nyár, idővel belefutunk az őszbe. Időzavar, a pandémia miatt. Jövőre tolódik a VOT68. Egyidőben vagyunk, vagy inkább párhuzamos időkben élünk?

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)