10.11.
| Pinceszínház – Ágens Társulat – Tragédia: Az ember >>>
09.27.
| Pinceszínház – Maggi és Lillemor >>>
09.26.
| PesText – Vigyázat, ez Bob Dylan! >>>
09.26.
| Pinceszínház – Ágens Társulat: Kurtizánképző >>>
09.22.
| Egy ragyogó tehetség a tűzhányók és gleccserek országából – Víkingur Ólafsson végre ismét a Müpában >>>
09.20.
| Roma Hősök – Európai drámák kötetbemutató >>>
09.19.
| A Pinceszínházban tartja Ady-estje ősbemutatóját Jordán Tamás >>>
09.18.
| A Szentendrei Teátrum produkcióival folytatódik a MASZK őszi kollekciója >>>
09.17.
| Nemzetközi sztárírók és a hazai kulturális élet legjava a 2021-es PesText fesztiválon >>>

09.16.
| Kardos Sándor kapja a ZSIFF idei életműdíját >>>
05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>

DANTE KÖREI
700 éve halt meg a költő

Tandori Dezső verse, Petrarca, Pier Paolo Pasolini művei

Kerber Balázs válogatása,a kortárs olasz költészetből

Vígh Éva, Máté Ágnes, Szörényi László, Kabdebó Lóránt, Nádasdy Ádám, Kocziszky Éva, Yilmaz-Mészáros Enikő, Pál József írása Dante művészetéről

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Bosszúpuzzle
2021.06.23 - tiszatáj

AZ IGAZSÁG BAJNOKAI

Semmi ok az aggodalomra: remek, noha vegyes megítélésű Dr. Moreau, Frankenstein, The Three Stooges-komédiahibridje (Férfiak és csirkék) után a dánok egyik legnagyobb zsenije újra visszatért ahhoz, amihez legjobban ért, kompromisszummentesen valóra váltva dédelgetett elképzeléseit.

Barátságról (Gengszterek fogadója), toleranciáról (Zöld hentesek), pálfordulásról (Ádám almái) regélő szatírái könnyen zavarba ejthetik Anders Thomas Jensen publikumát, sőt, az óvatlanok szűklátókörűségből botrányig, dühöngésig is vihetik az ügyet. Pontatlanság lenne viszont deklarálni, hogy az író-rendező csupán polgárpukkasztóként dönt tabukat vagy állít fejtetőre szent értékeket: Jensen azt reméli, hogy a kifigurázott romantikus vagy erkölcsi alapértékek velejére döbbenjünk rá, tehát részéről a vulgáris gross out-humorbombák önmagunk és társaink elfogadásáról szóló, tudatosan karikírozott tantételek.

Ugyanez a helyzet Az igazság bajnokaival: tavaly debütált mozija első ránézésre féktelen akcióvígjáték a direktor emblémaszínészeivel (Mads Mikkelsen, Nikolaj Lie Kaas), csakhogy a hagyományos műfaji öntőformák dacára a rendező ismét a zsánerek mögé lát és férfibarátságot hirdető, groteszken érzékeny, vállaltan melodrámai fricskákkal bök rá kortárs problémákra. Itt ugyanis nemcsak arra terelhető a figyelem, amit a szüzsé enged – jóval többről regél a játékidő fájdalmuknak kézifegyverekkel, gépkarabélyokkal utat nyitó alfahímeknél. Noha elrajzoltan, Jensen radikálisan más perspektívából nézi, helyesebben kritizálja választott témáját – Az igazság bajnokai speciálisan északi, vagyis éjfekete, gonosz humorral nyakon öntött értekezés a toxikus maszkulinitás zsákutcába hajszoló természetéről, vagyis erkölcsileg relativista bosszúdrámákra adott nyakatekert, örömmel kicsavart válasz, a brit Űzött vadtól az ír Vadállaton át a belga Bikanyakig, netán a kínai A bűn érintéséig és az olasz Dogmanig húzódó ciklus egyszerre nevettető és tanulságos újrafogalmazása.

 

 

Jensen ilyen rangban nyomatékosan trendérzékeny, sőt, intelligens szerző: Az igazság bajnokai ugyanis a rajzfilmszerű túlzásai ellenére véletlenül sem az erőszak mellett áll ki, hanem lépésről lépésre bírálja azt, vagyis az említett darabok tűpontos eszmetársává emelkedik – a mulattató külcsín eltávolító gesztusként szolgál arra, hogy a néző a vicces, közönségmozis rétegek lehámozásával morfondírozzon komoly dilemmafelvetéseken. Ráadásul Jensen újabb filmje valahol az életközépi válságról is szól, régi nyűgjeiket cipelő, traumáikat feldolgozni képtelen antihímek nyomnak kulcsot egymás kezébe, sőt, a cselekmény olykor kijelenti, Markus, Otto és a többiek valójában saját passzivitásukból, kudarcaiktól szabadulva lépnek a tettek mezejére, hogy nyavalyáik ne gyötörjék őket többé. Puszta sztorikatalizátor a Mikkelsen-főkarakter nejének terrorcselekmény-halála: Az igazság bajnokai leginkább karakterorientált, zömmel figurái mikrouniverzumában bandukoló szatíra, mely kitörölhetetlen, régóta lélekbe maró problémákat nevez az ún. midlife crisis indexeinek – a főhős drámája csak lökést ad a bennük alvó oroszlán végre esedékes tombolásához. (Innen nézve Jensen a Még egy kört mindenkinek párdarabját hozta tető alá, szintén Mads Mikkelsennel.) E fejtegetésből is látszik, Jensen más irányba kívánja terelni a mesét. Olvasatában a családot, ügyetlenséget oltalmazó vagy pusztító nagy férfiasság mérgez, így a legtöbb karakter árnyalt háttértörténetet, kis gesztusokban feltáruló múltat és jelent kap. Markus képtelen szót érteni a lányával, Mathildével, vagyis egyrészt családi drámákba kóstol Jensen hiábavaló veszekedéssel, diszfunkcionális apa-lány relációval, másrészt Az igazság bajnokai a kamaszkori útkeresés gúnytablója is nemi erőszakon átesett, pszichológust bumfordin játszó és épp Markus lányát istápoló, vagyis destruktív kapcsolatot teremtő haverral, netán képen törölt, punkfrizurás, toleráns udvarlóval – mindenki szenved valamitől, Jensen revizionista bosszútragédiája nem más, mint normális kapcsolatépítésre alkalmatlanok szinte bergmani dramedy-je.

 

 

Sőt, rendezőnk a kockázatelemező Ottón (Nikolaj Lie Kaas szokás szerint remekel) keresztül nemcsak a sorsfordulatokat százalékokra bontó analitikusoknak csavar le óriásit, hanem a mű újabb jelentésrétegét tárja fel. Merthogy az új Jensen-tragikomédia a hyperlink cinemához tartozó filmek (vö: a norvég Hawaii, Oslo, esetleg több Medem, Innaritu vagy Kieselowski-dráma a Három szín: Pirostól a Vörös mókuson át a Korcs szerelmekig) jeles képviselője. Sorsok fonódnak össze, egy történés pillangó-hatásként dönt romba egy újabbat, a figurák döntései, életük, haláluk egy másik szereplő létét, örömét, bánatát befolyásolják, vagyis Jensen dán sorsjátéka újabb oldalról ítéli el az erőszakot. Rámutat, az igazságosztás semmire nem kínál gyógyírt, hovatovább, a rendező ólomsúlyú fordulatként a bosszú teljes létjogosultságát is megkérdőjelezi és végül a barátság, szeretet, összetartozás nemes ideáinak pajzsra emelésével, valamint egy dörgős végső összecsapással tüntet az örök acsarkodás ellen. Így Az igazság bajnokai nemcsak az Elrabolva, a John Wick és a Senki fémjelezte dinamikus akcióorgiák cáfolata, hanem jobbára az izraeli Csúnya, gonosz bácsik továbbvitele, és ami igazán lényeges, sokkal tágabb horizontú vizsgálódás. Jensen ugyanis a férfibún kívül mintha a konzervatív, bezárkózás-politikát választó Dániában máig tort ülő xenofóbiáról (a szexrabszolgaságra fogott, valójában felvilágosult, jólelkű ukrán fiú mellékszála idekívánkozik), előítéletekről fogalmazna tanulmányt (lásd a főváros rasszista támadások kereszttüzében létező kerületet, Norrebrót), mint tette azt a kereszténység és neonácizmus találkozására húzott, svungos rasszista káromkodásokkal tűzdelt Ádám almáiban (Jensen kinevetett iszlamofóbiája megint előkerül, épp a revans hiábavalóságát erősítve). Lokalizálja a gondokat, de átlagemberfigurái kidolgozott vesszőfutásával univerzálissá is növeszti problémafelvetéseit, ezért Az igazság bajnokai célközönségét nemcsak a problémaérzékeny, nevezett atrocitásokon töprengők jelenthetik, de a témafelvetés humorral oldását preferálók is számításukra lelhetnek. Aki tetovált arcú, lepukkant motoros bandatagok szélsőjobboldali kirohanásaira vagy terrorizmus-áthallásokra kíváncsi, nem csalódik, ahogy azok sem maradnak hoppon, akik ügyes helyzetkomikumra (döglött lóként rugdalt hulla nyaktörés után), a Coen fivérek Véresen egyszerűből, Fargóból ismert hangnemkeveréseire (szántóföldre menekülés egy rommá püfölés elől letolt gatyával) vagy hangnemváltásokra (összeomlás, mint egy bosszúgyilkosság mentális utózöngéje) szomjaznak. Döntsünk bármelyik alternatíva mellett, Az igazság bajnokaihoz rengeteget hozzátesznek a tökéletesen rajzolt karakterek: Markus az afgán szolgálat után otthon, békés kertvárosi lakjában sem képes levedleni Terminátor-mechanizmusait, vagyis Jensen a poszt-traumatikus stressz utóhatásait sem hagyja figyelmen kívül. Idővel ráadásul megváltássztori lesz Az igazság bajnokaiból, centrumban Markus fokozatos talpra állásával, vagyis az író-rendező szatírája gyászmunkát dokumentáló zsánerfilmként sem bőg le, sőt, Jensen egyenesen ezt a sztoriszálat fojtja direkt giccsbe és helyezi egy idilli, karácsonykor játszódó epilógusba.

Írhatnánk, a rendező túlzásokba esik, csakhogy félreértenénk a szándékait: a Gengszterek fogadója, a Zöld hentesek és az Ádám almái is politikailag inkorrekt vígjátékepizódok után formálódtak melegszívű, sőt, gejl üzenetdarabokká. Jensen szinte Douglas Sirk (Szélbe írva, Amit az ég megenged) könnyfacsaróit emulálja és büszkeségtől dagadó kebellel vallja, 20 éve csakis ennek szenteli teljes karrierjét – a piros, kék bicklis, rénszarvaspulóveres, baráti összeröffenést ünneplő, havas zárlatot a konzisztens rendezői pályaív újabb változataként tanácsos értelmezni.

Szabó G. Ádám

 

 

 

Retfærdighedens ryttere, 2020

Rendező: Anders Thomas Jensen

Szereplők: Mads Mikkelsen, Nikolaj Lie Kaas, Andrea Heick Gadeberg, Lars Brygmann, Nicolas Bro

 

 

 

 

 

 

 

 


Címke: , , ,
2021.09.21 - tiszatáj

RED ROCKET
Jó ideje nyilvánvaló: Sean Baker a kortárs amerikai független szcéna koronázatlan királya. Cannes-ban debütált tragikomédiája privát és nemzeti szinten boncolgatja az Egyesült Államok hátsóudvarában döglődők sehová nem tartó hétköznapjait… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

Nagy úr a véletlen, talán Isten akarata a sajátunkkal szemben. (Hogy létezik-e Isten vagy saját akarat, azt hagyjuk, egyelőre.) Nem terveztem, hogy három hét alatt háromszor is színházba menjek, ráadásul minden alkalommal magyar színdarabot nézzek, mégis így alakult… – HORVÁTH PÉTER KRITIKÁI

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

BAKONYI ISTVÁN: PETŐCZ ANDRÁS ÚJABB KORSZAKA
„Petőcz András ugyanis olyan költő, aki egyszerre hisz a nemzeti és az európai értékekben. […] Költőnk nagyon is magyar és nagyon is európai gondolkodó” – olvashatjuk Bakonyi István Petőcz András újabb korszaka című kismonográfiájában. Egyetérthetünk a szerző megállapításával, mert Petőcz András életműve nem csupán a magyar költői-prózai hagyományt, hanem az európai, sőt világirodalmi (elsősorban amerikai) szerzők újításait egyaránt kamatoztatja művészetében… – SEBŐK MELINDA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.21 - tiszatáj

CSEHOV SIRÁLYA BARNÁK LÁSZLÓ RENDEZÉSÉBEN A SZEGEDI KISSZÍNHÁZBAN
Barnák László szegedi Sirály-rendezése sokszínű tragikomédiaként tálalja a Csehov-darabot. A kisszínház színpadán szinte naturalista módon jelenik meg a 19. század végi orosz világ, ahol a vágyak beteljesületlenek maradnak és mindenki mást szeret… – HOLLÓSI ZSOLT KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.19 - tiszatáj

ZŰRÖS KETTYINTÉS, AVAGY PORNÓ A DILIHÁZBAN
Provokatív, egyúttal rendkívül intelligens, önmagunk és társadalmunk elé görbe tükröt illesztő remekművet alkotott a román újhullám egyik leginkább jegyzett direktora: Radu Jude előző munkája nyomvonalán haladva vágta zsebre az Arany Medvét és alkotta meg pályája eddigi talán legjobbját… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

ARANYI SÁNDOR ÉS TANÍTVÁNYAI
Ezek a melók itt most azért érdekesek, mert nem egy téma vagy szemléletmód, hanem Aranyi mentén kerültek a falra. Az ő egykori, mára szakmailag elismert tanítványai állítanak itt ki, és ezt leszámítva semmi közös, vagy semmiféle kapcsolódási pont nincs a falra kerülő munkákban… – VÁRALJAI ANNA MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

SZABÓ IMOLA JULIANNA: LAKÁSA VAN BENNEM
Szabó Imola Julianna kötete olyan, mint egy tüdő. Páros, lebernyeges szerv, szükséges a légzéshez, egyszerre gyakorolja a megtartást és az elengedést. Nem szól olyanról, amiről az élet ne szólna: kórházi látogatások, nagyszülők halála, terhesség, bántalmazás, válás, költözés, szülés, gyermeknevelés, betegségek, elöregedés. Mindezek egy képileg is burjánzó nyelven, a megértés vágyának orgánumán… – SZUTORISZ SZABOLCS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

SZALAI ALEXA RITA TÁNCMŰVÉSZ, AZ 1984 KOREOGRÁFUS-ASSZISZTENSE
Táncol, tanít, az 1984 című sikerprodukció koreográfus-asszisztenseként is dolgozik Szalai Alexa Rita táncművész, a Szegedi Nemzeti Színház tánckarának tagja, aki Győrből került a Tisza partjára… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Tandori Dezső: Felplusztulás, leplusztulás (Előzetességek és utólagosságok [2018–2019])Demény Péter: Az élet gesztenyéi (Slágerek, sanzonok, slamasztikák)H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)