10.15.
| Próza Nostra – II. Végtelen határok – Konferencia a popkultúráról >>>
10.11.
| DANTE 700 >>>
10.08.
| Huszonötödik évfordulóját ünnepli idén a szegedi Grand Café >>>
10.11.
| Pinceszínház – Ágens Társulat – Tragédia: Az ember >>>
10.11.
| ZSIBBADÁS – Zsemberi-Szígyártó Miklós művészeti albumának bemutatója >>>
10.08.
| Fodor Barbara és Rácz Laura Lili: Évszakváltás >>>
10.04.
| Grand Café – Ráolvasás 10. – Szálinger Balázs: Al-dunai álom >>>
10.04.
| Somogyi Könyvtár – Országos Könyvtári Napok >>>
10.03.
| Balszerencsét! Fesztivál – adománygyűjtés >>>
09.30.
| Grand Café Szeged – Irodalmi Diszkó minifeszt >>>
09.25.
| Ők a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál idei díjazottjai >>>
09.16.
| Kardos Sándor kapja a ZSIFF idei életműdíját >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Gergely Ágnes, Allen Ginsberg, Benedek Miklós, Lázár Bence András, Marno János versei
N. Tóth Anikó, Makkai Flóra, Benedek Szabolcs prózája
Emil Cioran: Gondolatok alkonya, Koman Zsombor Emil Cioranról
Iris Murdoch, Vladimir Tasić tanulmánya
Kritikák Sándor Iván, Szöllősi Mátyás, Ljudmila Ulickaja könyvéről
Diákmelléklet: Nyári Krisztián: Az esőcsinálók boldogsága, avagy mire való a vers?

>>>

MARKÓ BÉLA A SZEGEDI BÖLCSÉSZKARON
A Magyar Könyvkiadók Napján az erdélyi magyar kultúra és közélet kiemelkedő egyénisége, a szegedi irodalmárokkal régóta jó kapcsolatot ápoló Markó Béla költő is vendége volt a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának, ahol Fried István irodalomtörténésszel beszélgetett pályájáról, költészetéről és A haza milyen? című új kötetéről… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

>>>

Modern bestiárium
2021.05.14 - tiszatáj

A KÉPZELT LÉNYEK ÉS EGYÉB ÁLLATFAJTÁK CÍMŰ KIÁLLÍTÁS ELÉ

Az ember, amióta a biológiai evolúciója során társadalmi lénnyé vált, szükségét érzi, hogy az önmagáról és a környezetéről való vélekedéseit, tapasztalatait rögzítse. A természeti, illetve a mesterségesen létrehozott környezet alkotói közül az élőlények és a róluk referáló ábrázolatok az archaikus kortól kezdve vannak jelen a kultúránkban. Állat- majd növényképek sokasága vall arról, hogy az ember mennyiféle okból tart kapcsolatot az élőlényekkel. Ezek többnyire táplálkozási-gazdálkodási, medicinai-higiéniai illetve kultikus/szakrális jellegűek, amelyek mellé, néhány száz éve, az esztétikai szempont is felsorakozott.

Az ábrázolatok sokasága igazolja, hogy az egyanazon lények a különböző művelődéstörténeti időszakokban mennyiben hasonlatosak s mennyi mindenben különböznek egymástól. Másként láttak, hiszen eltérő tulajdonságait értékelték a bölénynek a barlangrajzokat készítő ősemberek, s másként a prérik állatvilágát rajzban bemutató természetbúvárok. Más, egészen eltérő rózsajegyeket hangsúlyozott a knósszoszi falfreskó készítője, mint a Codex vindobonensis gyógynövény-illusztrátora, vagy a reneszánsz herbárium ábrarajzolója, a barokk virágkatalógusok aggályosan természethű, de a növénynek szimbolikus értelmet tulajdonító növényfestője. Az élőlényábrázolások ugyanis nem pusztán az állatok, növények, gombák megjelenítésére szolgálnak, hanem a képeket készítők mentális, mi több, antropológiai, etikai, világképi nézeteiről, szakmai képzettségéről vallanak. Mondhatni: a természetképek az ember sajátságairól, szempontjairól épp úgy beszámolnak, mint az alkotó és a korszak társadalmának a természethez való viszonyairól és mindenféle hiedelmeiről. A kulturális sajátosságunkra vall az is, mégpedig egy újabbra, hogy a reneszánsz időszakában megjelent a természethűségre törekvés. A felvilágosodás természettudományos szemléletének kialakulásával egyidőben standardizálódik az élőlénybemutatás módja, egységessé válik (pl. milyen profillal, milyen habitusban, milyen fejlődési stádiumában) az élőlény szakszerű ábrázolása.

A debreceni Kölcsey Központban megrendezésre került Képzelt lények és egyéb állatfajták című kiállítás három kortársi alkotója ugyan egyazon időszakban él, de eltérő világ- és természetképpel, s ezek nyomán jól megkülönböztethető élőlényábrázolási sajátosságokkal rendelkezik. Varga Zoltán lapjai sokak számára ismerősök: könyvei ábráival a magyar kortárs természettudományi alapműveltség képvilágának egyik meghatározója (miként Csapody Vera is). Varga Zoltán professzor képműveire a tudósi sajátosság a jellemző: a képzőművészeti eljárások annak szolgálatában állnak, hogy a zoológia tudományában háromszáz év alatt rögzült ábrázolási kötelezettségeket betartva úgy hozza létre a képmást, hogy a bemutatott állat tökéletesen azonosíthatóvá váljon.

Cs. Horváth Judith gyakorta kapcsolatot tételez az ember és az élőlény között, s az analogikus viszonyba állítás révén metafizikus tartalmak kibontására vállalkozik. Átszellemültsége hasonlíthatóvá teszi a romantika lelkes, s éppen napjainkban ismertté és népszerűvé váló növényfestőnőivel. Ő az a három alkotó közül, aki a valósághűen ábrázolt élőlényeket a szakralitás aurájával vonja be.

A kiállítás legterjedelmesebb, gazdag részletezettségű, kápráztató grafikai kivitelezettségű anyagát M. Nagy Szilvia képzőművészeti munkái adják. Az ő természetképe a legösszetettebb: művei együttese éppúgy megidézi az első állattant alkotó Arisztotelész elképzeléseit, köztük azt, hogy a lények közötti kapcsolatot átmeneti lények biztosítják (a hal és az ember közé illeszti a szirént, a madár és az ember közé a hárpiát) miként az emberiség hiedelemvilágából származó képzelt lényekből enciklopédiát készítő J. L. Borges könyvét és másokét. M. Nagy az antik, a középkori, a reneszánsz és a kortárs állatábrázolások arzenálját egyidejűleg hivatkozza és használja s nem idegenkedik a papírból vagy viaszból formált fantasztikus lények szoborrá formálásától sem. Modern bestiáriuma az élettudományok, a művelődéstörténet és a képzőművészet közösségének meghatározó teljesítménye.

E három alkotó műveinek együttes kiállítása szerencsés vállalkozás: annak példája, hogy olyan korszakban élünk, amikor a különböző eredetű és sajátosságú természetszemlélettel rendelkező, a maguk területén tekintélyes alkotók egyidejűleg képviselhetik a maguk kiteljesedett nézetrendszerét. Ezt a kiállítást szervező szándékot hangsúlyozzák M. Nagy Szilvia állatszobrai is  – amelyek szemléleti rokonságot mutatnak a polikulturális eszméket képviselő hellenizmussal, azzal, amely időszakában oly sok élőlényt bemutató, megható kisplasztika készült.

Géczi János

 

KÉPZELT LÉNYEK ÉS EGYÉB ÁLLATFAJTÁK

Kölcsey Központ, Debrecen

2021. május 13 – június 6.

 

M. Nagy Szilvia alkotásai (mnagyszilvia.hu)

 


Címke: , , , , , , , ,

Warning: Use of undefined constant php - assumed 'php' (this will throw an Error in a future version of PHP) in /home/tiszataj/tiszatajonline.hu/wp-content/themes/tiszataj/post.php on line 118
2021.10.16 - tiszatáj

Gergely Ágnes, Allen Ginsberg, Benedek Miklós, Lázár Bence András, Marno János versei
N. Tóth Anikó, Makkai Flóra, Benedek Szabolcs prózája
Emil Cioran: Gondolatok alkonya, Koman Zsombor Emil Cioranról
Iris Murdoch, Vladimir Tasić tanulmánya
Kritikák Sándor Iván, Szöllősi Mátyás, Ljudmila Ulickaja könyvéről
Diákmelléklet: Nyári Krisztián: Az esőcsinálók boldogsága, avagy mire való a vers?

Tovább olvasom >>>
2021.10.15 - tiszatáj

GONÇALO M. TAVARES: TÁNCKÖNYV
Miért ejt zavarba Gonçalo M. Tavares Tánckönyve? Leginkább azért, mert folyamatosan kimozdít a megszokott olvasási stratégiánkból. Ha végigolvassuk a 106 költeményből álló kötetet, tettre készen kell figyelnünk arra, épp merre taszít, ránt a szöveg, mikor húzza ki lábunk alól az épp megszerzett olvasói pozíciónkat… – BORBÁTH PÉTER KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.10.13 - tiszatáj

CSAPDA A NETEN
4 éve forró pont a #MeToo, valamint legalább ennyi ideje képez beszédtémát a cyberbullying: Barbora Chalupová és Vít Klusák közös dokumentumfilmje megfelelő tárgyismerettel hozza közös nevezőre a dilemmákat, egyszerre új és taszítóan ismerős világba kalauzolva az érdeklődőket… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.10.13 - tiszatáj

TÁRLATTAL IS EMLÉKEZNEK A 700 ÉVE ELHUNYT KÖLTŐRE A TISZATÁJ SZALONBAN
A 700 éve elhunyt olasz költőre, Dantéra emlékeztek hétfőn a Tiszatáj Szalonban, ahol Nátyi Róbert művészettörténész nyitotta meg Géczi János október végéig látható dekollázs tárlatát, majd Pál József irodalomtörténésszel és a kiállító költővel, képzőművésszel az Isteni színjátékról is beszélgetett… – HOLLÓSI ZSOLT BESZÁMOLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.10.12 - tiszatáj

HANSÁGI ÁGNES: LÁTHATATLAN LIMESEK
Hansági Ágnes kötete a Tempevölgy gondozásában jelent meg, témáját tekintve pedig határjelenségekre fókuszál, amelyek két nagyobb témára oszlanak: történeti és mediális szempontú tanulmányokra. Egy-egy nagyobb fejezeten belül is széles merítéssel találkozhatunk, hiszen Hansági különböző, egymástól eltérő jelenségeket vizsgálva mutatja be az irodalmi limeseket… – BORBÍRÓ ALETTA KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.10.10 - tiszatáj

KUKORELLY ENDRE: Cé Cé Cé Pé AVAGY LASSÚDAD HALADÁS A KOMMUNIZMUS FELÉ
Egy új interjúformát álmodtam meg. Interjú egy könyvvel. Nem a szerzővel, hanem a könyvével (identitást adva annak) „beszélgetek”. Elképzelésem szerint a könyvinterjú se nem kritika, se nem interjú, se nem szépírás, hanem ezek egyvelege… – JANÁKY MARIANNA KÖNYVINTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.10.09 - tiszatáj

MAGYAR BANDA: 12 BETYÁR
Finoman szólva is némi kétkedéssel fordultam egy olyan produkció felé, amely bevallása szerint „az autentikus népzenét a megszokottól eltérő szemszögből” kívánja bemutatni. Ilyen mondatok olvasása kapcsán orbitális tévedések és véget nem érő definíciós viták rémlenek fel bennem a világ- és népzene mibenlétéről. A zenekar tagjai azonban mást ígértek, és hál’ Istennek nem kellett csalódnom… – PIPCZ ILLÉS AJÁNLÓJA

Tovább olvasom >>>
2021.10.07 - tiszatáj

MEZEY KATALIN: RÉGI NAPOK RENDJE
Mezey Katalin azon szerzők közé tartozik, akik több műfajban is kipróbálták tehetségüket. Prózaíró, költő és műfordító. Számos verseskönyv és prózakötet után legutóbb a Régi napok rendje novelláit vehettük kezünkbe. Két fő részből áll a mű: az első fejezet hét novellája még 1987-ből való, a többi nyolc pedig a 2014-es Ismernek téged után keletkezett. A több évtizedes eltérés ellenére egységesnek mondható a Régi napok rendje…– BAKONYI ISTVÁN KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
Tandori Dezső: Felplusztulás, leplusztulás (Előzetességek és utólagosságok [2018–2019])Demény Péter: Az élet gesztenyéi (Slágerek, sanzonok, slamasztikák)H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)