06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
06.08.
| A Szőke Óceán – Szépírók a Vígmatrózban >>>
05.27.
| Isteni testek – kötetbemutató >>>
05.17.
| Munkácsy-díjas festőművész kiállításával nyit újra a REÖK >>>
05.14.
| Online Túlélősóval jelentkezik Szegedről a MASZK Egyesület >>>
04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
 TiszaLINE Szalon

05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Acsai Roland, Fenyvesi Orsolya, Lanczkor Gábor, László Liza, Maurits Ferenc, Németh Zoltán, Mary Oliver, Veszprémi Szilveszter versei
Molnár Lajos, Tarcsay Zoltán prózája
Tőzsér Árpád naplójegyzetei
Balázs Katalin, Balogh Gyula, Kelemen Zoltán, Milián Orsolya tanulmánya
Diákmelléklet: Gerencsér Péter a Jókai-regények filmes adap­tációiról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Középiskolások irodalomról – szóval, képpel
2021.05.18 - tiszatáj

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA

Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára. A harmadik forduló, egyben eredményhirdetés szakmai zsűri részvételével zajlott április 17-én, online térben. A bírálóbizottság elnöke Szilasi László, a szegedi bölcsészkaron kreatív írást is tanító író volt, a kezdeményezést támogató Tiszatáj képviseletében Tóth Ákos, a folyóirat szerkesztője értékelt. A szervező „Ságvári” gimnáziumot Hornok András magyar szakos tanár, valamint a vizuális kultúra művésztanára, Paragi Éva képviselte.

A versenyre 3 témakörben lehetett nevezni, egyénileg vagy csapatként.

A líra iránt érdeklődő diákok egy 20-25 költeményt tartalmazó szubjektív antológiát állíthattak össze a szegedi egyetemen korábban tanult legalább 5 költő műveiből „a gondolat szabad” témakörében.

A művek tematikus ciklusokba rendezésével, az antológia kísérő szövegének megírásával egyéni látásmódok kaphattak teret, a pályázók megismerkedtek az antológia műfajával és szerkesztésének lépéseivel.

A szervezők a második meghirdetett téma kiválasztásával a vizuális kreativitást előtérbe helyező illusztrátori tehetséget keresték, amikor könyvborító tervezésére biztatták a diákokat. Saját megközelítésben újra lehetett gondolni Grecsó Krisztián Vera vagy Szilasi László A harmadik híd című művének könyvborítóit.

A dráma műneméhez kapcsolódó harmadik választható feladat egy Tompa Andrea Fejtől s lábtól című regényére alapuló drámai mű megírása volt. A regényt feldolgozó pályázók az évfordulóhoz kapcsolódóan a kolozsvári egyetem Szegedre kerüléséről is tájékozódhattak, miközben a dramatizálás során a drámai és az epikus jelleg alapkérdéseivel találkoztak.

Az ötletgazda, Laklia Márta munkaközösségvezető köszöntőjében kiemelte, hogy a munkaközösség minden tagja a József Attila Tudományegyetem, illetve 2000 után az SZTE Bölcsészettudományi Karán végzett, így ez a verseny egyrészt tisztelgés a közös Alma Mater előtt, másrészt a 100 éves szegedi egyetem kultúrateremtő erejét népszerűsíti az ország középisolás diákjai körében.

A pályázatban kiírt témák kapcsán elmondta: „A témaválasztással a gondolat szabadságának fontosságára, illetve a kolozsvári egyetem Szegedre kerülésének körülményeire, valamint Szeged kulturális örökségére igyekeztünk ráirányítani a figyelmet olyan feladatokkal, amelyek teret adnak a diákok kreativitásának, amelyek részben olvasottságot, másrészt asszociációs képességet igényelnek, amelyek lehetőséget adnak a személyes megközelítésre, ugyanakkor a műnemek, illetve a különböző művészeti ágak közötti határátlépéssel a művészetekhez való viszony újragondolására késztetik a diákokat.”

A beérkezett pályamunkákat méltatva Laklia tanárnő így fogalmazott:

„A pályázók eredeti módon közelítették meg a feladatokat: az antológiaszerkesztés során a legismertebb Szedegen tanult költők (József Attila és Radnóti Miklós) mellett Németh Ferenc és Grecsó Krisztián verseiből válogatott a „jászberényi fiúk” háromfős csapata. Ők a bevezető szöveg mellett elhelyezett rövid portrékkal, illetve az expresszív cikluscímadással hívták föl magukra a figyelmet. (A Purgatórium ciklustól A természet lecsapott címűig ível a válogatásuk.)

Figyelemre méltó volt Kertész Anikó versválogatása is, amely a SZABAD SZELLEMMEL – A KARANTÉN ANTOLÓGIÁJA címet viseli. Ő a jelenlegi helyzet problémájára reflektálva állította össze antológiáját – A magány, A külvilág, Fájdalom, Szerelem cíkluscímekre felfűzve – , Grecsó Krisztián, Háy János és Turi Tímea műveit beválogatva a leghíresebbek mellett.

A kategória győztese, a hódmezővásárhelyi Hódi Kata egy Reményik Sándor-mottóval indította válogatását. A gondolat szabadságáról kifejtett bevezetője után a Haza, Szerelem, Bezártság, Halál című ciklusokba rendezte – a fentieken kívül – Karig Sára és Petri Csathó Ferenc verseit.

A harmadik kategória feladata nehéznek bizonyult, hiszen a feladat egy jelentős terjedelmű regény néhány fejezetének dramatizálása volt. A két pályázó közül Molnár Boróka megoldása merészebben elszakadt az eredeti szövegtől, igyekezett a színpad követelményeinek jobban megfelelő rövid párbeszédes jeleneteket létrehozni. Szakonyi Marcell túlságosan ragaszkodott a regény szövegéhez.”

A pályamunkák a második fordulóban egy véletlenszerűen kiválasztott másik pályázóhoz kerültek, aki aztán az így megkapott alkotásra írásban reflektált. A vélemények a bírált pályamunka műfaji, nyelvi/képi jellemzőire fókuszáltak, de figyelembe vették a tématartás és a kreativitás szempontjait is.

A versenyzők végül április 17-én a pályamunka szóbeli védése során a megkapott kritikákra is reagáltak, továbbá a szakmai bizottság kérdéseire válaszoltak. A szóbeli értékelés nagyon konstruktív lett: a pályázók jól kezelték egymás bírálatait, elfogadták a kritikus megjegyzéseket, és – elmondásuk szerint – sokat tanultak a harmadik forduló szakmai beszélgetéséből.

Az ország számos pontjáról érkeztek pályamunkák, a kiemelt díjazottak Hódmezővásárhelyen, Jászberényben és a Partiumban élnek.

Az antológiaszerkesztés kategóriájának győztese, a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium diákja, Hódi Kata elmondta:

Az irodalom minden megjelenési formájában érdekli, így mindhárom téma irányában nyitott volt, és bár végül a líra kategóriájában indult, egyik nagy könyvélménye a Grecsó-regény. A megszólalás mikéntje, az antológiájában szereplő vezértémákról való beszéd változatai foglalkoztatták, amikor az egyes műveket ciklusokba rendezte. A munkafolyamat nagy tapasztalataként azt emelte ki, hogy sok szerző sokféle versével, továbbá az antológia műfajával megismerkedhetett, kiemelve külön Karig Sárát, akinek verseit a maga szubjektív versgyűjteményében feltétlenül közölni akarta. A teljes verseny tanulsága pedig bevallása szerint az volt, hogy a reflektáló írásbeli, valamint a szóbeli érvelő szövegtípusokban is megmutatkozhatott.

A kötetborító tervek közül a zsűri a jászberényi Nagy Nikolett munkáját találta legszínvonalasabbnak, aki a versenyre visszatekintve arról számolt be: új terep volt számára az irodalmi alkotásokhoz készített illusztráció, de mivel alapvetően képi gondolkodásúnak tartja magát, a Grecsó-szöveg ismeretében a koncepció gyorsan körvonalazódott. A kivitelezés technikai megoldásai pedig olyan kreatív kihívások elé állították, melyek inspirálták őt, csakúgy, mint a 2. forduló műbírálatára vagy a szóbeli védésre való felkészülés. Utóbbit azért is tartja meghatározó élménynek, mert a zsűri megerősítette őt abban, hogy a képi ábrázolásról kialakult elképzelései ígéretesek.

A dramatizálás kategóriájában díjazott Molnár Boróka, aki a Debreceni Egyetem gyakorló gimnáziumának növendéke, partiumi gyökereit emelte ki, amikor a díjátadás után a benyomásairól kérdeztem. Elmondása szerint Tompa Andrea regénye fontos mű a számára, a dráma, a dramaturgi tevékenység iránti elköteleződése pedig megadta azt a hajtóerőt, amire szükség volt a terjedelmes pályamű elkészítéséhez. Meggyőződése, mi szerint a művészetek iránti érdeklődés az ő generációjában is adott és – őt idézve: „az irodalom nem halott”, összecseng némiképp az antológiák versenyében bemutatkozó egyik pályamunka alcímével: „A költészet örök”.

E jelmondatok roppant elgondolkodtatóak, középiskolai tanári szempontból különösen: a tizenéves diákság művészet általi megszólíthatóságának kérdésére hívják fel a figyelmet. Hornok András a zsűri magyartanári tagjaként utalt értékelő zárszavában a nézőpontok sokféleségének létjogosultságára, arra, hány- és hányféleképpen értelmeződik az üzenet, akár egy ilyen verseny pályázati kiírása is.

A fiatalabb és a tapasztaltabb irodalombarátok gondolatébresztő beszélgetéseinek délelőttjét Sisák Gábor, a házigazda gimnázium magyartanára koordinálta, az online jellegből adódó technikai zökkenőmentességet és a pontozás gördülékennyé tételét Kúti Gergő kollégánk munkája segítette.

A zsűritagok értékelő szavai után az eseményt a helyezések odaítélése zárta. A győztesek a főtámogató Szegedi Tudományegyetem díját, egy kolozsvári városlátogatást kaptak jutalmul. A Tiszatáj díjait, könyvcsomagot és folyóirat-előfizetést, valamint a programot szintén könyvjutalommal támogató Magvető Kiadó ajándékait a kategóriák első helyezettjei virtuálisan vehették át.

B. Vadász Veronika

 

 


Címke: , , , ,
2021.06.15 - tiszatáj

CIROK SZABÓ ISTVÁN: AGANCSPARK
KORMÁNYOS ÁKOS: PARAVÁN
Írjuk le anyánk kezét, írjuk le partnerünk testét. Cirok Szabó István Agancspark című kötetében párhuzamként kínálkozik az erdő. A Paraván beszélője ezzel szemben próbálja analitikusan, anatómiai pontosságra törekedve leírni partnere testét, mégis csak az agytekervények közé jutva kiált fel: „Megtaláltalak. / Itt eredsz. / Itt vagy.” A szelíd Agancspark és a nyers Paraván eredője, a felismerés mégis ugyanaz: ember és természet csak együtt értelmezhetők […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.15 - tiszatáj

DÓMKERTI ZENÉS ESTÉK
A „püspöki fészek” udvarán ezen a nyáron is megrendezik a Dómkerti Zenés Estéket, a következő évadban pedig világsztárok is fellépnek Szegeden a Filharmónia Magyarország koncertsorozatában, a Tisza bérletben […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.14 - tiszatáj

CIROK SZABÓ ISTVÁN: AGANCSPARK
Az utóbbi időben számos fiatal költő figyelemre méltó kiadványát vehette kézbe az érdeklődő olvasó. Ezek egyike az Agancspark című verskötet volt, Cirok Szabó István tollából. A karcsú, mintegy hatvan oldalt kóstáló könyvecske három ciklusába – Lékhorgászat, Nem tapsol senki, A madarak már elmentek, most a halak vándorolnak – mindössze harminchárom verset gyűjtött össze a szerző… – BERETI GÁBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.12 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZABÓ IMOLA JULIANNÁVAL
Június 19-én Szabó Imola Julianna is vendége lesz a Tricikli Fesztiválnak. A Megálló Közösségi Házban a gyerekirodalom és illusztrációk viszonyáról beszélget majd Kollár Árpáddal, segít bemutatni Darvasi László Pálcika, a detektív című könyvét, és részt vesz a Grand Café Ráolvasás Extra elnevezésű zenés felolvasásán. A szegedi meghívás apropóján gyermekirodalmi-szépirodalmi-illusztrátori pozíciójáról, a 2020 decemberében megjelent Holtak aranya, holdak ezüstje című könyvéről, és a fesztivállal kapcsolatos várakozásairól, terveiről kérdeztük… – VESZPRÉMI SZILVESZTER INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.12 - tiszatáj

Acsai Roland, Fenyvesi Orsolya, Lanczkor Gábor, László Liza, Maurits Ferenc, Németh Zoltán, Mary Oliver, Veszprémi Szilveszter versei
Molnár Lajos, Tarcsay Zoltán prózája
Tőzsér Árpád naplójegyzetei
Balázs Katalin, Balogh Gyula, Kelemen Zoltán, Milián Orsolya tanulmánya
Diákmelléklet: Gerencsér Péter a Jókai-regények filmes adap­tációiról

Tovább olvasom >>>
2021.06.11 - tiszatáj

GUNDA
Növényi táplálkozást szorgalmaz, leölt állatok milliárdjai ellen szólal fel. Szerencsére azonban Viktor Kosszakovszkij nem nyílt propagandában érdekelt: a Gunda intim közelségből szemléli egy mikroközeg állatvilágát… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.09 - tiszatáj

OPERA ÚJRA ÉLŐBEN – ANDREA CHÉNIER
Az opera azért nagyszerű dolog! Különösen élőben, színpadon. Vagy 8 hónap után ismét élőben hallgatni operát – leírhatatlan mámor! Különösen, hogy az ember egyik kedvencét, a francia forradalom balladáját zúdítja rá a Magyar Állami Operaház amúgy nem létező társulata. Május 29-én Giordano szeszélyes remekének sodró dallamai csendültek föl az Erkel Színházban. Nehezen indul a történet […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.08 - tiszatáj

GRÁF DÓRA: KÖRNYEZETISMERET
Az érzékiség halmozása érzéketlenséghez vezet – rendszerint ez a premisszája azoknak a történeteknek, amelyekben a főszereplő az egymást tételesen követő randevúiról, viszonyairól számol be. Monoton sorban felbukkanó és eltűnő (fél)idegenek, utánuk egyre nagyobb űr, elszakadás a valóságtól, stb. – gyakran találkozunk ennek a lélektani folyamatnak az ábrázolásával. Gráf Dóra Környezetismeret című, debütáló lírakötete először is azzal lep meg, hogy habár jelentős részben ilyen versszituációkból építkezik – a női beszélő férfiakkal találkozik, akik valamilyen benyomást tesznek rá, függetlenül attól, (kiderül-e,) mi történik köztük –, merőben szokatlan irányba futtatja ki a szövegeket. Ugyanis derű sugárzik belőlük… – PUROSZ LEONIDASZ KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.06 - tiszatáj

EGY LÉTKÖTÉLEN EGYENSÚLYOZÓ GONDOLATAI A TÚLSÓ PART FELÉ.
Nem kellett ehhez a rövid esszéhez címet keresnem. Maga a kötet fedőlapja annyira találó. Nem tudok jobbat. Emlékidő. Őszintén megvallva, nem az esztéta igényességével, hanem a személyes érintettség miatt olvastam el, szinte egy szuszra, a kötetet. Javíthatatlan individualistaként, mindig magamat, a saját életemet kerestem – és találtam meg – a versekben… – BOTOS KATALIN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)