06.30.
| Grand Café – Gurubi Ágnes Szív utca című regényének bemutatója >>>
06.19.
| A Tricikli Fesztivál részletes programja >>>
06.09
| Grand Café – Ráolvasás 06. – Krusovszky Dénes: Áttetsző viszonyok >>>
06.08.
| A Szőke Óceán – Szépírók a Vígmatrózban >>>
05.27.
| Isteni testek – kötetbemutató >>>
05.17.
| Munkácsy-díjas festőművész kiállításával nyit újra a REÖK >>>
05.14.
| Online Túlélősóval jelentkezik Szegedről a MASZK Egyesület >>>
04.06.
| Bálint Ádám: Fóliók >>>
03.19.
| Civilként az állam működési hézagaiban – L. Ritók Nóra előadása >>>
 TiszaLINE Szalon

05.17.
| Középiskolások irodalomról – szóval, képpel >>>
06.03.
| Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!) >>>
06.03.
| Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei) >>>
06.02.
| Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája) >>>
06.04.
| Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017) >>>
04.28.
| Előkerültek Pilinszky álmai >>>
04.27.
| PesText 2021 – Négyszázezer forint összdíjazású irodalmi pályázat >>>
04.26.
| A nomádok földje kapta a legjobb film Oscarját >>>
| Tandori Dezső: Szellem és félálom >>>

Acsai Roland, Fenyvesi Orsolya, Lanczkor Gábor, László Liza, Maurits Ferenc, Németh Zoltán, Mary Oliver, Veszprémi Szilveszter versei
Molnár Lajos, Tarcsay Zoltán prózája
Tőzsér Árpád naplójegyzetei
Balázs Katalin, Balogh Gyula, Kelemen Zoltán, Milián Orsolya tanulmánya
Diákmelléklet: Gerencsér Péter a Jókai-regények filmes adap­tációiról

>>>

VERSENY A SZEGEDI EGYETEM FENNÁLLÁSÁNAK
100. ÉVFORDULÓJÁRA
Az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola magyar nyelv és irodalom munkaközössége áprilisban irodalmi vetélkedővel ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem kettős – a szegedi egyetem létrejöttének 100 éves, illetve a szegedi „összegyetem” megalakulásának 20 éves – évfordulóját. Az eseményhez kapcsolódóan a gimnázium az elmúlt év őszén 3 fordulós irodalmi pályázatot hirdetett középiskolás diákok számára […]

>>>

Koronavírus és oktatás az Iskolakultúrában
2021.05.06 - tiszatáj

MEGJELENT AZ ISKOLAKULTÚRA 2021/2. SZÁMA

A koronavírus-járvány következtében Magyarországon – ahogyan a világ jelentős részén – számos tanulónak kellett és kell otthonról tanulnia IKT-eszközök és az internet segítségével 2020 tavaszától hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Az ezzel kapcsolatos kihívások és lehetőségek áttekintése – akár még a hátralévő tanév szempontjából is –  hasznos lehet, és hosszú távon egészen biztosan elengedhetetlen, hogy szisztematikusan értékeljük az online oktatás során szerzett tapasztalatokat. Az Iskolakultúra folyóirat ebben aktív szerepet vállalva ösztönözte és ösztönzi elméleti és empirikus tanulmányok megjelentetését e témában. A munkákból Koronavírus és oktatás címen tematikus számok készülnek, várhatóan legalább három. Az első tematikus szám a közelmúltban látott napvilágot. Az Iskolakultúra 2021/2 tematikus számának tanulmányai a koronavírus-járvány okozta társadalmi, kulturális és oktatási-nevelési változásokról, az online oktatás nehézségeiről és lehetőségeiről szólnak. A tematikus szám négy tanulmányt és egy kritikát tartalmaz.

Molnár Gyöngyvér, Hódi Ágnes, Ökördi Réka és Mokri Dóra tanulmánya (A koronavírus-járvány okozta rendkívüli oktatási helyzethatása 2–8. évfolyamos diákok tudás- és képességszintjére az olvasás-szövegértés, a matematika és a természettudományok területén) egy 2020 tavaszán végzett empirikus vizsgálat eredményeit ismerteti. A vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy a 2020 tavaszán bevezetett digitális oktatás hatására hogyan, milyen irányban változott a diákok olvasás-szövegértés, matematika és természettudományos tudása az év azonos időszakában a 2019-ben és a 2018-ban tapasztalt átlagos tudásszinthez képest 2–8. évfolyamos diákok körében. Az eredmények alapján mindhárom területen az egy évfolyamon belüli különbségek jelentősen nagyobbak, mint az évfolyamok közötti átlagos fejlődés mértéke. Minden bizonnyal ennek számos oka van, azonban valószínű, hogy az iskolai oktatás nélküli időszak, illetve a megváltozott oktatási környezet, eltérő feltételek hatása tetten érhető az olvasás-szövegértés, a matematika és a természettudományok területén. A 2020–2021-es tanévben a korábbi két tanévhez képest alacsonyabbnak bizonyult a diákok átlagos tudás- és képességszintje, míg a 2018-as és 2019-es átlagos teljesítmények között alapvetően nem történt jelentős változás.

N. Kollár Katalin tanulmányában (Az online oktatás tapasztalatai és gyakorlata a pedagógusok nézőpontjából) egy pedagógusok körében végzett 2020-as felmérés eredményeit ismerteti. A kutatás során azt vizsgálták, milyen segítséget kaptak a pedagógusok az online oktatásra való átálláskor, mi jellemzi a tanárok közérzetét mind az alkalmazott módszerek, mind az általuk megítélt eredményesség tekintetében, valamint szerintük mi jellemzi az általuk tanított diákok közérzetét. A felmérés során kiderült, hogy a pedagógusok jelentős segítséget kaptak, ugyanakkor többen nem azoktól, akiktől szerettek volna. Hiányolták az informatikában jártas kollégák segítségét, és sokallták az intézmény vezetőjétől, a munkaközösségtől, a barátoktól és egyes kollégáktól kapott segítséget. A pedagógusok által befektetett munka jelentősen nőtt az online oktatás idején, kevésbé tudták megítélni a diákok tudását és kevésbé szigorúan osztályoztak. Annak ellenére, hogy a diákokkal való személyes törődés nőtt, a diákok közérzetének, tanuláshoz való viszonyának és napirendjének romlásáról számoltak be, miközben jelentősen nőtt az önállóan megoldandó feladataik száma, illetve csökkent a diákok együttműködését igénylő páros és csoportfeladatok aránya. A kutatás alapján a különböző helyzetben lévő pedagógusok között módszerválasztásban és eredményességben egyaránt jelentősek a különbségek.

Fekete Mariann munkája (Megkoronázott sebezhetőségek – avagy a fiatalság új típusú megélése) a járvány társadalmakra gyakorolt hatását elemzi, ezen belül egy 2020-as, négy hazai egyetemen végzett kérdőíves vizsgálat eredményein keresztül ismerteti a fiatalok megváltozott oktatásról, munkalehetőségekről és szabadidő-eltöltésről alkotott véleményét. Az eredmények alapján az egyetemisták egy új és összetett élethelyzettel állnak szemben, melyben korábbi nehézségeik mellett számos új nehézséggel szükséges megküzdeniük. A hallgatók szerint az online oktatás következtében az önálló tanulással, felkészüléssel kapcsolatos terheik jelentős mértékben nőttek, s csökkent tanulmányi eredményességükkel való elégedettségük. A gazdasági korlátozások következtében lecsökkent a heti munkavégzéssel töltött órák száma, sokuknak ez alapvető megélhetési problémát okozva. A társas élet ugyancsak szigorú korlátozása miatt a fiatalok a képernyős tevékenységekkel töltött idő mennyiségének igen jelentős növekedéséről számoltak be.

Kende Ágnes, Messing Vera és Fejes József Balázs tanulmánya (Hátrányos helyzetű tanulók digitális oktatása a koronavírus okozta iskolabezárás idején) azt mutatja be, milyen nehézségeket okozott az online oktatás bevezetése a hátrányos helyzetű tanulók esetében, illetve mindezek összességében milyen módon erősítik az oktatási egyenlőtlenséget. A 2020 tavaszán pedagógusokkal végzett kutatás célja annak feltárása volt, miként látják a tanárok e tanulók helyzetét a megváltozott oktatási rend első hónapjaiban. A kérdőíves vizsgálatot iskolaigazgatókkal és roma vagy roma közösségeket támogató civil szervezetek vezetőivel készült interjúk egészítették ki. A pedagógusok a megfelelő tanulási tér és az önálló tanuláshoz szükséges képességek hiányát az internetelérés és az IKT-eszközök hiányánál is nagyobb arányban említették akadályként. Véleményük alapján a kistelepülésen élő hátrányos helyzetű és roma tanulók helyzete különösen aggasztó. Amennyiben nem szakadt meg a kapcsolat az iskola és a tanuló között, a digitális oktatás ezen említett okok miatt akkor sem valósult meg; a hátrányos helyzetű tanulók gyakran csupán papíron, heti rendszerességgel kaptak tanulnivalót és feladatokat. Szülői segítség nélkül nem vagy nagyon nehezen tudtak megfelelően tanulni, fejlődni ebben az időszakban.

A 2021/2-es szám Kritika rovatában szereplő írás (A pandémián túl – a digitális oktatás kézikönyve) témája szintén az online oktatás. Karagits Kíra Vivien Szűts Zoltán könyvét (A digitális pedagógia elmélete) ismerteti, mely könyv tartalma mindegyik Tanulmány rovatban megjelenő íráshoz szervesen kapcsolódik.

A lapszám a Nemzeti Tehetség Program (NTP) támogatásával készült.

Kasik László


Címke: ,
2021.06.15 - tiszatáj

CIROK SZABÓ ISTVÁN: AGANCSPARK
KORMÁNYOS ÁKOS: PARAVÁN
Írjuk le anyánk kezét, írjuk le partnerünk testét. Cirok Szabó István Agancspark című kötetében párhuzamként kínálkozik az erdő. A Paraván beszélője ezzel szemben próbálja analitikusan, anatómiai pontosságra törekedve leírni partnere testét, mégis csak az agytekervények közé jutva kiált fel: „Megtaláltalak. / Itt eredsz. / Itt vagy.” A szelíd Agancspark és a nyers Paraván eredője, a felismerés mégis ugyanaz: ember és természet csak együtt értelmezhetők […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.15 - tiszatáj

DÓMKERTI ZENÉS ESTÉK
A „püspöki fészek” udvarán ezen a nyáron is megrendezik a Dómkerti Zenés Estéket, a következő évadban pedig világsztárok is fellépnek Szegeden a Filharmónia Magyarország koncertsorozatában, a Tisza bérletben […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.14 - tiszatáj

CIROK SZABÓ ISTVÁN: AGANCSPARK
Az utóbbi időben számos fiatal költő figyelemre méltó kiadványát vehette kézbe az érdeklődő olvasó. Ezek egyike az Agancspark című verskötet volt, Cirok Szabó István tollából. A karcsú, mintegy hatvan oldalt kóstáló könyvecske három ciklusába – Lékhorgászat, Nem tapsol senki, A madarak már elmentek, most a halak vándorolnak – mindössze harminchárom verset gyűjtött össze a szerző… – BERETI GÁBOR KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.12 - tiszatáj

BESZÉLGETÉS SZABÓ IMOLA JULIANNÁVAL
Június 19-én Szabó Imola Julianna is vendége lesz a Tricikli Fesztiválnak. A Megálló Közösségi Házban a gyerekirodalom és illusztrációk viszonyáról beszélget majd Kollár Árpáddal, segít bemutatni Darvasi László Pálcika, a detektív című könyvét, és részt vesz a Grand Café Ráolvasás Extra elnevezésű zenés felolvasásán. A szegedi meghívás apropóján gyermekirodalmi-szépirodalmi-illusztrátori pozíciójáról, a 2020 decemberében megjelent Holtak aranya, holdak ezüstje című könyvéről, és a fesztivállal kapcsolatos várakozásairól, terveiről kérdeztük… – VESZPRÉMI SZILVESZTER INTERJÚJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.12 - tiszatáj

Acsai Roland, Fenyvesi Orsolya, Lanczkor Gábor, László Liza, Maurits Ferenc, Németh Zoltán, Mary Oliver, Veszprémi Szilveszter versei
Molnár Lajos, Tarcsay Zoltán prózája
Tőzsér Árpád naplójegyzetei
Balázs Katalin, Balogh Gyula, Kelemen Zoltán, Milián Orsolya tanulmánya
Diákmelléklet: Gerencsér Péter a Jókai-regények filmes adap­tációiról

Tovább olvasom >>>
2021.06.11 - tiszatáj

GUNDA
Növényi táplálkozást szorgalmaz, leölt állatok milliárdjai ellen szólal fel. Szerencsére azonban Viktor Kosszakovszkij nem nyílt propagandában érdekelt: a Gunda intim közelségből szemléli egy mikroközeg állatvilágát… – SZABÓ G. ÁDÁM KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.09 - tiszatáj

OPERA ÚJRA ÉLŐBEN – ANDREA CHÉNIER
Az opera azért nagyszerű dolog! Különösen élőben, színpadon. Vagy 8 hónap után ismét élőben hallgatni operát – leírhatatlan mámor! Különösen, hogy az ember egyik kedvencét, a francia forradalom balladáját zúdítja rá a Magyar Állami Operaház amúgy nem létező társulata. Május 29-én Giordano szeszélyes remekének sodró dallamai csendültek föl az Erkel Színházban. Nehezen indul a történet […]

Tovább olvasom >>>
2021.06.08 - tiszatáj

GRÁF DÓRA: KÖRNYEZETISMERET
Az érzékiség halmozása érzéketlenséghez vezet – rendszerint ez a premisszája azoknak a történeteknek, amelyekben a főszereplő az egymást tételesen követő randevúiról, viszonyairól számol be. Monoton sorban felbukkanó és eltűnő (fél)idegenek, utánuk egyre nagyobb űr, elszakadás a valóságtól, stb. – gyakran találkozunk ennek a lélektani folyamatnak az ábrázolásával. Gráf Dóra Környezetismeret című, debütáló lírakötete először is azzal lep meg, hogy habár jelentős részben ilyen versszituációkból építkezik – a női beszélő férfiakkal találkozik, akik valamilyen benyomást tesznek rá, függetlenül attól, (kiderül-e,) mi történik köztük –, merőben szokatlan irányba futtatja ki a szövegeket. Ugyanis derű sugárzik belőlük… – PUROSZ LEONIDASZ KRITIKÁJA

Tovább olvasom >>>
2021.06.06 - tiszatáj

EGY LÉTKÖTÉLEN EGYENSÚLYOZÓ GONDOLATAI A TÚLSÓ PART FELÉ.
Nem kellett ehhez a rövid esszéhez címet keresnem. Maga a kötet fedőlapja annyira találó. Nem tudok jobbat. Emlékidő. Őszintén megvallva, nem az esztéta igényességével, hanem a személyes érintettség miatt olvastam el, szinte egy szuszra, a kötetet. Javíthatatlan individualistaként, mindig magamat, a saját életemet kerestem – és találtam meg – a versekben… – BOTOS KATALIN ÍRÁSA

Tovább olvasom >>>
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Könyvajánló
H. Balogh Gyula: Alsóvárosi hitregékBakos András: Isteni testekSzathmári István: Spanyol reggeliSántha József: BörtönkarnagyNormal Gergely: KörletellenőrzésJanáky Marianna: Paplan alattTandori Dezső: Nincs beszédülésPetőcz András: A visszaforgatott időLengyel András: Tömörkény-tanulmányokKálnay Adél: Szivárványország (Utazz velem!)Virág Zoltán (szerk.): Színkép, hangkép, összkép (Írások elméletről és gyakorlatról)Hódosy Annamária: Biomozi (Ökokritika és populáris film)Mennyek a szederbokorban (A kortárs szlovén irodalom antológiája)Kálnay Adél: Tündérhajszál (Foglalkozz velem!)Jenei Gyula: Mindig más (az emlékezet versei)Hogyan legyél mesterlövész? (A kortárs szerb irodalom antológiája)Géczi János: Sziget, este hét és hét tíz között (versciklus, 2015–2017)Fried István: Túl jól fest holtan (A soknevű [madár]felügyelő Nat Roid-regényeket ír)Lanczkor Gábor: Tájsebzett SzínházTandori Dezső: A szomszéd banánhalSeregi Tamás: Művészet és esztétikaÉszlelési gyakorlatok (Kortárs horvát költészet és rövidpróza)Zalán Tibor: Revizorr (Gogol-mentőöv a barbár reneszánsz idején)„Ragyogó pusztulás” – kortárs osztrák irodalmi antológia (szerk.: Bombitz Attila)Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben (Marginalitástörténeti vázlatok)Bíró-Balogh Tamás: Az irodalom személyességekabai lóránt: semmi színSzlováknak lenni csodás…Petőcz András: A megvénhedt IstenDemény Péter: Portrévázlatok  a magyar irodalombólTandori Dezső: Szellem és félálomKálnay Adél: Hamvadó időSzepesi Attila: IstenporPéter László: Olvassuk Juhász Gyulát!Sághy Miklós: A fény retorikájaTandori Dezső: Csodakedd, rémszerdaSándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanézCsiki László: A kaptárBaka István: Műfordítások III.Jász Attila: Fürdőkádból a tengerTandori Dezső: A Rossz Reménység FokaBíró-Balogh Tamás: TollvonásokFried István: Magyar irodalom(történet)