10.11.
| Pinceszínház – Ágens Társulat – Tragédia: Az ember >>>
09.27.
| Pinceszínház – Maggi és Lillemor >>>
09.26.
| PesText – Vigyázat, ez Bob Dylan! >>>
09.26.
| Pinceszínház – Ágens Társulat: Kurtizánképző >>>
09.22.
| Egy ragyogó tehetség a tűzhányók és gleccserek országából – Víkingur Ólafsson végre ismét a Müpában >>>
09.20.
| Roma Hősök – Európai drámák kötetbemutató >>>
09.19.
| A Pinceszínházban tartja Ady-estje ősbemutatóját Jordán Tamás >>>
09.18.
| A Szentendrei Teátrum produkcióival folytatódik a MASZK őszi kollekciója >>>
09.17.
| Nemzetközi sztárírók és a hazai kulturális élet legjava a 2021-es PesText fesztiválon >>>

09.16.
| Kardos Sándor kapja a ZSIFF idei életműdíját >>>
05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>

DANTE KÖREI
700 éve halt meg a költő

Tandori Dezső verse, Petrarca, Pier Paolo Pasolini művei

Kerber Balázs válogatása,a kortárs olasz költészetből

Vígh Éva, Máté Ágnes, Szörényi László, Kabdebó Lóránt, Nádasdy Ádám, Kocziszky Éva, Yilmaz-Mészáros Enikő, Pál József írása Dante művészetéről

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Középiskolások irodalomról – szóval, képpel
2021.05.18 - tiszatáj

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA

Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára. A harmadik forduló, egyben eredményhirdetés szakmai zsűri részvételével zajlott április 17-én, online térben. A bírálóbizottság elnöke Szilasi László, a szegedi bölcsészkaron kreatív írást is tanító író volt, a kezdeményezést támogató Tiszatáj képviseletében Tóth Ákos, a folyóirat szerkesztője értékelt. A szervező „Ságvári” gimnáziumot Hornok András magyar szakos tanár, valamint a vizuális kultúra művésztanára, Paragi Éva képviselte.

A versenyre 3 témakörben lehetett nevezni, egyénileg vagy csapatként.

A líra iránt érdeklődő diákok egy 20-25 költeményt tartalmazó szubjektív antológiát állíthattak össze a szegedi egyetemen korábban tanult legalább 5 költő műveiből „a gondolat szabad” témakörében.

A művek tematikus ciklusokba rendezésével, az antológia kísérő szövegének megírásával egyéni látásmódok kaphattak teret, a pályázók megismerkedtek az antológia műfajával és szerkesztésének lépéseivel.

A szervezők a második meghirdetett téma kiválasztásával a vizuális kreativitást előtérbe helyező illusztrátori tehetséget keresték, amikor könyvborító tervezésére biztatták a diákokat. Saját megközelítésben újra lehetett gondolni Grecsó Krisztián Vera vagy Szilasi László A harmadik híd című művének könyvborítóit.

A dráma műneméhez kapcsolódó harmadik választható feladat egy Tompa Andrea Fejtől s lábtól című regényére alapuló drámai mű megírása volt. A regényt feldolgozó pályázók az évfordulóhoz kapcsolódóan a kolozsvári egyetem Szegedre kerüléséről is tájékozódhattak, miközben a dramatizálás során a drámai és az epikus jelleg alapkérdéseivel találkoztak.

Az ötletgazda, Laklia Márta munkaközösségvezető köszöntőjében kiemelte, hogy a munkaközösség minden tagja a József Attila Tudományegyetem, illetve 2000 után az SZTE Bölcsészettudományi Karán végzett, így ez a verseny egyrészt tisztelgés a közös Alma Mater előtt, másrészt a 100 éves szegedi egyetem kultúrateremtő erejét népszerűsíti az ország középisolás diákjai körében.

A pályázatban kiírt témák kapcsán elmondta: „A témaválasztással a gondolat szabadságának fontosságára, illetve a kolozsvári egyetem Szegedre kerülésének körülményeire, valamint Szeged kulturális örökségére igyekeztünk ráirányítani a figyelmet olyan feladatokkal, amelyek teret adnak a diákok kreativitásának, amelyek részben olvasottságot, másrészt asszociációs képességet igényelnek, amelyek lehetőséget adnak a személyes megközelítésre, ugyanakkor a műnemek, illetve a különböző művészeti ágak közötti határátlépéssel a művészetekhez való viszony újragondolására késztetik a diákokat.”

A beérkezett pályamunkákat méltatva Laklia tanárnő így fogalmazott:

„A pályázók eredeti módon közelítették meg a feladatokat: az antológiaszerkesztés során a legismertebb Szedegen tanult költők (József Attila és Radnóti Miklós) mellett Németh Ferenc és Grecsó Krisztián verseiből válogatott a „jászberényi fiúk” háromfős csapata. Ők a bevezető szöveg mellett elhelyezett rövid portrékkal, illetve az expresszív cikluscímadással hívták föl magukra a figyelmet. (A Purgatórium ciklustól A természet lecsapott címűig ível a válogatásuk.)

Figyelemre méltó volt Kertész Anikó versválogatása is, amely a SZABAD SZELLEMMEL – A KARANTÉN ANTOLÓGIÁJA címet viseli. Ő a jelenlegi helyzet problémájára reflektálva állította össze antológiáját – A magány, A külvilág, Fájdalom, Szerelem cíkluscímekre felfűzve – , Grecsó Krisztián, Háy János és Turi Tímea műveit beválogatva a leghíresebbek mellett.

A kategória győztese, a hódmezővásárhelyi Hódi Kata egy Reményik Sándor-mottóval indította válogatását. A gondolat szabadságáról kifejtett bevezetője után a Haza, Szerelem, Bezártság, Halál című ciklusokba rendezte – a fentieken kívül – Karig Sára és Petri Csathó Ferenc verseit.

A harmadik kategória feladata nehéznek bizonyult, hiszen a feladat egy jelentős terjedelmű regény néhány fejezetének dramatizálása volt. A két pályázó közül Molnár Boróka megoldása merészebben elszakadt az eredeti szövegtől, igyekezett a színpad követelményeinek jobban megfelelő rövid párbeszédes jeleneteket létrehozni. Szakonyi Marcell túlságosan ragaszkodott a regény szövegéhez.”

A pályamunkák a második fordulóban egy véletlenszerűen kiválasztott másik pályázóhoz kerültek, aki aztán az így megkapott alkotásra írásban reflektált. A vélemények a bírált pályamunka műfaji, nyelvi/képi jellemzőire fókuszáltak, de figyelembe vették a tématartás és a kreativitás szempontjait is.

A versenyzők végül április 17-én a pályamunka szóbeli védése során a megkapott kritikákra is reagáltak, továbbá a szakmai bizottság kérdéseire válaszoltak. A szóbeli értékelés nagyon konstruktív lett: a pályázók jól kezelték egymás bírálatait, elfogadták a kritikus megjegyzéseket, és – elmondásuk szerint – sokat tanultak a harmadik forduló szakmai beszélgetéséből.

Az ország számos pontjáról érkeztek pályamunkák, a kiemelt díjazottak Hódmezővásárhelyen, Jászberényben és a Partiumban élnek.

Az antológiaszerkesztés kategóriájának győztese, a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium diákja, Hódi Kata elmondta:

Az irodalom minden megjelenési formájában érdekli, így mindhárom téma irányában nyitott volt, és bár végül a líra kategóriájában indult, egyik nagy könyvélménye a Grecsó-regény. A megszólalás mikéntje, az antológiájában szereplő vezértémákról való beszéd változatai foglalkoztatták, amikor az egyes műveket ciklusokba rendezte. A munkafolyamat nagy tapasztalataként azt emelte ki, hogy sok szerző sokféle versével, továbbá az antológia műfajával megismerkedhetett, kiemelve külön Karig Sárát, akinek verseit a maga szubjektív versgyűjteményében feltétlenül közölni akarta. A teljes verseny tanulsága pedig bevallása szerint az volt, hogy a reflektáló írásbeli, valamint a szóbeli érvelő szövegtípusokban is megmutatkozhatott.

A kötetborító tervek közül a zsűri a jászberényi Nagy Nikolett munkáját találta legszínvonalasabbnak, aki a versenyre visszatekintve arról számolt be: új terep volt számára az irodalmi alkotásokhoz készített illusztráció, de mivel alapvetően képi gondolkodásúnak tartja magát, a Grecsó-szöveg ismeretében a koncepció gyorsan körvonalazódott. A kivitelezés technikai megoldásai pedig olyan kreatív kihívások elé állították, melyek inspirálták őt, csakúgy, mint a 2. forduló műbírálatára vagy a szóbeli védésre való felkészülés. Utóbbit azért is tartja meghatározó élménynek, mert a zsűri megerősítette őt abban, hogy a képi ábrázolásról kialakult elképzelései ígéretesek.

A dramatizálás kategóriájában díjazott Molnár Boróka, aki a Debreceni Egyetem gyakorló gimnáziumának növendéke, partiumi gyökereit emelte ki, amikor a díjátadás után a benyomásairól kérdeztem. Elmondása szerint Tompa Andrea regénye fontos mű a számára, a dráma, a dramaturgi tevékenység iránti elköteleződése pedig megadta azt a hajtóerőt, amire szükség volt a terjedelmes pályamű elkészítéséhez. Meggyőződése, mi szerint a művészetek iránti érdeklődés az ő generációjában is adott és – őt idézve: „az irodalom nem halott”, összecseng némiképp az antológiák versenyében bemutatkozó egyik pályamunka alcímével: „A költészet örök”.

E jelmondatok roppant elgondolkodtatóak, középiskolai tanári szempontból különösen: a tizenéves diákság művészet általi megszólíthatóságának kérdésére hívják fel a figyelmet. Hornok András a zsűri magyartanári tagjaként utalt értékelő zárszavában a nézőpontok sokféleségének létjogosultságára, arra, hány- és hányféleképpen értelmeződik az üzenet, akár egy ilyen verseny pályázati kiírása is.

A fiatalabb és a tapasztaltabb irodalombarátok gondolatébresztő beszélgetéseinek délelőttjét Sisák Gábor, a házigazda gimnázium magyartanára koordinálta, az online jellegből adódó technikai zökkenőmentességet és a pontozás gördülékennyé tételét Kúti Gergő kollégánk munkája segítette.

A zsűritagok értékelő szavai után az eseményt a helyezések odaítélése zárta. A győztesek a főtámogató Szegedi Tudományegyetem díját, egy kolozsvári városlátogatást kaptak jutalmul. A Tiszatáj díjait, könyvcsomagot és folyóirat-előfizetést, valamint a programot szintén könyvjutalommal támogató Magvető Kiadó ajándékait a kategóriák első helyezettjei virtuálisan vehették át.

B. Vadász Veronika

 

 


Címke: , , , ,
2021.09.19 - tiszatáj

ZŰRÖS KETTYINTÉS, AVAGY PORNÓ A DILIHÁZBAN
Provokatív, egyúttal rendkívül intelligens, önmagunk és társadalmunk elé görbe tükröt illesztő remekművet alkotott a román újhullám egyik leginkább jegyzett direktora: Radu Jude előző munkája nyomvonalán haladva vágta zsebre az Arany Medvét és alkotta meg pályája eddigi talán legjobbját… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

ARANYI SÁNDOR ÉS TANÍTVÁNYAI
Ezek a melók itt most azért érdekesek, mert nem egy téma vagy szemléletmód, hanem Aranyi mentén kerültek a falra. Az ő egykori, mára szakmailag elismert tanítványai állítanak itt ki, és ezt leszámítva semmi közös, vagy semmiféle kapcsolódási pont nincs a falra kerülő munkákban… – VÁRALJAI ANNA MEGNYITÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

SZABÓ IMOLA JULIANNA: LAKÁSA VAN BENNEM
Szabó Imola Julianna kötete olyan, mint egy tüdő. Páros, lebernyeges szerv, szükséges a légzéshez, egyszerre gyakorolja a megtartást és az elengedést. Nem szól olyanról, amiről az élet ne szólna: kórházi látogatások, nagyszülők halála, terhesség, bántalmazás, válás, költözés, szülés, gyermeknevelés, betegségek, elöregedés. Mindezek egy képileg is burjánzó nyelven, a megértés vágyának orgánumán… – SZUTORISZ SZABOLCS KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.16 - tiszatáj

SZALAI ALEXA RITA TÁNCMŰVÉSZ, AZ 1984 KOREOGRÁFUS-ASSZISZTENSE
Táncol, tanít, az 1984 című sikerprodukció koreográfus-asszisztenseként is dolgozik Szalai Alexa Rita táncművész, a Szegedi Nemzeti Színház tánckarának tagja, aki Győrből került a Tisza partjára… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.15 - tiszatáj

DANTE KÖREI
700 éve halt meg a költő

Tandori Dezső verse, Petrarca, Pier Paolo Pasolini művei

Kerber Balázs válogatása,a kortárs olasz költészetből

Vígh Éva, Máté Ágnes, Szörényi László, Kabdebó Lóránt, Nádasdy Ádám, Kocziszky Éva, Yilmaz-Mészáros Enikő, Pál József írása Dante művészetéről

Tovább olvasom >>>
2021.09.15 - tiszatáj

FERENCZY ORSOLYA MUSETTA SZEREPÉRE KÉSZÜL
Sűrű évad vár Ferenczy Orsolyára, a Szegedi Nemzeti Színház Erdélyből indult fiatal magánénekesére, akit legközelebb októberben Musetta szerepében láthat a közönség Göttinger Pál nagyszínházi Bohémélet-rendezésében. Novemberben Belinda, decemberben Konstanze, márciusban Donna Anna szerepében lép színpadra, az évad végén pedig a Marica grófnő Lizáját alakítja… – HOLLÓSI ZSOLT INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.13 - tiszatáj

STILLWATER
Műfaji hagyomány és szerzői világkép példás egyensúlya: Tom McCarthy védjegyei nem tűnnek el, a 2015-ös Oscar-nyertes Spotlight után a független közegből érkező direktor újabb lépést tesz a populáris filmkészítés irányába, de csupán annyi sallanggal, hogy azok ne gátolják ambíciói kiteljesedését… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.13 - tiszatáj

HORVÁTH DÁNIEL FESTŐMŰVÉSZ MÁS TÁJAK CÍMŰ KIÁLLÍTÁSA A K GALÉRIÁBAN
Lead: Burjánzó, zöldellő növények kavargó színfoltjai borítják be a K Galéria alagsori kiállítótermét. A buja növényzet között hol katonák masíroznak kivont karddal, hol piciny házikó képe tűnik fel egy szikrázó gyémánton. Horváth Dániel új, Más tájak című kiállításának különös tájképei között járok… – TAKÁTS FÁBIÁN BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.09.12 - tiszatáj

KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ KRASZNAHORKAI BALÁZS RENDEZŐVEL A BELVÁROSI MOZIBAN
A gyönyörűséges Máramarosi-havasokban játszódik Krasznahorkai Balázs első nagyjátékfilmje, a különös apa-fiú történetet elmesélő Hasadék, amiről a rendezővel és a fiút alakító Babai Dénessel hallhattak beszélgetést a Belvárosi mozi nézői a péntek esti vetítés utáni közönségtalálkozón. Házigazdaként Ibos Éva kritikus, művészettörténész faggatta a vendégeket… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Tandori Dezső: Felplusztulás, leplusztulás (Előzetességek és utólagosságok [2018–2019])Demény Péter: Az élet gesztenyéi (Slágerek, sanzonok, slamasztikák)H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)